Jó munkát végeztünk az elmúlt négy évben – mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a Magyar Kórházszövetség konferenciáján. 

A Nemzeti Egészségbiztosítás Alapkezelővel (NEAK) és az Országos Kórház Főigazgatósággal (OKFŐ) folyamatos finomhangolásban vannak.

Tavaly a négyezer milliárd forintos egészségügyi kasszában mindössze hatmilliárd forint ragadt benn. Amikor államtitkár lett, abban az évben 88 milliárd marad bent az E-alapban, de közben a kassza ezer milliárd forinttal emelkedett – sorolta.

Azt is mondta, hogy államtitkárként az első komolyabb előadását a Magyar Kórházszövetség konferenciáján tette, és mivel hat hét múlva lesznek az országgyűlési választások, ezért ez lehet ez utolsó előadása is. 

Idén újabb többletforrás érkezhet az egészségügybe

Kiemelte, hogy idén 75-80 milliárd forint plusz forrás kerülhet az egészségügyi ellátórendszerbe, pontos számot azért nem tudott mondani, mert Lengyel Lászlóval, az egészségügy finanszírozásáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkárral jelenleg is dolgoznak a plusz források szétosztásán. 

A degressziós sávot mindenképpen bővítik: a jelenlegi 4 százalékról 10 százalékra emelik. Ez azt jelenti, hogy a kórházak a teljesítményvolumen-korlát (TVK) felett elvégzett ellátások után is nagyobb arányú finanszírozáshoz jutnak, mint eddig.

Példaként az idei téli időszakot hozta fel: a havas, ónos esős napokon jelentősen megnőtt a csúszós járdákon és utakon történt balesetek száma. Emiatt a traumatológiai osztályokon – például a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban és a Szent János Kórházban – hirtelen megugrott az ellátott sérültek száma.

A Baleseti Központ például 540 súlyszámmal több esetet látott el annál, mint amit a TVK finanszírozási plafonja megengedett volna.

Kapcsolódó

A degressziós sáv kiszélesítése lehetővé teszi, hogy az ilyen, előre nem tervezhető betegforgalmi csúcsokat rugalmasabban kezeljék, és a többlet ellátás után nagyobb arányú térítést kapjanak az intézmények. A változtatás becsült többletköltsége 2–3 milliárd forint.

Csak néhány szakma területet említett az előadásában az államtitkár a plusz 80 milliárd forint elosztása kapcsán. Példaként említette, hogy a járóbeteg-ellátás plusz 23 milliárd forint forrást kaphat, a laboratóriumi ellátások 2 milliárd forintot, az új innovatív gyógyító ellátások finanszírozására 5 milliárd forint többlet juthat, de hangsúlyozta ezek a számok még tervezés alatt állnak. A speciális finanszírozású ellátások, mint az Egészségfejlesztési Irodák finanszírozásához a többlet forrásigénye 2 milliárd forint körül alakulhat.

Megemlítette a folyamatosan termelődő  kórházi adósságokat is, ami tavaly december végéig 97,2 milliárd forintra emelkedtek, az elvárt 80 milliárd forint helyett. Éppen ma írtuk meg a friss kórházi adósság-adatot, hogy még idén év elején is tovább nőtt az intézmények tartozása a beszállítók felé és elérte a 109 milliárd forintot. De februárban elindult a konszolidáció, és ezt Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára is megerősítette.

Az államtitkár a finanszírozás javítása kapcsán várható hatások közé sorolta, hogy fontos cél a betegelégedettség javítása, a  várólisták csökkentése, és az elvárható kórházi adósság mérséklése is.

Vannak még rossz gyakorlatok

Takács Péter kiemelte, hogy 26 milliárd forintnyi képalkotó diagnosztikai eszközt vettek át és 20 milliárd forint plusz finanszírozást tettek a képalkotó diagnosztikai ellátás mögé, mégis egyes intézmények nem teszik elérhetővé az új időpontokat a betegek számára.

Úgy fogalmazott az államtitkár, hogy a potenciálisan kiadható időpontok 15-20 százalékát adják csak ki egyes CT-laborok, és ezért az időpontokért kapkodnak a betegek az Egészségablakban vagy a 1812-es Egészségvonalon.

Az időpontok 80 százalékát konzultációs időpontként benn tartják a képalkotó diagnosztikai laborok, ez pedig rossz gyakorlat, ezen javítani kell, hívta fel az intézményvezetők figyelmét az államtitkár. 

Hangsúlyozta: az a beteg, aki hetekig próbálja csörgetni a telefont és azt senki nem veszi fel, az a páciens elégedetlen lesz, ez pedig nem jó irány.

Zárásként úgy fogalmazott, hogy azt, amit eltervezett, amibe az államtitkársága elején belevágott azt 70 százalékban teljesítette. Felsorolta, az orvosi bérrendezést, a szakápolói bérfelzárkóztatást, a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítását, elindult az online időpontfoglalás, a vastagbélrák szűrést is bevezették és elindult az iskolai egészségnevelést is. Májusban pedig folytatják, addig pedig nagy kormányzati döntések már nem várhatók. 

Technológia robbanás az egészségügyben

A Magyar Kórházszövetség konferenciáját a magyar egészségügy technológiai átalakulásával kapcsolatban rendezték meg, ami nem egy távoli jövőkép, hanem a jelen valósága. 

Új korszak küszöbén állunk, az egészségügyben az emberi tudást, a mesterséges intelligencia és a robotika is erősíti. A technológia robbanás nem vesz el az orvoslásból, hanem időt, pontosságot és új lehetőségeket jelent  – mondta a  Magyar Kórházszövetség (MK) konferenciáján Tóth Gábor, a testület elnöke. 

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A kérdés ma már nem az, hogy használjuk- e az eszközöket, hanem az, hogy hogyan tesszük azt felelősségteljesen biztonságosan és közösen. A mesterséges intelligencia (MI ) és a robotika nem csak eszközöket ad, hanem új gondolkodásmódot, előrejelzést, személyre szabott gyógyítást tesz lehetővé. A 21. század harmadik évtizedében új korszakba léptünk  – fogalmazott a Kórházszövetség elnöke.  Amikor a jövőről beszélünk, akkor fontos azt kiemelni, hogy a technológia nem cél, hanem eszköz, a technológia robbanás nem fenyegetés, hanem történelmi lehetőség és ennek a küszöbén állunk.