Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyminisztérium szerdai adatközlése szerint az államháztartás június végéig 3382 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami a költségvetésben rögzített éves cél 80,2 százaléka.
Ezen belül a központi költségvetési deficitje 3271 milliárd forint. Az elkülönített állami pénzalapok többlete félévkor 103 milliárd forint, a tb hiánya pedig 215 milliárd forint volt.
Júniusban (egy hónap alatt) viszont a központi alrendszer 424 milliárd forint többlettel zárt.
Visszatérve az első féléves mérlegre: a jelek szerint csak itt-ott sikerült spórolni az állami kiadásokon: közlekedésre és közüzemi szolgáltatásokra 1336 milliárd forint ment ki, 19 milliárd forinttal kevesebb, mint tavaly az első 6 hónapban.
Állami beruházásokra fél év alatt 347 milliárd forintot fordítottak költségvetési forrásokból, ami közel 100 milliárddal több a tavalyinál, az eltérés útépítésekhez kapcsolódó kifizetésekkel magyarázható.
Június végéig 4300 milliárd forintot, a teljes kiadások negyedét fordította a költségvetés nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra, ebben már benne voltak a 13. és a részben kifizetett 14. havi nyugdíjak is. Az átlagos öregségi nyugdíj összege havi 263 437 forint volt.
Így nézett ki félévkor a központi költségvetés egyenlege:
- bevételek: 13 808 milliárd forint
- kiadások: 17 079 milliárd forint
Az infláció mértékével emelkedtek az áfa-bevételek
Általános forgalmi adóból (áfa) 4256 milliárd forint folyt be, ami 4,4 százalékos növekedés a tavalyi első félévhez képest. Jövedéki adóként 743 milliárd forint bevétel keletkezett, ennek nagy része (414 milliárd forint) folyt be az üzemanyag értékesítés után, további 252 milliárd pedig a dohánytermékek után.
Számottevő bevétele lett a költségvetésnek a pénzügyi tranzakciós illetékből is: 295 milliárd forint, fél év alatt.
Szja soron 2502 milliárd forint érkezett az államkasszába, ami 4,3 százalékkal magasabb a bázisidőszaknál: a béremelések növelték a bevételeket, a családi kedvezmények kiterjesztése viszont rontott azon.
Az EU-s programokból 546 milliárd forintot sikerült lehívni, ez időarányosan elég rosszul fest, a közel 1900 milliárd forintos előirányzat 29 százaléka teljesült csupán.
A forint erősödése miatt jobban fest az államadósság
Az államadósság fél év alatt 2542 milliárd forinttal 63 ezer milliárdra nőtt, ami több tényezőből állt össze:
- nettó forintkibocsátás: 2900 milliárd forint
- nettó devizakibocsátás: 1189 milliárd forint
- csökkentette viszont az adósságot a forint erősödése, mivel a devizában fennálló adósság forintban számított értéke 1536 milliárd forinttal mérséklődött
Ezek alapján a devizában fennálló államadósság 347 milliárd forinttal 17 462 milliárd forintra mérséklődött, a devizás részarány pedig 27,7 százalékra csökkent.
A forintban fennálló államadósság pedig 45 476 milliárdot tett ki, ebből 12 691 milliárd forint volt a lakossági állampapírok értéke. Utóbbinak majdnem 40 százaléka Fix Magyar Állampapírban kamatozott.
Jó hír, hogy a bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 1287,6 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás június végéig 1035,6 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző évhez képest, mely az eltérő hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázható.
