Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Meglehetősen sok, a jövőbeli nyugdíjasok helyzetét és kilátásait érintő javaslatot is tartalmaz az MNB csütörtökön bemutatott Fenntartható egyensúly és felzárkózás vitairata.

Acsomag 12 területen 144 egyensúlyjavító és a versenyképességet fejlesztő javaslatot fogalmaz meg, ezzel üzenve és meglehetősen sok feladatot adva a most felálló új Orbán-ormánynak.

A vitairat hangsúlyozza: 9 éve van Magyarországnak, hogy a jelenlegi 76 százalékos szintről 2030-ra elérje az EU átlagos fejlettségét. Ehhez évente átlagosan 2,7 százalékponttal kell közeledni az EU átlagához, amelyhez mintegy 3,5 százalékos növekedési többletre van szükség az EU-hoz képest.

A magyarországi munkaerő-tartalékok jobb kiaknázása végett a jegybanki javaslatcsomag részei:

  • a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó a nyugdíjbónusz emelése,
  • nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolása,
  • a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálata,
  • a munkahelyvédelmi akcióterv kiterjesztése a munkavállalói adóterhekre,
  • az alacsony képzettségűek adóterhelésének csökkentése, valamint
  • a közfoglalkoztatottak bérének átvállalása piaci foglalkoztatás esetén.

Magyarországon alacsony az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül továbbdolgozók száma, ennek pedig az egyik fő oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer. Ennek kapcsán tanulságos eredményt hozott egy felmérés két éve: a magyarok döntő többsége több évvel a jelenleg érvényes öregségi korhatár előtt vonulna nyugdíjba, amennyiben erről maga határozhatna szabadon - derült ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített közvélemény-kutatásból.

Az MNB szakértői az idősebb korosztályok foglalkoztatásának növelése érdekében azt javasolják, hogy emelkedjen a korhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz.

A jegybank szerint tanulságos, hogy az uniós országok több mint fele vezetett már be automatikus mechanizmusokat a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében, és több nemzetközi példa is van arra, hogy a nyugdíjkorhatár a jövőben a várható élettartam emelkedéséhez fog kapcsolódni. Így a népesség előrejelzések alapján várható élettartam emelkedés nem rontja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

A nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálata melletti erős érv az, hogy továbbra is nagyon erősen függ az induló nyugdíj az utolsó évek béremelkedésétől. Az MNB érvelése szerint a valorizáció felülvizsgálatával az induló nyugdíj szintjét lehet kiszámíthatóbbá tenni. Mivel az ellátások nettó helyettesítési rátája hosszú távon elérheti a 94 százalékot, ami jelentős mértékben a korhatár betöltése utáni munkavállalás ellen ösztönöz.

Az MNB szerint a megtakarítások szerkezetének javítása új lakossági állampapír-stratégiát tesz szükségessé. Emellett az intézmény-rendszer reformjával növelni szükséges az intézményi befektetők államadósságon belüli arányát, miközben a lakossági megtakarítások növekvő részét kellene magánegészségügyi és nyugdíj-megtakarítások felé irányítani.

Ezzel lehetne több újszülött is

A nyugdíjszabályok átalakítása a gyerekvállalás támogatását is javíthatja a vitairat szerint. Bár a termékenységi ráta az EU-n belül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, még mindig nem érte el a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es szintet. Ehhez a 2021-es 93 ezernél 17 ezerrel több, azaz 110 ezer újszülöttre lenne szükség. Annak érdekében, hogy minden kívánt gyermek megszülethessen, a jegybank javasolja a családtámogatási rendszer bővítését.

Ennek lehetne része a gyermekvállalás elismerése a nyugdíjrendszerben. Jelenleg ugyanis a két gyermeket felnevelt nők 15, míg a 3 gyermeket felnevelt nők 20 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjban részesülnek, mint gyermektelen kortársaik. Az MNB érvelése szerint a nyugdíjrendszer családalapúvá tétele alapvetően társadalmi igazságossági kérdés is.

A nyugdíjrendszer családbarát átalakítása több módon is megvalósulhatna, megoldás jelentene például:

  • a családi adókedvezmény figyelembe vétele a nyugdíj kiszámításánál,
  • fix összegű havi nyugdíj-kiegészítés a gyermekek száma alapján,
  •  a gyermekek járulékfizetésének százalékában meghatározott mértékű nyugdíj-kiegészítés, vagy
  •  a Nők 40 program demográfiai feltételekhez kapcsolása.