"A bál (francia bal, olasz ballo) mindkét nembeli társaság összejövetele a tánc céljából" - olvashatjuk a Pallas-lexikonban a táncvigalom címszó alatt. Divatos manapság bálokat rendezni, egymást érik a különböző mulatságok, amelyek színesítik a tél utolsó napjait.
A vigadalmak eredetét a francia és a burgundiai udvarok ünnepélyein kell keresnünk. Az első táncos estélyt, amiről említést tesznek, Amiens-ben rendezték meg IV. Károly és Izabella mennyegzőjén 1385-ben, de még a XV. században is ritkán szerveztek bálokat. Medici Katalin honosította meg először az álarcos összejöveteleket Franciaországban, majd IV. Henrik alatt rendszeressé váltak. Jelenlegi formájukban XIV. Lajos korában váltak divatossá, és a francia minta szerint honosultak meg Európában a XVII. században. Az udvari bálok merev szabályait utánozta az arisztokrácia. A "bal de Opéra-t", az operai táncvigadalmat 1715-ben rendezték meg először. Ez a polgári osztály tagjainak is alkalmat adott a részvételre - ettől kezdve minden társadalmi osztály állandó társas mulatsága lett.
A táncmesterek - akik a középkorban megvetett kóklerek voltak - a reneszánsz udvarokban fényes álláshoz jutottak és a királyok bizalmasaivá váltak. Ebben a korban vált ketté a tánc és a ballo. A tánc lehetett bármilyen ösztönös népi vagy játékos társastánc, de a ballo a reneszánsz udvarok táncmestereinek tudatos művészi alkotása, kompozíciója, már a látvány igényével bírt.
A báloknak többféle ismérvük van. Mindig szervezettek és zártkörűek. Ünnepélyességük többféle formaságban is megnyilvánul: csak meghívóval lehet belépni, rendezőbizottság szervezi, a tánchelyet feldíszítik, táncrend alapján "viszik el" a lányokat stb. A bálokat rendszerint az év jeles napjain - farsang, pünkösd, stb - rendezték meg, de sokszor nagyobb munkaalkalmak - szüret, aratás - végéhez is kötötték. A különböző korcsoportok is rendeztek ilyen összejöveteleket, sőt a bálozás ünnepi rendjét egyenesen áthatja a korosztályok szerinti tagolódás. A bálok keretében a társadalmi tagozódás is érvényesül. A foglalkozás szerinti szervezés a mai napig fennáll. Külön táncmulatsága van a jogászoknak, az orvosoknak, a vállalkozóknak, az iparosoknak és még sokáig folytathatnánk a sort. Ma már a nagyobb cégek is rendeznek estélyeket dolgozóiknak.
A báloknak természetesen voltak és vannak szabályai. Pontosan tudta mindenki, hogy hány éves korban mehetnek először bálba a fiúk és a lányok, milyen kísérettel és meddig maradhatnak. A lányok csak kísérővel - édesanyjukkal vagy asszony nővérükkel érkezhettek. A legények kísérete nem volt szokás. Többnyire az udvari bálokba mentek csak el a fiús mamák, hogy megnézzék, kivel táncol a gyermekük.
A Művelt és udvarias ember a XX. században című könyvből valók a következő báli "rendszabályok": szmokingot csak vacsora utáni táncnál viselünk, csak a saját társaság tagjaival lehet táncolni, nem illik felkérni azt a hölgyet sem, akit ismerünk, ha külön társaságban van, anyát és lányát feltétlenül haza kell kísérni, a családnak ajánlatos előre gondoskodni táncosokról, kesztyű kötelező, de nem a zsebben, hanem a kézen, a táncosnak kötelessége a táncosnőt mindaddig táncban tartani, amíg le nem köszön vagy le nem kérik, hölgyek nem fizethetnek stb.
Nyitótánc nélkül nem "igazi" a bál. A palotást mint csupán udvari táncot már a XV. században ismerték. Zenéje eltért az akkor divatos külföldi táncokétól, elevenebb dallamú volt. E táncot lejtették a magyar főurak és hölgyek az udvarnál. Később ezt Bihari és Lavotta sokféleképpen variálta, és mindig újabb és újabb magyaros zárképeket találtak ki. A palotás táncok dallamai méltóságteljesek és komolyak voltak és rendszerint három részből állottak.
A magyarországi bálok újabb felvirágzásának kora a hatvanas évek végén kezdődött és máig tart. Idén hatodszor rendezik meg a bálok bálját, az Operabált. Szervezői - a Budapesti Operabarát Alapítvány Vállalkozói Irodája - hangsúlyozták, hogy a bál rendezésének fő oka nem a nyereségvágy, hanem a jótékonyság. Az első négy évben veszteséges volt a vállalkozás, később a nyereséget - 3-4 millió forintot - alapítványoknak adományozzák, idén például a SOTE II. Nőgyógyászati Klinika "Az egészséges magzatért" alapítványának.
Az Operabál 70-80 millió forintba kerül. Ez tartalmazza a díszletek építését, az Operaház bérleti díját, a fellépő művészek gázsiját is. Talán senki sem gondolja, de ezer közreműködő ötnapos megfeszített munkájára van szükség ahhoz, hogy a vendégek ezen az egyetlen estén jól érezzék magukat. Kétszáz Gundel-pincér gondoskodik a pazar ellátásról, közel száz művész pedig a nívós szórakoztatásról. Az idén 250 márkába kerül a sétálójegy, amelynek az árában nincs benne a vacsora, 400 márka a különtermi jegy, a legdrágább pedig a páholyjegy, amelynek az ára 1000 márka, ez vacsorát, szabad italfogyasztást és taxitranszfert is tartalmaz.
Egy másik, lassan hagyománnyá váló bálnak, a Vállalkozási Szféra Estélyének szervezői szerint a rangos esemény célja, hogy a szórakozás mellett kapcsolatokat építsenek ki az odalátogatók. Ismerjék meg egymást és akár üzleti kapcsolatok is kialakulhatnak. Az estély szervezői idén kilencedik alkalommal rendezték meg mulatságukat. A nagy érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a budapesti rendezvény mellett kilenc vidéki városban is tartottak összejöveteleket. Az elmúlt kilenc esztendőben 83 helyszínen közel negyvenezer vendéget köszöntöttek. Mindenütt szavazhattak arról, hogy kit tartanak térségük legdinamikusabb, legsikeresebb menedzserének.
Bálba nem lehet "akármiben" menni. A régi korok báljain a hölgyek nem lehettek könnyű helyzetben. A nehéz, feszes derekú, fűzős, kitömött ruhákban még megmozdulni is kín volt, nemhogy táncolni. Nem csoda, hogy Medici Katalin bevezette a könnyű, kivágott ruhák divatját. Természetesen ma is léteznek öltözködési "törvények", amelyek megszegéséért az esetleges furcsa pillantások jelentik a büntetést.
Ma már a meghívókon szerepel az is, hogy milyen öltözetben várják a vendégeket. (Lásd II. oldalunkat.)
A bálok "menetrendje" többnyire adott: vacsora, műsor, tánc, tombola. Egyre ritkábban találkozhatunk viszont hagyományos álarcosbállal. Bár sokan szívesen kimozdulnának a hétköznapok világából, a maszkos beöltözést problémásnak érzik.
VÍGH ANITA
**** KERETBEN ****
Az Operabál menüje a következő:
u Cseresznyefa füstjén készült lazac tormás almasalátával,
tokaji aszúval ízesített Gundel-libamájpástétom.
Asztal barackos chutney-val.
Mőcsényi tramini, 1998.
uuKemencében sült borjúkaraj trombitagombával töltve, egy
kosár zöldséggyönggyel, vörösboros mártással.
Villányi merlot, 1997.
uuSzőlőlevélre ültetett tokaji puding.
Dobogó 6 puttonyos tokaji aszú, 1995.
Álomárak...
A bálok fő költségei közé minden bizonnyal a ruhák tartoznak. A báli ruhák kölcsönzési díja 15-50 ezer forint között van. Ehhez még hozzájárul a cipő és a különböző kiegészítők, például a táska, a stóla, a kesztyű ára.
A férfiak 12 ezer forinttól kölcsönözhetnek szmokingot, hat-nyolcezer forinttól vásárolhatnak szmokinginget. Egy márkásabb nyakkendő díszzsebkendővel három-hatezer forint között kapható.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.