Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyugdíj összegét nem egyszerűen az utolsó fizetés alapján állapítják meg, hanem az egész életpálya során szerzett, meghatározott időszakban elért keresetek és a megszerzett szolgálati idő alapján számítják ki.
A folyamat több lépésből áll, amelyek közül 2026-ban fontos változás, hogy a korábbi évek kereseteinek átszámításához használt valorizációs szorzó 9 százalékkal emelkedett a 2025-ös értékhez képest.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a bonyolult nyugdíjszámítás legfontosabb lépései kilenc pontban foglalhatók össze.
- A szolgálati idő alapján meghatározzák a nyugdíjszorzót: Első lépésként a teljes elismert szolgálati időt veszik figyelembe. Az egész élet során szerzett szolgálati idő napjainak számát 365-tel elosztják, és az osztás eredményéből csak a teljes éveket veszik figyelembe. A töredékév ebben az összefüggésben nem számít. A szolgálati évek száma alapján határozzák meg a nyugdíjszorzó százalékos mértékét. Például 40 teljes év szolgálati idő esetén ez a szorzó 80 százalék.
- A kereseteket járuléktalanítják: A nyugdíj alapjául szolgáló átlagszámítási időszakban – vagyis az 1988. január 1. és a nyugdíj megállapításának napja közötti időszakban – szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteket minden évben az adott év szabályai szerint járuléktalanítják.
- A kereseteket adótlanítják: A járuléktalanított éves kereseteket ezt követően az adott év szabályai szerint adótlanítják, vagyis a nyugdíjszámítás szempontjából figyelembe vehető nettó összeget határozzák meg.
- Alkalmazzák a valorizációs szorzót: A járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket az adott évre meghatározott valorizációs szorzóval kell megszorozni, amely a korábbi kereseteket a nyugdíj megállapításának évéhez igazítja. A 2026-ban alkalmazott valorizációs szorzó a 2025-ös mértéknél pontosan 9 százalékkal magasabb. A nyugdíj megállapításának évében, illetve az azt megelőző évben szerzett kereseteket nem valorizálják, vagyis 2026-ban a 2025-ös és 2026-os keresetek kivételt jelentenek.
- Kiszámítják a nettó, valorizált átlagkeresetet: Az így kapott nettósított és valorizált éves kereseteket összeadják, majd elosztják az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításáig terjedő időszak azon elismert szolgálati napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt.
- Meghatározzák a havi nettó életpálya-átlagkeresetet: A kapott napi nettó átlagkeresetet 365-tel megszorozzák, így megkapják az éves átlagkeresetet, majd ezt az összeget 12-vel elosztva meghatározzák a havi nettó „életpálya” átlagkeresetet.
- Szükség esetén alkalmazzák a degressziót: Ha a havi nettó „életpálya” átlagkereset meghaladja a 372 ezer forintot, akkor a degresszió szabályai lépnek életbe. Ez azt jelenti, hogy az ezt meghaladó keresetrészeket csak csökkentett mértékben lehet figyelembe venni a nyugdíj megállapításakor.
- Kiszámítják az induló nyugdíjat: Az így meghatározott havi nettó, járuléktalanított, adótlanított, valorizált és szükség szerint degresszált „életpálya” átlagkeresetet megszorozzák a szolgálati idő alapján meghatározott nyugdíjszorzóval. Így kapják meg az induló nyugdíj összegét.
- Hozzáadják a nyugdíjbónuszt, ha jár: Amennyiben valaki jogosultságot szerzett rá, a kiszámított nyugdíj összegét a nyugdíjbónusz növelheti. Így alakul ki a folyósítandó nyugdíj összege.