A piac számított rá, de talán nem ilyen gyorsan, a választások után egy hónap elteltével mégis olyan pozitív helyzet állt elő, hogy a külföldi befektetők hajlandók lettek ugyanakkora hozamért finanszírozni a magyar államadósságot, mint a lengyelt. Mindezt úgy, hogy a besorolásunk a hitelminősítőknél egyértelműen rosszabb. A Standard & Poorsnál például három fokozattal
- Lengyelország: A- (stabil kilátással)
- Magyarország: BBB- (negatív kilátással)
Márpedig így történt: a 10-éves futamidejű magyar állampapír hozama lecsökkent szerdán 5,71 százalékra, lényegében ugyanoda, ahol a lengyel kötvények hozama éppen van (5,79 százalék).
Másfél hónapja a tízéves magyar hozam még 7,5 százalékon járt, szóval most fényévekkel kevesebb kockázatot kapcsolnak a befektetők a magyar kötvények tartásához, mint hetekkel ezelőtt.
A hozamcsökkenés a költségvetés szempontjából a világ egyik legjobb híre, hiszen lényegesen csökken az újonnan kibocsátott államkötvények hozama is, vele együtt pedig a büdzsé kamatterhe. Ami egyébként elég magas, hiába nem extrém a GDP arányában az adósságunk (75 százalék), kamatokra az éves GDP 4-5 százalékát kell fizetnünk,
ami viszont európai átlagban is kiugróan rossz érték.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője azt mondta lapunknak, hogy a választás óta 30 bázisponttal csökkent a magyar államkötvények CDS-felára (az 5 éves állampapírnál), vagyis jelentősen mérséklődött a befektetők szerint annak a kockázata, hogy Magyarország ne tudná visszafizetni az adósságát.
A CDS felár egyfajta biztosítás a nemfizetés ellen, a díja pedig azért fontos, mert beépül az elvárt hozamokba a kötvénypiacon.
Az MNB havonta frissülő adatai szerint április 22-én a magyar CDS-felár 82 bázispont volt, előtte egy hónappal pedig közel 113 bázispont. Azóta még lejjebb ereszkedett és már csak 20 bázisponttal vagyunk a lengyel felett.
Az év elején így festett az év elején a két ország CDS felára:
- magyar: 1,46 százalék
- lengyel: 0,86 százalék
A csökkenő CDS-felár mellett egyértelműen az euróbevezetési várakozások hozták le a magyar hozamokat – mondta Varga Zoltán.
A két ország gazdaságában közös pont a viszonylag magas költségvetési hiány, bár ez náluk a védelmi kiadások miatt szállt el, tavaly 7,3 százaléka volt a GDP-nek. A jelek szerint nálunk akár 6,8 százalék lehet, bár az új kormány még nem tekinthette át teljesen a költségvetés állapotát, amelynek a teljes évre betervezett deficitjének már 91 százaléka teljesült az első negyedévben. Azonban a piac láthatóan türelmes az új kormánnyal.
"Nem gondolom, hogy az S&P rontana május 29-én a magyar adósbesoroláson” – mondta Varga Zoltán, decemberben viszont már magasak lehetnek az elvárások. Akkor már ismert lesz a 2027-es költségvetés, illetve a deficit 3 százalékra való csökkentésének részletei.
Varga Zoltán hozzátette, van egy egyértelmű szemléletváltás a magyar kötvénypiacon, a hozamaink lefele tartanak, miközben a globális hozamok inkább fölfelé. A választások óta a külföldi befektetők forintban kibocsátott állampapír állománya is nőtt, de a trend már tavaly év elejétől nagyon erős.
Aki a napokban 10 éves magyar államkötvényt vesz, a lejáratig évi 5,7-5,8 százalékos hozamot „rögzíthet be” magának. Ez főleg akkor ér sokat, ha menet közben Magyarország bevezeti az eurót, hiszen így, például a hatodik évtől euróban jár a kamat a kötvény után, a fenti hozam euróban pedig több mint vonzó.
Egyébként a lengyel és a magyar hozamok „összeérésére” már Gyurcsik Attila is felhívta a figyelmet egy hónapja, az Economxnek adott interjúban. Az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója úgy fogalmazott, ha valóban elkötelezett a Tisza az euróbevezetés mellett, akkor a magyar hozamszint a lengyel alá kerülhet (ami akkor 5,5 százalék volt, tízéves futamidőn).
A lengyel gazdaság növekedése viszonylag erős, de ez magas hiánnyal párosul. Nálunk alacsony növekedés és közepes hiány volt jellemző. Itt viszont változás jöhet, szigorúbb költségvetési politikával, javuló növekedési kilátásokkal. Összességében amit a piac gondol a gazdaságunkról, jelentősen javulhat - mondta Gyurcsik Attila a lapunknak adott interjúban.
Egyébként a német állampapírokkal összehasonlítva is jól állunk. A két ország 10-éves kötvényhozama közt már csak 2,66 százalékpont a különbség, míg március végén ez több volt 4,5 százalékpontnál. 2021 óta nem volt ilyen kicsi az a prémium, amit a befektetők elvártak a magyar kötvények tartásáért cserébe, a némethez képest.
A csökkenő kötvénypiaci hozamok jót tehetnek a magyar részvénypiacnak is. Egyrészt felértékelődhetnek a stabil osztalékfizető részvények (Telekom, ANY Nyomda, Mol), másrészt a részvényelemzési modellekben használt diszkontráta is csökkenthető, ami felértékeli a cégek jövőbeni pénzáramainak jelenértékét, ezzel együtt a részvények aktuális értékét.