Jelentősen megszigoríthatja az euróországok költségvetési politikájának ellenőrzését az EB holnap ismertetendő javaslata - derül ki a hírügynökségekhez eljutott dokumentumtervezetből, illetve az illetékes uniós biztos, Olli Rehn közléséből.

Alkotmányba foglalnák a büdzsé számait

Kapcsolódó

Az egyik javaslat révén az EB az egyes országok stabilitását kívánja erősíteni azzal, hogy számszerű szabályokat ír elő a költségvetési egyensúly megteremtésére, összhangban a stabilitási és növekedési paktum középtávra szóló költségvetési céljaival. (A paktum középtávú célja szerint az egyes országoknak egyensúly közeli vagy többletet mutató büdzsét kell összehozniuk.)

A bizottság azt is elő kívánja írni, hogy ezek a szabályok kerüljenek be az egyes országok törvényeibe, lehetőség szerint az alkotmányba. Az EB azt is javasolni fogja, hogy a büdzsét az egyes országok költségvetési tanácsa által elkészített független előrejelzések alapján állítsák össze.

Variációk nyomásgyakorlásra

Az euróországok esetében arról is meg kell tudni győződni - mondta el a Reuters szerint egy berlini beszédében Olli Rehn -, hogy az éves költségvetés összhangban van a stabilitási és növekedési paktum előírásaival, mégpedig annak benyújtása előtt. Ennélfogva a bizottságnak legkésőbb minden év október 15-ig meg kell ismernie a büdzsé tervezetét és szükség esetén közzé kell tennie véleményét - közölte a pénzügyekért felelős biztos.

Az egyes euróországokat a többiek - ha megszavazzák - szabályosan rákényszeríthetik arra, hogy pénzügyi segítséget kérjenek, és a nehézségekkel küszködő kormányoknak azzal is számolniuk kell, hogy az uniós szervek gyakran megvizsgálják majd fiskális politikájukat, illetve könyveiket. Az eurózóna kormányzásának erősítését szolgáló javaslatokkal a bizottság olyan messzire elment, amilyen messzire csak lehet az Európai Unió alapszerződésének megváltoztatása nélkül - mondták a The Wall Street Journalnek az ügyhöz közelálló források.

Ebbe az is belefér, hogy a bizottság szükség esetén eldöntse, mikor kell egy országot úgynevezett fokozott felügyelet alá helyezni. Ilyenkor az érintettnek el kell fogadnia, hogy rendszeresen megvizsgálják gazdasági, pénzügyi és fiskális politikáját, bankjait pedig az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) által kidolgozott stresszteszt alá vetik.

Uniós forrásmegvonással büntetnének

Ha egy ország nem tesz eleget a bizottság követeléseinek, akkor kizárhatják az uniós források felhasználásából, ami eurómilliárdokban mérhető veszteségeket jelenthet évente. A bajban levő eurózónatagok megerősített felügyelete egészen addig eltarthat, amíg a más országoktól kapott pénzügyi segítség 75 százalékát vissza nem fizették.

A magas deficittel működő országoknak rendszeresen jelentésben kell majd beszámolniuk költségvetésük végrehajtásáról, az egyes kiadások, illetve az adóintézkedések hatásáról. Ezeknek az országoknak teljes körű külső auditot is kell csináltatniuk a statisztikáikról.

Ha az EB mindezzel együtt úgy ítéli meg, hogy egy ország letért a deficitcsökkentés útjáról, akkor gazdaságpolitikai ajánlásokat tesz, azok gyakorlatba ültetésének menetrendjével együtt. Az ajánlásokat az érintett országok parlamentjének is elküldik, ezzel is erősítve az érintett kormányokra, amelyeknek részletes válaszban kell majd kifejteniük, miként akarják bevezetni a megkívánt intézkedéseket.