A DNA szerint a bűncselekményeket 2007-2008-ban ügyvédi tevékenysége idején követte el a szociáldemokrata politikus, amikor párttársa - a korrupcióval gyanúsított - Dan Sova szenátor ügyvédi irodájával állt üzleti kapcsolatban. Pontát miniszterelnökként összeférhetetlenséggel is gyanúsítja a DNA, arra hivatkozva, hogy korábbi megbízóját, Dan Sovát különböző miniszteri tisztségekbe nevezte ki. A DNA a képviselőház hozzájárulását kérte, hogy lefolytathassa a törvényhozói mandátummal rendelkező Victor Ponta miniszterelnök ellen.

Klaus Iohannis államfőtől Ponta miniszteri tisztségből való felfüggesztését kérte a DNA azoknak a vádpontoknak a kivizsgálása idejére, amelyekkel Pontát korábbi, ügyvédi tevékenysége miatt gyanúsítják.

A román miniszterelnök pénteken ügyvédje kíséretében kihallgatásra jelentkezett a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) épületében. Az épületnél várakozó újságíróknak távozáskor azt mondta, gyanúsítottként idézték be, Dan Sova szociáldemokrata szenátor - Ponta volt kampányfőnöke - ügyében.

Sovát, akinek az előzetes letartóztatását több ízben megakadályozta a szenátus, két olténiai hőerőművel (Turceni-Rovinari) 2007-ben kötött ügyvédi szerződése miatt hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsítják. Victor Ponta jogászként abban az időszakban üzleti kapcsolatban állt a Sova ügyvédi irodával.
A román kormányfő fél óra után szabadon távozott a DNA épületéből.

"Nagyon jó az, hogy az ellenzék ma (pénteken) bizalmatlansági indítványt nyújt be a parlamentben. Egy európai demokratikus országban a politikai csaták a parlamentben zajlanak, nem a korrupcióellenes ügyészségen" - írta Ponta pénteken egy Facebook-bejegyzésben, azt érzékeltetve, hogy ügyészségi kihallgatása és az ellene kezdeményezett bűnvádi eljárás politikai indíttatású.

Korábban Ponta több alkalommal tett ironikus megjegyzéseket arról, hogy őt csak a DNA tudja leváltani, nem az ellenzék, mert a szociáldemokrata kormánynak megnyugtató többsége van a parlamentben.

Benyújtották a bizalmatlansági indítványt

Bizalmatlansági indítványt terjesztett be a román parlamentben a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Victor Ponta vezette szociáldemokrata kormány ellen pénteken. Az ellenzéki PNL a külföldön élő román állampolgárok választójogának állítólagos korlátozását, a levélben való szavazást szabályozó törvény elfogadásának halogatását kéri számon a Szociáldemokrata Párt (PSD) körül szerveződött kormánykoalíción.

A PNL éléről tavaly államfővé választott Klaus Iohannis államfő főleg annak köszönhette váratlan győzelmét, hogy a külföldön élő románok és a velük szolidaritást vállaló hazai választók valósággal fellázadtak ellenfele, a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök ellen. A kormány az ellenzék szerint ugyanis rossz szervezéssel akadályozta a hagyományosan jobbra húzó román emigrációt választójoga gyakorlásában: a külképviseletek előtt sorban állók közül nem mindenkinek sikerült leadnia voksát.

A PNL most azzal vádolja a szociáldemokratákat, hogy a választási reform előkészítésénél is "időhúzásra játszanak", és nem akarnak olyan szabályozást elfogadni, amely arányos képviselethez juttatná a parlamentben a külföldön dolgozó, mintegy hárommillió román állampolgárt a jövőre esedékes választásokon.

A pénteken beterjesztett indítványt a házszabály szerint jövő héten olvassák fel a törvényhozásban, a honatyák pedig elvileg június közepén szavaznak róla.

Ponta ellen pénteken bűnvádi eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség, de a PNL szerint a bizalmatlansági indítvány nem a politikus "bűnügyeit", hanem politikai tevékenységét célozza. A PNL a kormányfő elleni korrupciógyanútól függetlenül, már korábban döntött a bizalmatlansági indítvány benyújtásáról. Pontának egyébként a papírforma szerint kényelmes többsége van a parlamentben, így az ellenzéknek csekély esélye van a kormány megbuktatására. Ráadásul a decemberben ellenzékbe vonult Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy nem támogatja a bizalmatlansági indítványt, ha az csak a levélben való voksolásról szól. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához - ami a kormány leváltását eredményezné - minősített többség, azaz a törvényhozók (nem csak a jelenlévők) többségének támogató voksára, van szükség.