Baleset esetén az emberi szervezetet olyan egyszeri külső hatás éri, amely a munkavállaló akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más egészségi károsodást, illetve halált okoz. Munkahelyinek akkor minősül a baleset, ha az a munkaviszonnyal összefüggésben éri a munkavállalót. A régebbi szabályok szerint munkahelyi balesetnek minősült az is, amely munkába menet vagy onnan hazafelé jövet történt. Ma már ez nincs így, viszont van egy kivétel: a munkáltatót (munkaadót) terheli a felelősség, ha a kár annak saját szállítóeszközén vagy az általa bérelt járművön való utazás során következett be. (Például sok építőipari cég ad egy-egy brigádnak kisbuszt arra, hogy azzal járjanak munkába és haza.) A Munka törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltató köteles - az erre vonatkozó szabályok megtartásával - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. A munkahelyi balesetért elsősorban a munkáltatót terheli a felelősség, kártérítés fizetésére kötelezhető. A munkavállalóknak azonban viselniük kell a kárnak azt a részét, amely vétkes magatartásuk következtében állt elő. A munkáltató felelőssége az üzemi balesetért objektív felelősség, azaz a kárért vétkességére tekintet nélkül felel. (A jogban a vétkesség azt fejezi ki, hogy a kár amiatt keletkezett, mert valamelyik fél nem úgy járt el, ahogy tőle az az adott körülmények között elvárható lett volna.) A munkáltató a felelősség alól csupán annak bizonyításával mentesül, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok (vis maior) vagy kizárólag a károsult munkavállaló magatartása okozta. Ez utóbbira példa, amikor a munkavállaló nem viseli azokat az egyéni védőeszközöket, amelyeket a munkáltató előír, vagy nem a szabályoknak megfelelően használja a munkagépeket. Gyakori eset az is, hogy a kárt a munkavállaló és a munkáltató magatartása együttesen okozza, ilyenkor a vétkesség arányában kármegosztást kell alkalmazni. Erre már a per során kerül sor, tehát a végső szót a bíróság mondja ki. Csendben jegyezzük meg, hogy a bíróságok rendszerint a gyengébb fél, vagyis a munkavállaló érdekeit szokták szem előtt tartani. A munkahelyi balesetet követően a munkavállaló általában betegállományba kerül és baleseti táppénzt kap, amelynek összege magasabb a "normál" táppénz összegénél. Ha felgyógyul, leállítják a táppénz folyósítását, viszont ha a baleset miatt csökkent a munkaképessége, akkor baleseti járadékot állapítanak meg a számára. Ha a munkaképesség-csökkenése meghaladja a hatvanhét százalékot, akkor baleseti rokkantsági nyugdíjat kap. A társadalombiztosítási ellátások szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló is vétkes volt-e a balesetben, az ellátásokat minden esetben megkapja. A Munka törvénykönyvén alapuló munkáltatói kártérítési felelősségnél viszont már figyelembe kell venni, hogy maga a sérült közrejátszott-e a baleset bekövetkezésében vagy sem. A kártérítés azt jelenti, hogy olyan anyagi helyzetbe kell hozni a sérültet, mintha a baleset be sem következett volna. Tehát olyan átlagkeresetet kell kapnia- a táppénz figyelembevételével -, mint ha nem lenne beteg. Amennyiben rokkantnyugdíjas lesz, akkor járadékot kell részére megállapítani, aminek az összege azonos lesz a becsült jövedelmével, fizetésével. (Ennek kiszámítását részletesen szabályozza a Munka törvénykönyve.) Ha olyan súlyos sérülést szenvedett, ami az életvitelét jelentősen megnehezíti, akkor úgynevezett nem vagyoni kártérítésre is igényt tarthat. Például ha gyalog nem tud közlekedni, akkor kérhet egy olyan járművet, amivel ezt megteheti. A tartósan sérült munkavállaló tehát két forrásból kap kompenzációt: a társadalombiztosítástól és a munkaadótól. A kettő együtt hozza őt olyan anyagi helyzetbe, mint amilyenben akkor élne, ha a korábbi egészségi állapotának megfelelő módon tudna dolgozni. A másik oldalon viszont a munkáltató a társadalombiztosításnak is köteles megtéríteni azt az összeget, amit az a baleset a kapcsán fizetett. Így ki kell fizetnie a kórházi és a gyógyszerköltséget, a táppénzt, és ha baleseti járadék fizetésére kerül sor, akkor azt is.