A lap hétfői összeállításában a megkérdezettek közül Dedák István úgy vélte, hogy két területen is lenne lehetőség nem konvencionális, a gazdaság élénkítését segítő monetáris lépésekre, Boros Imre szerint az MNB olcsó finanszírozást biztosíthatna a gazdaság számára, míg Csaba László nem lát nagy tartalékot a monetáris politikai eszköztár szélesítésében.
Dedák István lehetségesnek tartaná a mennyiségi lazítást azzal, hogy a jegybank állampapírt vásárol a másodlagos piacon, amivel az IMF hitele is kiváltható lenne. A közgazdász emellett a jegybanki alapkamat további csökkentése mellett érvelt.
Boros Imre szerint az MNB olcsó finanszírozást biztosíthatna a gazdaságnak: 2-3 százalékos kamattal refinanszírozó hiteleket nyithatna, amelyeket a bankok maximum 1,5-2 százalékpontos marzzsal adhatnának tovább. Hozzátette, hogy a pénz kihelyezésére komoly programot kellene kidolgozni.
Csaba László ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy egy kis, nyitott, nem kamatérzékeny gazdaságról lévén szó, nincs hatása a mennyiségi lazításnak, a kötelező tartalék után fizetett kamat eltörlése tovább fékezné a hitelezési hajlandóságot, a devizatartalékokhoz hozzányúlni pedig "halálos bűn" lenne. A gazdaságot élénkíteni a kamaton keresztül nem lehet, ha a kereslet háromnegyede a külső piacról származik - tette hozzá.
Legolvasottabb
Újraindult a kőolajexport – meglepő helyről érkezik az olaj
Orbán Viktor: „Nekünk nem kétharmad kell"
Padlófék a rákkutatásban: sötét jövő vár a magyar betegekre
Négy napig védtelenül hevertek az ukrán milliárdok – nagyon csúnya ügy körvonalazódik
Kikerülnék az orosz olajat: új vezetéket építenek a szlovákok, Magyarország sem marad ki
Milliárdok égtek el Nyergesújfalun: menekül az LG Chem, és most jön az igazi pofon
Váratlan fordulat a boltokban: hirtelen olcsóbb lehet a kávé
Nukleáris riadó: lövedék csapódott Irán atomerőművébe
Erős évet zárt a Waberer’s: kilőtt a profit, nőhet az osztalék