Az Oktatási Hivatal működését is érinti a bérfeszültség, ezért Orbán Viktor miniszterelnöknek írt egy nyílt levelet az ott dolgozók nevében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) hivatali szervezete.

A dokumentum szerint az intézmény kormánytisztviselői esetében – a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozó területek kivételével – 2019 óta nem történt központi béremelés, miközben a hivatal feladatköre az oktatásirányítás szinte minden szegmensére kiterjed az érettségik lebonyolításától a tananyagfejlesztésig.

Még az átlagjövedelmet sem érik el a fizetések

A szakszervezet állítása szerint az alacsony bérszínvonal nem csupán egyéni egzisztenciális problémákat okoz, hanem rendszerszintű működési kockázatot is jelent. A versenyképesebb fizetést kínáló pedagógus- és más közszférás területek elszívó hatása már a közelmúltban is fluktuációhoz és betöltetlen álláshelyekhez vezetett, ami aránytalan többletterhet ró a hivatalban maradó dolgozókra. Ez közvetve az oktatásirányítás hatékonyságát is befolyásolhatja, ami gazdasági szempontból a humán tőke minőségén keresztül hosszabb távon az ország versenyképességét érinti.

A levél konkrét jövedelmi adatokat is közöl: az Oktatási Hivatal munkatársainak átlagjövedelme több mint 20 százalékkal marad el a KSH által január 23-án publikált, 525 900 forintos nettó átlagbértől. A helyzetet súlyosbítja, hogy még a nyugdíjhoz közel álló dolgozók keresete sem éri el a pedagógus gyakornokok jövedelmét. A  béren kívüli juttatások rendszere szintén szűkös: a cafeteria értéke elinflálódott, a ruhapénzt 2019-ben megszüntették, az utazási támogatás pedig évről évre bizonytalan.

Kapcsolódó

A szakszervezet három fő követelést fogalmaz meg: a tanári bértáblához igazodó, inflációkövető tisztességes bérezést; átlátható és érdemi cafeteria-rendszert; valamint egy olyan életpályamodellt, amely kiszámítható szakmai és anyagi perspektívát kínál az intézmény minden munkatársa számára. Érvelésük szerint az Oktatási Hivatal stabil működése közérdek, így a munkafeltételek rendezése nem pusztán ágazati, hanem nemzetgazdasági kérdés is – írta nyílt levelében a szakszervezet.

A dokumentum arra is kitér, hogy a Belügyminisztériumhoz és a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz korábban eljuttatott megkeresésekre nem érkezett érdemi válasz, ezért fordultak közvetlenül a miniszterelnökhöz.

A szakszervezet február 19-ig vár intézkedést és tárgyalási kezdeményezést; ennek hiányában további, jogszerű nyomásgyakorló lépéseket helyezett kilátásba.

A helyzet túlmutat egyetlen intézmény bérvitáján. Az oktatásirányításban dolgozók megtartása és motiválása kulcskérdés egy olyan időszakban, amikor a munkaerő-hiány és a bérfelzárkóztatási kényszer a teljes közszférát érinti. Ha az adminisztratív és szakmai háttérrendszer gyengül, annak hatása az oktatási teljesítményen keresztül középtávon a gazdasági növekedésben is megjelenhet.