A 32 tagú Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egy stratégiai tartalékot tart fenn egy olajárválságokra kidolgozott kollektív vészhelyzeti rendszer részeként. Egy amerikai tisztviselők bizonyos források szerint úgy vélik, hogy 300-400 millió hordó, a tartalékban lévő 1,2 milliárd hordó 25-30 százalékának a közös kibocsátása lenne a megfelelő.

Az olajárak nagyon drasztikus emelkedése miatt fellángolt az inflációs hullám beszélye, ami a világ gazdasági növekedésében tartós károkat okozhat – írja a Financial Times.

A legnagyobb nyersolajimportőrök között van Kína, India, Dél-Korea, Japán, Németország, Olaszország és Spanyolország, ezért ezek az országok rendkívül érzékenyek lehetnek az áringadozásra.

Nem volna precedens nélküli, ha az IEA közös tartalékfelszabadításról döntene: eddig ötször lépték ezt meg, legutóbb 2022-ben, az orosz-ukrán háború okozta árrobbanáskor, a mostani készletek nagyjából egy hónapnyi keresletet, valamint 140 napnyi nettó importot tudnának fedezni a tagországok számára.

Kína, bár nem teljes jogú IEA‑tag, az elmúlt évben szintén óriási olajtartalékot épített fel, becslések szerint 1,1–1,4 milliárd hordó, nagyjából 140 napnyi importot fedezhet.

Fekete hétfő: elszabadult az olajár, romokban a tőzsdék, padlón a forint

Hétfőre kilőtt az olajár, meredek esésben a tőzsdék, már az arany sem menedék. Hetekig-hónapokig elhúzódhat a közel-keleti konfliktus.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.