A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) tagszervezetei javasolják: a munkáltatóknál, ahol a járvány miatt előfordulhat, hogy a munkáltató nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, egyeztessenek a szakszervezetekkel. Ez azért is fontos szerintük, mert a hatályos munkajogi szabályozás erre a helyzetre nem (vagy nem feltétlen) nyújt minden tekintetben megfelelő és részletes eljárási protokollt - írta az MTI.
Otthoni munka vagy táppénz
A szakszervezetek kiinduló alapnak a kötelező egészségbiztosításról szóló törvényt tekintik, amely szerint keresőképtelen az is, "...akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható".
Ez a helyzet előállhat akkor is, ha a munkavállaló nem beteg, de környezetében előfordult fertőzés, így elkülönítését, járványügyi megfigyelését rendelik el, vagy járványügyi zárlat alá kerül. Ebben az esetben, ha a munkáltató nem tudja biztosítani az otthoni munkavégzés feltételeit, a munkavállaló táppénzre jogosult. A biztosítási időszak hosszától függően a táppénzalap ötven-hatvan százalékos, de naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének harmincad része lehet - írta közleményében a SZEF.
Részletes szabályozás kellene az ilyen esetekre is
A szakszervezetek szerint a törvényi szabályozáson túl szükség lenne a munkáltatóknál olyan munkáltatói rendelkezésre és/vagy kollektív megállapodásra, ami részletesen szabályozná az ilyen esetekben az eljárást mielőtt eluralkodik a pánik.
A koronavírus terjedése, és az emiatt elrendelt fizikai, közegészségügyi korlátozások a munkáltatótól független tényezők, részéről nem elhárítható, tehát a zárlat idején az alapbér megfizetésére sem köteles. Ez az "elháríthatatlan külső ok" azonban szűken értelmezendő, és alapvetően közegészségügyi kérdés - mutatnak rá.
Kell-e alapbért fizetni a munkaadónak?
Addig, amíg nincs ilyen irányú konkrét orvosi intézkedés, eljárás vagy konkrét, közvetlen kockázat az adott munkahelyen, a döntés a munkáltatói érdekkörben merül fel. Ha tehát az adott munkáltató nem szó szerint vett "elháríthatatlan külső" kényszerből (például állami, közegészségügyi intézkedés miatt), hanem például preventív jelleggel, saját döntése alapján függeszti fel a munkavégzést, akkor az állásidő szabályai szerint a munkavállalóknak alapbért kell fizetnie - fejtik ki véleményükben a szakszervezetek.
Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Parajd után itt a következő katasztrófa: eltűnt egy falu a föld színéről

Kikelt magából a szaktárca: Ruszin-Szendi egy „függőségekkel küzdő nyugdíjasba kapaszkodik”

Mutatjuk a filléres új autókat a hazai piacon, meg fog lepődni

Lesújtott a hitelminősítő Bige László cégére

Ledobták az év csalását Magyarországon, a netflixesek tegyenek félre mindent

Megrogyott a Katinka-birodalom: veszteségek sújtják, bezárás fenyegeti

A Kúria döntésével ellentétben a mentőszolgálat szerződés nélkül is ügyeletre kötelezi az orvosokat

Megint tiltólistára került egy cucc a repülőtereken

Jön a nyár, és vele érkezik a halálos figyelmeztetés
