Hans-Peter Burghof gazdaságkutató a dpa hírügynökségnek adott interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy már a stesszteszt forgatókönyvei is túl megengedő feltételezésekkel éltek. "Görögország esetében az adósság elengedést már egyáltalán nem lehet valószínűtlen feltételezésnek tekinteni" - mondta. Úgy vélte, a stressztesztnek ki kellett volna terjednie erre a lehetőségre is.

"A stresszteszt csak valószínű forgatókönyveket vett figyelembe, az pedig ízlés kérdése, mit tekintünk annak" - mutatott rá Burghof. Tény azonban, hogy "amennyiben államcsődre kerülne sor, számos banknak komoly nehézségekkel kellene szembenéznie és lényegesen kevesebb tőkével rendelkeznének mint azt szeretnék."

A banki stresszteszt pénteken közzétett eredménye szerint a német bankok 7,5 százalékos tőkemegfelelési mutatóval vészelnének át egy krízishelyzetet, lényegesen magasabbal az Európai Bankhatóság (EBA) által megkövetelt 5,0 százaléknál. A megkövetelt szintet 16 európai bank teljesítette éppen hogy, közöttük két német bank, a NordLB és a HSH Nordbank.

A stresszteszt azt vizsgálta, mennyire képesek a bankok kiállni egy pénzügyi krízishelyzetet és szükségük lenne-e tőkefeltöltésre kockázati tartalékként.

A vizsgálat "túlságosan nagyvonalúan kezelte egy európai ország államcsődjének a lehetőségét" - fejtette ki Wolfgang Gerke banki szakértő a Saarbrücker Zeitung lapnak adott interjúban. "Mintha nem akarnák tudomásul venni, hogy Görögország az államcsőd küszöbén áll." A vizsgálat azonban ezzel együtt is pontosabb volt az előzőnél, mivel a konjunkturális visszaesés tekintetében sokkal szigorúbb feltételezésekkel élt és kritikusabban kezelte a bankok aktíváit érintő helyzeteket is.

A Berenberg Bank vezető közgazdásza, Holger Schmieding pozitívumként emelte ki a Deutschlandradio Kultur adásában elhangozott interjúban, hogy a pénzügyi krízis által leginkább érintett bankok kiállták a stresszteszt próbáját. "Ami azt bizonyítja, hogy jó döntés volt a kockázatos eszközök kiszervezése, mivel ami a banknál megmaradt, az lehetőséget ad az ésszerű gazdálkodásra."

Vezető európai pénzügyi politikusok fennen hangoztatják, hogy a mostani stresszteszt - szemben a tavalyival - nem marad következmények nélkül. A megfelelési mutatót csak szűk marginnal teljesítő bankokat a nemzeti felügyeletek szorosabb ellenőrzése alá vonják. A vizsgán megbukott bankoknak pedig három hónapon belül meg kell hozniuk a megfelelési mutató javításához szükséges intézkedéseket és az év végéig el kell végezniük a tőkeemelést. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor állami beavatkozással kell szembe nézniük - amint arra a 2008-as pénzügyi és banki válság során is volt példa.

Kapcsolódó