Mint a bíróság sajtóosztályának az MTI-hez szerdán eljuttatott összefoglalója emlékeztet, az EU-csatlakozás után Magyarország nagy összegű támogatást kapott az uniótól a határok hatékony ellenőrzésének finanszírozására. A támogatás az unió "külső", azaz nem EU-tagországoktól elválasztó határain fekvő határátkelők infrastruktúrájának fejlesztésére, a határellenőrzéshez kapcsolódó felszerelések beszerzésére, a határőrök képzésére, valamint a logisztikai és működési költségekre volt felhasználható.

A támogatási program lejárta után az Európai Bizottság elkészítette zárójelentését, amelyben azt állapította meg, hogy a támogatást Magyarország olyan kiadások finanszírozására is igénybe vette, amelyeknek nem vagy csak részben volt célja a határellenőrzés. A bizottság szerint ugyanis a program keretében csak a közvetlenül a határellenőrzéshez kapcsolódó tevékenységeket, illetve eszközöket támogathatták, de például a határ menti, nem kizárólag határellenőrzési feladatokat ellátó rendőrőrsök vagy vízi rendészeti egységek nem voltak jogosultak támogatásra. A brüsszeli bizottság ezért több millió euró összegű, szerinte jogosulatlanul felhasznált támogatás visszafizetését követeli.

Magyarország vitatja a bizottság álláspontját, és a Törvényszék előtt megtámadta azt a terhelési értesítést, amelyet a brüsszeli szerv az állítólag jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszafizettetése céljából küldött. Keresetében a kormány azt is kifogásolja, hogy a bizottság miért nem jelezte már korábban, a program megvalósítása közben, hogy kifogása volt egyes intézkedések támogathatóságával kapcsolatban.

A Törvényszék a luxemburgi tájékoztatás szerint arra hivatkozva utasította el a keresetet, hogy a szóban forgó terhelési értesítés nem tekinthető megtámadható aktusnak.