Magyarország hasznot húzott az eurózóna kockázatainak csökkenéséből, de a hazai tényezők, köztük a kormány fiskális konszolidáció melletti elköteleződése is komolyan segített - mondta Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviselője a HBLF XII. pénzügyi csúcstalálkozóján. Hozzátette: bár óriási javulás történt a globális kockázatvállalási hajlandóság és a likviditás terén, a kockázatok újra felerősödhetnek, ami egy olyan kicsi és nyitott gazdaságot, mint Magyarország, érzékenyen érinthet. Ezért a kormánynak óvatosnak kell lennie, hogy milyen gazdaságpolitikai mixet választ - hívta fel a figyelmet Ivascsenko.

Jobb egyensúlyt és fenntartható fiskális kiigazítást kellene elérni - utalt Ivascsenko arra, hogy lehetne jobb gazdaságpolitikát is folytatni a jelenleginél. A mix összetétele nagyon fontos: ösztönözni kellene a beruházásokat, de a hitelezés beindulása is fontos, ahogyan a strukturális reformok végigvitele is. A külföldi elemzőkkel együtt aggódunk az alacsony növekedés miatt, mert az ördögi kört eredményezhet - fogalmazott az IMF képviselője. Hangsúlyozta: a kormánnyal folytatott tárgyalásokon megvitatott kérdéseket végig kell vinni ahhoz, hogy beindulhasson a növekedés, emelkedhessen az életszínvonal.

Kapcsolódó

Ami az idei kilátásokat illeti, Ivascsenko szerint a globális környezet javulása levegőhöz juttatja a kormányt, hogy végigvigye az eddig halogatott intézkedéseket. A növekedési helyzet nem tragikus, de nagyon nehéz - fogalmazott a Valutaalap szakértője, aki szerint az IMF nulla körüli növekedést vár 2013-ra, a legfőbb kereskedelmi partnernek számító európai piacok és a belső fogyasztás gyengélkedésével párhuzamosan.

Az idei jobb év lesz, mint a tavalyi, de sok eurózónabeli országnak jelentős fiskális kiigazításokat kell tennie, így 0,4 százalékos GDP-csökkenés várható az eurózónában - mondta Raffaella Tenconi, a BofA Merrill Lynch feltörekvő piaci elemzője. Magyarország 0,3 százalékos csökkenéssel számolhat a szakértő szerint, szemben a lengyel gazdaságtól várt 1,4 százalékos növekedéssel. Az idei évet korlátok közé szorítja a globális gazdaság gyengülése, de a 2014-es várakozásaink jobbak - fogalmazott Tenconi.

Nem várható felminősítés az S&P-től

Magyarországon kulcskérdés, hogy 2013 második félévében beindul-e a növekedés és az folytatódik-e jövőre. Emellett el kellene adni a devizakötvényeket is - mondta Peter Attard Montalto, a Nomura Kelet-Közép-Európával foglalkozó elemzője. Úgy látja, hogy borzasztóan fontos, hogy a feltörekvő országok hogyan tudják meglovagolni a likviditásbőséget. Ehhez szerencsére és óvatosságra egyaránt szükség lesz. A magyar gazdaságban a befektetők szerint továbbra is megvan a potenciális növekedés, kérdés, hogy ez megvalósul-e.

Magyarország jelenlegi hitelbesorolása jól tükrözi a jelenlegi állapotot - állapította meg Leila Butt, a Standard and Poor's (S&P) Magyarországért felelős igazgatója. Fel- és elismerjük a kormány erős fiskális elkötelezettségét, a gazdaság és ezen belül a munkaerőpiaci is egyaránt igen rugalmas, de a magán és a közadósság egyaránt magas - foglalta össze a helyzetet a szakember. Az S&P-nél a súlyozásnál sokat nyom a latban a politika hatása a potenciális növekedésre. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a politikai mix korlátozza a hosszú távú növekedést - mondta Butt.

Kép: Raffaella Tenconi, Irina Ivascsenko, Czakó Borbála, Peter Attard Montalto, Timothy Ash, Leila Butt

Veszélyes lehet a kötvénykibocsátás

Rendkívül likvidek a globális piacok, túl sok pénz keresi a helyét, a befektetők lényegében bármit megvesznek - derült ki Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piaci elemzőjének értékeléséből. Példaként elmondta: Zambia is megjelent saját kötvénnyel a piacon, a pár éve még az államcsőd szélén álló Dubaj pedig 10 éves papírokat kínál, 3,85 százalékon. A túl sok pénz óriási kockázatokat is jelent, az óriási tőkebeáramlás egy sebezhető országot - amilyen hazánk is - még sebezhetőbbé tesz - hívta fel a figyelmet az elemző hozzátéve, hogy a magyarországi rizikót a választások közeledte is növeli. Szerinte a kormánynak az volna a feladata, hogy az üzleti szférával együttműködve befektetési szempontból vonzóvá tegyék az országot. Az elmúlt két évben valami rosszra fordult és újra üzletbarát politikára volna szükség - fogalmazott Ash.

Alig van növekedés - Londonba kéne mennie Matolcsy utódjának

A következő gazdasági miniszternek azt tanácsolta Peter Attard Montalto, hogy látogasson el Londonba és találkozzon az ottani befektetőkkel, ezt ugyanis a jelenlegi tárcavezető 2010 óta nem tette meg, holott mindennek a bizalomról, nyitottságról és átláthatóságról kellene szólnia. Az elemző szerint a kormány 0,9 százalékos GDP-növekedési prognózisa teljesen irreális, bár az, hogy a tavaly többször is jelentősen módosított költségvetés után az idén egy büdzsé van, jó hatással lehet a gazdaságra. Hozzátette: a potenciális növekedés középtávon 1, legfeljebb 1,5 százalék évente, ami nem pusztán azért ilyen alacsony, mert az eurózóna sem nő gyorsan, hanem a belső politika miatt is. Az intézményeket és az átláthatóságot tekintve a magyaroknak sokat kell még tanulniuk a régiós versenytársaktól.

Ivascsenko hasonlóan látja, szerinte a potenciális növekedés a magyar gazdaságban a mostani feltételek mellett hosszabb távon 1-1,5 százalék között lehet, míg a jelenlegi 3 százalékos GDP-arányos áht-hiány tartása mellett az adósság a jelenlegi magas szinten maradhat. Ez ugyan alapesetben fenntartható pályát jelent, ám válságszituációban problémát jelenhet. Ráadásul az IMF korábbi számításai szerint egy csökkenő adósságpálya mellett 2,25-2,5 százalékos potenciális növekedésre volna képes a magyar gazdaság.

A versenyképességen sokat kell még dolgozni - fogalmazott Ivascsenko, aki újra hangsúlyozta, hogy megfelelő gazdaságpolitikai mixre van szükség. Eközben érdemes a régiós versenytársakra is tekinteni. Magyarország még semmiben sem ért el a válság előtti szinteket, míg a régiós országok mindegyike már túl van azon. A befektetési kilátások jelenleg nem kedvezőek. A változás gyors lehet, azonban ehhez gazdaságpolitikai fordulatra van szükség.

A magyar problémák kisebbek az uniósoknál. Ma az S&P szerint a korrekció minősége számít a legtöbbet Magyarországon, ha ez elriasztja a befektetőket és a bankokat, az nem segíti a növekedést - fogalmazott Butt.

Ki kéne békülni a multikkal

A kormány gyakran nem látja át azt a befektetési volument, ami végül nem jön Magyarországra - fogalmazott Peter Attard Montalto. Hozzátette: sokan kérdezik tőle azt, hogy merjen-e Magyarországon befektetni, nem adóztatja-e meg a kormány a termelését - erre nem tud ígéretet tenni.

Nem kell teljes irányváltás, hiszen Magyarországnak vannak erősségei - mondta Timothy Ash, példaként említve a folyó fizetési mérleget, az FDI-állományt, a jó infrastruktúrát, a képzett munkaerőt illetve az eddigi reformokat. Békét kellene kötni ugyanakkor a külföldi nagyvállalatokkal a növekedés beindítása érdekében, lezárva a múltat, amikor mindkét oldalon követtek el hibákat. Ash a hibák között említette a bankok devizahitelezési gyakorlatot is. Hozzátette ugyanakkor: aggasztó, hogy a kormány szerint a reformok lezárultak, éppen most kellene tenni sokat.

Nem tudom előhúzni a nyulat a kalapból, azaz nem lehet gyorsan változtatni a jelenlegi magyar helyzeten - mondta Irina Ivascsenko. Az IMF úgy látja, hogy sokféle hátránnyal küzd a magyar gazdaság. Bizonytalan a gazdasági növekedés,csak tavaly legalább hatszor változott a 2012-es költségvetés.

A potenciális növekedés javulása nem lehetséges hosszú távú tervezés nélkül - hangsúlyozta az IMF munkatársa. Bár a hiány tartásával nincs probléma, felmerül a költségvetés összetételének kélrdése. Hosszú és nehéz munka szükséges a változtatáshoz. A cél, hogy a kormány ne kényszerüljön arra, hogy időről időre új megszorító csomagokal álljon elő, hanem a problémák máshogyan legyenek kezelhetőek. Már pusztán ez, azaz a negatív kormányzati sokkok elmaradása nagyon jót tenne a növekedésnek.

Hitel nélkül nincs növekedés

A történelmi tapasztalatok szerint - márpedig az IMF mintegy kétszáz országra lát rá - hitel nélkül nincs - vagy csak elvétve van - gazdasági növekedés. Ez különösen így van egy kicsi és nyitott gazdaságban - mondta Ivascsenko. Az IMF azért figyel nagyon a büdzsé helyzetére, mert az áht a gazdaság minden elemére hat. Kedvező a kormány erős hiánytartási elkötelezettsége, ám kérdés, ezt hogyan lehet elérni. Kis mozgástér esetzén felértékelődnek a kisebb súlyú intézkedések.

Timothy Ash szerint a hitelezési problémán azzal is lehetne segíteni, ha a kormány változtatna a bankokkal szembeni politikáján.

Tenconi: Sok múlik az új MNB-elnökön

Magyarország egy "varázslatos pillanatban" van: a növekedés a mélypontnál jár és van szándék a változtatásra. Az áht-deficit kézben van tartva, az uniós túlzottdeficit-eljárás (edp) pedig véget érhet - állapította meg Raffaella Tenconi. Most különösen fontos, hogy ki lesz az MNB új elnöke március 3-tól. Fontos, hogy mennyire lesz hiteles személyiség és mekkora integritása lesz. Eközben hozzá kel nyúlni az oktatáshoz, növelni kellene a mezőgazdaság hatékonyságot és megérné a bankszektor adóztatását is csökkenteni - sorolta a szakértő.

Az eurózónába való belépés kérdése kapcsán Leila Butt, az S&P szakértője elmondta: lebegő árfolyam mellett jobban ellenálló lehet egy gazdaság a külső sokkokkal szemben.

Montalto szerint szakadék tátong az idei költségvetésbe betervezett adóbevételek és a várhatóan befolyó összegek között, és jelenleg nem látszik, hogy ezt hogyan lehetne áthidalni, további ágazati adókkal vagy a kulcsok módosításával. A legkönnyebben adóemeléssel lehetne tartani a 3 százalék alatti hiánycélt, ám választási évben ez valószínűleg nem tartható. Bár a kormány szerint végleges az adórendszer, a befektetők ebben nem bíznak - fogalmazott a Nomura elemzője.