A jelek szerint már a profi befektetők egyre nagyobb része kezd bekapcsolódni a mozgalomba, amely az egyre szigorúbb klímacélok kikényszerítését szeretné elérni a legnagyobb tőzsdei vállalatok esetében is. Európa legnagyobb vagyonkezelője, az Amundi és 26 másik befektető összeállt a Shell gáz- és olajipari vállalat közgyűlése előtt, s megpróbálják kikényszeríteni, hogy a cég szigorítson környezetvédelmi célkitűzésein.

A “Follow This” névre keresztelt aktivista csoport határozatban szólította fel a Shellt, hogy igazítsa "középtávú" üvegházhatású gázkibocsátási célkitűzéseit a globális felmelegedés korlátozásáról szóló párizsi megállapodáshoz. A globális kibocsátásoknak 2030-ig csaknem felére kell csökkennie ahhoz, hogy ezek a célok teljesüljenek – emlékeztet a Financial Times.

A Shell állítása szerint üzletpolitikája és stratégiája már most is összhangban van a Párizsi Szerződéssel, a részvényesek azonban ennél többet szeretnének. Úgy vélik, hogy nem csak a cég által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének terén kell megfelelnie a szerződésben foglaltaknak, de az úgynevezett Scope 3 emissziós céloknak is meg kellene felelnie. Ez elég durva kérés egy gáz- és olajipari cég részére, hiszen a Scope 3 emissziós cél magában foglalja nem csak a cég és leányvállalatai és azok eszközei által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét, de az összes olyat is, amelyet az ügyfeleinek értékesített termékei által kerülnek a légkörbe.

Ha a Shell meghatározna egy hiteles, ilyen típusú kibocsátási célt azzal megmutatná, hogy valóban komolyan gondola üzleti tevékenységének átalakítását. Ezzel a cég vezető szerepet játszhatna valós, az egész világon végbemenő változásokban – mondta az egyik brit nyugdíjalap felelős befektetésekkel foglalkozó vezetője.

 

Az aktivista csoport 2016 óta szervez hasonló indítványokat a Shell-közgyűléseken, de messze ez a mostani felhívásuk talált eddig a legtöbb támogatóra a pénzügyi befektetők körében. A részvényesi csoport összesen 3,8 billió (ezermilliárd) eurónyi vagyont kezel és birtokukban van a Shell 5 százaléka. Vannak köztük brit és svéd nyugdíjalapok, de egy sor nemzetközi vagyonkezelő cég is.

Tavaly két részvényes közösen terjesztett elő a Shellnél hasonló határozatot, amely végül az összes szavazó befektető mintegy 20 százalékának támogatását élvezte.

A hagyományos befektetési csoportok hagyományosan elkerülik a részvényesi határozatok benyújtását, és inkább a színfalak mögötti megbeszéléseken próbálnak eredményeket elérni a cégek menedzsmentjeinél.

Tavaly egyébként nem csak klímaügyben váltak egyre öntudatosabbá a tőzsdei társaságok nem többségi tulajdonosai. Mint arról korábban itt írtunk, rekordszámú ügyben próbálták meg világszerte rákényszeríteni akaratukat az aktivista befektetői csoportok a tőzsdei cégek menedzsmentjeire.
A Shell új vezérigazgatója, Wael Sawan tavaly vette át a cég vezetését. Akkor egyből felvázolta a cég fosszilis tüzelőanyagokba történő további befektetéseinek tervét. Ő úgy látja, a globális energiaigény kielégítése és a részvényesi hozam fenntartása érdekében a Shellnek továbbra is be kell fektetnie az olajtermelésbe és növelnie kell gázüzletágát, miközben az alacsonyabb kibocsátású energiahordozókba,  bioüzemanyagokba, a hidrogénbe és megújuló forrásokba is invesztál.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!