Viszonylag sokat foglalkozott a
nemzetközi sajtó az elmúlt hónapokban Kína gyors demográfiai átalakulásával. Hiába
adta fel korábban az ázsiai ország az egy gyermek politikát, már nem
tudja leállítani a gazdasági és demográfiai következményekből amúgy is
törvényszerűen következő folyamatokat.
Az alacsony születési
ráta és a népességi csúcs elérése miatt egyre több elemző foglalkozik a kérdéssel,
hogy előbb lesz-e gazdag az ország, vagy előbb fog-e megöregedni. Persze Kína
kilóg a sorból: átlagjövedelmével a közepes jövedelmű országok csoportjába
tartozik, ám viszonylag idős népessége és alacsony születési rátája inkább a
magas jövedelmű országokéhoz hasonlít – mutatott rá
John Kemp, a Reuters vezető
elemzője a zerohedge.com oldalon megjelent írásában.
Ugyanakkor ezen országokon belül is
van különbség. Ahol a népesség várhatóan gyorsan csökken a következő
évtizedekben: ilyen például Japán és Olaszország. Ám akadnak olyanok is, ahol a
csökkenés várhatóan elmarad: ide tartozik az Egyesült Államok és az Egyesült
Királyság. A nagy különbség ezen országok között a nemzetközi migráció iránti
vonzerejükben és a nyitottságukban rejlik.
A fejlettebb régiókban a
lakosság jóval idősebb, mint a kevésbé fejlett régiókban – derül ki az ENSZ World
Population Prospects című statisztikai kiadványából. Az átlagéletkor
Észak-Amerikában és Európában sokkal magasabb, mint Ázsiában és Latin-Amerikában,
nem is beszélve Afrikáról. Még a fejlett régiókon belül is jóval magasabb a
medián Olaszországban és Japánban, mint a fiatalabb
társadalmakban, például az Egyesült Királyságban és az Egyesült
Államokban, részben a korábbi bevándorlási hullámok miatt.
|
Észak-Amerika |
37,9 |
| Európa | 41,7 |
| Ázsia | 31,2 |
| Latin-Amerika | 30,3 |
| Afrika |
18,6 |
| Forrás: Forrás: ENSZ | |
Afrika kivételével a
legtöbb régióban a természetes szaporulat a népesség önfenntartásához szükséges
szint alá esett. Különösen alacsony a reprodukciós ráta Kínában, valamint
Olaszországban és Japánban.
Nagy eltérést hoz a bevándorlás
Azokban az országokban,
amelyeket alacsony szintű bevándorlás vagy nettó kivándorlás jellemez, a
népesség már elérte, vagy a következő néhány évben éri el a csúcspontját.
Japánban ez 2010-ben történt meg, Olaszországban 2014-ben, Kínában 2022-ben.
- Olaszország népessége máris mintegy 1,2 millióval, azaz 2 százalékkal csökkent
a csúcs óta; - míg Japán népessége közel 3,9 millióval, 3 százalékkal
zsugorodott.
Ezzel szemben azokban az
országokban, amelyeket jelentős bevándorlás jellemez, a csúcspont kitolódott, egyes
esetekben kiugróan. Bevándorlás nélkül például az Egyesült Királyság népessége az
előrejelzések szerint 2029-ben érné el a csúcspontját, de a migrációval a
csúcspont 2055-re tolódik ki. Az Egyesült Államokban a népesség maximumát a bevándorlásnak köszönhetően csak 2100 után éri el.
Kínában és Indiában alacsonyabb, ugyanakkor folyamatos elvándorlás várható, ami az elkövetkező évtizedekben
kismértékben csökkenti a népességszámot. Az előrejelzések szerint a kivándorlás 2050-ig Kína népességét 10 millióval, Indiáét pedig 17 millióval csökkenti.
A lakosságszám alakulásának döntő befolyása van
arra, hogy az adott országnak a jövőben hogyan változik a gazdasága, az energiafogyasztása, a lakásigénye és akár katonai képességei is megváltozhatnak mindennek hatására.
A migráció iránti
nyitottság és vonzerő nagymértékben politikai döntés, hiszen a bevándorlás egy
sor problémát is felvet – ismeri el a szakértő. A bevándorlók amellett, hogy növelik
a népesség és a gazdaság méretét, fokozzák a lakásállományra nehezedő nyomást,
és kihívást jelentenek a már ott élő népességgel való asszimiláció
szempontjából.
Viszont, amennyiben a bevándorlás elmarad, a népesség várhatóan csökken, a
lakásállomány kihasználatlan marad, a települések pedig zsugorodnak vagy
elnéptelenednek.
Az Egyesült Államokban,
az Egyesült Királyságban és Kanadában a gyors bevándorlás és népességnövekedés
volt a lakhatási költségek emelkedésének egyik fő mozgatórugója. Japánban és
Olaszországban azonban a zsugorodó népesség a vidéki területek és a kisebb
városok elnéptelenedéséhez vezet. Kína ugyanezekkel a problémákkal fog hamarosan jelentős mértékben szembesülni.
Magyarország legfeljebb lassabban fogy
Magyarországon a mostani
becslések szerint egy nyitottabb bevándorlási politika megfordítani már nem, csak lassítani tudná a lakosság számának csökkenését és az összes ezzel járó
negatív folyamatot. A KSH legutóbbi, három évvel ezelőtt elkészült Demográfiai Portréjában
azzal számolt, hogy az ország népessége 2050-re 8,5 millió főre csökken a
2019-es 9,8 millió főről.
Ennél valamivel optimistább volt az Eurostat akkori becslése, amely 2050-re 9,3 millió fővel számolt.
A két számítás között a legnagyobb különbség az volt, hogy a KSH évi 10 ezer, az Eurostat pedig évi 23
ezer fős bevándorlási többlettel számolt az országban.
