Ezúttal óvatosabban prognosztizáltak az elemzők: míg májusra az áprilisi 3,9 százalék után 3,38 százalékot jósoltak, júniusra a májusi tényadattal gyakorlatilag megegyező mértékű áremelkedést jeleznek előre - 3,63 százalékot várnak a hatodik hónapra a májusi 3,6 százalékos adat után. A KSH kedden teszi közzé a májusi inflációs adatokat. Nem várható különösebb változás az előző hónaphoz képest - vélekedett Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője. Mások szerint a szezonális élelmiszerárak és az üzemanyagok megmozgathatják az átlagos áremelkedés ütemét (egy hónappal korábban a bázishatások játszottak főszerepet). Kulcskérdés, hogy a szezonális áremelkedés mekkora mértékben lassult, illetve fordult vissza - kommentált Kovács György, a Budapest Economics szakértője. Hasonlóan vélekedik Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője, aki szerint a benzinárak egyértelműen felfelé húzzák az inflációt. A piaci hatások által meghatározott árak tekintetében ugyanakkor nem várható meglepetés, várhatóan továbbra is fennmarad az erős forint, valamint a piaci szolgáltatások árainak kedvező hatása az inflációra - bár az üdülési szolgáltatások árai valamelyest emelkedhettek. Az elemzők abban egyetértettek, hogy a maginfláció - ami egy évre visszatekintően májusban történelmi mélypontra, 2,2 százalékra süllyedt - továbbra is stabilan alacsony marad, sőt, ismét csökkenhet, a várakozások szerint 2,0-2,1 százalékos lesz. Nyeste szerint a maginflációs javak árai stabil szintet értek el. Júniusban az előző hónaphoz mérten viszont jelentős lassulást várnak a szakértők. A konszenzus 0,12 százalékot mutat - májusban is jelentős lassulásra számítottak a 0,388 százalékos konszenzust összehozó szakértők, a tényadat aztán 0,6 százalék lett. Az év végére vonatkozó várakozás csak jelzésszerűen változott: az áprilisi 3,77 és májusi 3,8 százalék után most 3,775 százalékot várnak a szakértők decemberre. az idei átlagos infláció 3,66 százalékos lesz a konszenzus szerint, ez jelzésszerű emelkedés az egy hónappal korábbi 3,63 százalékhoz mérten.