Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel – közölte Anna-Kaisa Itkonen, a testület illetékes szóvivője újságírói kérdésre kedden Brüsszelben.

A szóvivő arra a felvetésre reagált, miszerint Délkelet-Európában már jóval a válság előtt megkezdték az olajtartalékok felszabadítását, ami helyi ellátási zavar veszélyére utalhat.

Kapcsolódó

Anna-Kaisa Itkonen hangsúlyozta:

az uniós szabályok szerint minden tagállamnak 90 napra elegendő vészhelyzeti készlettel kell rendelkeznie. 

Tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy valamennyi tagország 85-90 napra elegendő készlettel, illetve azzal egyenértékű mennyiséggel bír, beleértve Magyarországot és Szlovákiát is. Hozzátette: e két ország jelezte ugyan bizonyos készletek felszabadítását, ez azonban nem áll összefüggésben a közel-keleti konfliktussal.

Kiemelte továbbá, hogy a tagállamoknak értesíteniük kell az Ursula von der Leyen elnökölte Európai Bizottságot, amikor ilyen készleteket bocsátanak piacra, jelenlegi ismereteik szerint azonban egyetlen tagállam sem tett ilyen bejelentést.

A szóvivő közölte: csütörtökön ülésezik az olajkoordinációs csoport, amely várhatóan átfogóbb képet ad majd a helyzetről. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kedden délután ülésező, a délkelet-európai térséggel foglalkozó energiauniós munkacsoport nem az olajellátással, hanem nyolc érintett tagállam részvételével a villamosenergia-árakkal foglalkozik.

Anna-Kaisa Itkonen beszámolt arról is, hogy a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos tényfeltárás ügyében egyelőre nincs új fejlemény. Mint mondta,

az Európai Bizottság továbbra is intenzív kapcsolatban áll az ukrán féllel és az érintett tagállamokkal, a munka folytatódik, és további részletekről később adnak tájékoztatást.

A közel-keleti konfliktus energiapiaci hatásairól szólva a szóvivő kijelentette: az Európai Unió jelenleg kevésbé az ellátásbiztonság, inkább a magas energiaárak miatt aggódik. Hangsúlyozta, hogy az EU évek óta dolgozik energiafüggetlenségének és ellenállóképességének megerősítésén.

Elmondta: a diverzifikációs stratégiának köszönhetően a közel-keleti konfliktus közvetlen hatása rövid távon továbbra is korlátozott marad az energiapiacokon. Európa nettó energiaimportőrként ugyan erősen kitett a globális piacoknak, de felkészült a helyzet kezelésére, fogalmazott.

A szóvivő rámutatott: az unió gázellátása ma már jól diverzifikált, az egyetlen beszállítótól való függőség helyett vezetékes és cseppfolyósított földgázból (LNG) álló, több forrásra épülő rendszer működik. Hasonló a helyzet a kőolaj esetében is, ahol a diverzifikált ellátást stratégiai tartalékok egészítik ki. Hozzátette:

az EU nem importál olajat vagy gázt Iránból, legnagyobb gázszállítói Norvégia és az Egyesült Államok.

Közölte azt is, hogy az Európai Bizottság szerdán mutatja be a Citizens Energy Package nevű csomagot, amely a tiszta energiákba és technológiákba irányuló beruházások felgyorsítását célozza. A kezdeményezés célja az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése, az ipari növekedés ösztönzése, valamint a lakossági és vállalati energiaszámlák mérséklése, mondta.

Orbán az EU-hoz fordult: Vissza kell hozni az orosz olajat

A miniszterelnök levélben kezdeményezte az Európai Bizottság elnökétől, a kialakult helyzetre tekintettel fel kell függeszteni az orosz olajra vonatkozó szankciókat. Bővebben >>>