költségvetési hiány

Visszaminősítheti Lengyelországot az S&P

ä BARABÁS T. JÁNOS A Standard & Poor's (S&P) kilátásba helyezte, hogy felülvizsgálja Lengyelország adósságainak besorolását, ha a kormány nem csökkenti jövőre a költségvetési deficitet, erről azonban csak a tervezett hiányról szóló holnapi kormányülés után határoz. Az S&P a költségvetési problémák miatt már júniusban stabilról negatívra rontotta a hitelbesorolás kilátásait. A hosszú lejáratú devizaadósságok besorolása jelenleg BBB+, a rövid lejáratúaké A-2 az amerikai hitelminősítőnél. Az idei deficit várhatóan 5 százalék körül lesz és a kormány jövő évi tervei meglehetősen ellentmondásosak. A jövő évi hiányt egyes források az ideinél 24 milliárd zlotyval magasabbra, 63 milliárdra teszik (1 dollár=4,01 zloty), mások 45,5 milliárddal számolnak. A jövő évi deficit a CASE lengyel kutatóintézet szerint eléri a GDP 7,5 százalékát, és csak módszertani bűvészkedéssel szorították le az arányt hivatalosan 6,1 százalékra. A büdzsé helyzetét rontja, hogy az uniós csatlakozás jelentős kiadásokkal jár és nő a külföldi adósságszolgálat összege is - írta a Rzeczpospolita. Nem véletlen tehát, hogy az S&P a döntését a kormányülésen hozott konkrét határozattól teszi függővé. Némileg paradox helyzet, hogy a nagy valószínűséggel bekövetkező visszaminősítés épp akkor történik, amikor egyértelművé vált, hogy megindult a gazdaság fellendülése. A lengyel jegybank, mint Dariusz Rosati, a Monetáris Politikai Tanács (RPP) tagja pénteken közölte, a korábbi 2,5 százalékról 3 százalékra javította idei gazdasági növekedési prognózisát, de Rosati magánvéleménye szerint a tényleges növekedés elérheti a 3,5 százalékot. Az ipari termelés megugrása miatt a pénzügyminisztérium három éve a legmagasabbra - 3,2-ről 3,6 százalékra - emelte az idei második negyedévi növekedésre vonatkozó előrejelzését. Jerzy Hausner, a gazdaságpolitika irányításával megbízott gazdasági miniszter szerint minden esély megvan arra, hogy jövőre 5 százalék körül legyen a GDP bővülése. Hausner szerint a hitelbesorolás esetleges rontása jelentősen meggyengítheti a zlotyt, holott annak jelenlegi, a korábbinál alacsonyabb árfolyama megfelel mind a költségvetésnek, mind az exportőröknek. Ezért ha drasztikusan meggyengülne a zloty, erre mind a központi banknak, mind a kormánynak azonnal reagálnia kellene.

A tervezett alatt maradt a szlovák deficit

Pozsonyi tudósítónktól: Szlovákia 2002-es állami költségvetése 37,118 milliárd koronás deficittel (1 dollár = 39,57 korona) zárt, ami némileg magasabb a 2001-es év végi 36,32 milliárdos hiánynál - jelentette be tegnap a szlovák pénzügyminisztérium. Az előzetes adatok szerint a kumulált deficit 51,68 milliárd koronára rúg, ez magába foglalja a bankkonszolidációra fordított kiadásokat (14,565 milliárd korona) is. A Dzurinda-kabinet tehát kordában tartotta a kiadásokat, ugyanis a 2002-es állami költségvetésről szóló törvény 38,880 milliárd koronában határozta meg a deficit felső határát (a bankkonszolidációs kiadások nélkül). 2002-ben az állam bevételei 7,3 százalékkal nőve 220,32 milliárd koronát tettek ki, ez 402 millió koronával több a tervezettnél. A nem várt növekedés a jobb adóbehajtásnak köszönhető, ugyanis az adóbevételek 8,6 milliárd koronával haladták meg a tervezettet. A kiadások 8,9 százalékkal, 272 milliárd koronára emelkedtek. Az új évben 235,4 milliárd korona bevétellel, 291,4 milliárd korona kiadással és 56,04 milliárd korona hiánnyal számol az állami költségvetés. Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa

Brüsszel megindította eljárását Németország ellen

Brüsszeli tudósítónktól: Az EU brüsszeli bizottsága hivatalosan is megindította eljárását Németország ellen, amiért költségvetési deficitje messze túllépte az engedélyezett mértéket, azaz a GDP 3 százalékát. A testület kevés reményt lát arra, hogy jövőre sikerül kordában tartani a hiányt. A bizottság elfogadta a német gazdaságról készített jelentést és ennek alapján indította meg az eljárást a berlini kormány ellen. A német költségvetés idei hiánya várhatóan a GDP 3,8 százaléka lesz, ami messze meghaladja a stabilitási és növekedési megállapodásban vállalt 3 százalékot. A testület szerint komoly kockázata van annak, hogy jövőre ismét felülmúlja a 3 százalékot, ezért „túlzott mértékűnek” tekinthető a deficit. Az eljárás második lépcsőjében a bizottságnak javaslatot kell tennie az EU-pénzügyminisztereknek, akik ennek alapján pénzbírsággal sújthatják Berlint. A bírság kezdetben kamatmentes kaució, amely büntetéssé alakul át, amennyiben nem kíséri siker az adott tagország erőfeszítéseit a deficit ledolgozására. Brüsszel elemzésében megállapítja, hogy a német hiányt nem magyarázza a kormány beavatkozási lehetőségein kívül álló rendkívüli esemény. A nyári áradás okozta károk 9,2 milliárd eurót, azaz a GDP 0,45 százalékát teszik ki, amelyből a költségvetést érintő terhek összege kétmilliárd euró, ami a GDP 0,1 százaléka, vagyis nem játszhat komoly szerepet a deficit mértékében. A belső államadósság is növekedett: míg 2001-ben a GDP 59,5 százaléka volt, addig idén 60,9 lesz és jövőre sem megy a megengedett szint, a GDP 60 százaléka alá. Az Európai Bizottság a francia deficittel kapcsolatban egyelőre csak az előzetes figyelmeztetés eszközével élt. Gordon Tamás

Lassulást vár az eurózónában az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a szeptemberi jelentésében szereplő 0,9-ről 0,75 százalékra csökkentette az eurózóna gazdaságának idei és 2,3-ről 2 százalékra a jövő évi növekedésére vonatkozó prognózisát. A Valutaalap egyetért az Európai Központi Bank (ECB) monetáris politikájával, de a kockázatok növekedése folytán helyesnek tartaná, ha fenntartaná a kamatok további csökkentésének lehetőségét. A térségről szóló jelentésében az IMF felhívta Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Portugáliát, hogy a stabilitási paktumot veszélyeztető költségvetési hiányukat évente a GDP fél százalékával csökkentsék. A nemzetközi pénzintézet a kiszivárgott hírek szerint legújabb országjelentésében Németországban idén 3,5 százalékot megközelítő költségvetési hiányra számít, 0,5 százalékos gazdasági növekedés mellett. A jövő évi GDP-bővülési prognózist az IMF várhatóan 1,75 százalékra csökkenti a múlt hónapban prognosztizált 2,0 százalékról - tudta meg a Reuters.