Az uniós helyreállítási források feltételeként a kormány nemrég benyújtotta a parlamentnek a bizalmi vagyonkezelés (BVK) és a magánalapítványok személyi jövedelemadó-szabályait átalakító törvényjavaslatot.
A leggyakoribb piaci félelemmel rögtön az elején érdemes leszámolni: a vagyon bevitele a jövőben sem adózik. Aki cégét, ingatlanát vagy értékpapírjait vagyonkezelésbe adja, annak emiatt nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.
A módosítás kizárólag a személyi jövedelemadót (szja-t) érinti. A társasági adó és az illetékszabályok változatlanok maradnak, így a kezelt vagyon továbbra is mentes a társasági adó alól, és az eddigi illetékmentességek is megmaradnak. A jövőben a fókusz kizárólag azon lesz, hogy a kedvezményezett mit, mikor és milyen formában kap meg a vagyonkezelésből – emlékeztet szakmai anyagában az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő.
Formaazonosság
Az új szabályozás, amely 2026. augusztus 31-től lép életbe, egy teljesen új fogalmat vezet be: ez a formaazonosság. Adózni a jövőben is csak akkor kell, ha a kedvezményezett ténylegesen kivételt eszközöl. Az adómentesség kulcsa az lesz, hogy a kivett vagyonelem megegyezik-e az eredetileg bevitellel.
- Változatlan formájú kiadás: ha a kedvezményezett ugyanazt a vagyonelemet (például a bevitt üzletrészt vagy ingatlant) kapja meg, a kiadás adómentes, várakozási idő nélkül. Ilyenkor a kedvezményezett a vagyonrendelő eredeti szerzési értékét viszi tovább.
- A vagyon hozama: a kezelt vagyonban keletkezett kamat, árfolyamnyereség vagy osztalékbevétel kiadáskor osztalékként adózik (15 százalék szja és az éves felső korlátig 13 százalék szocho).
- Formaváltás: ha az eredeti vagyonelem helyett más (tipikusan pénz) kerül kiadásra, a kivételt először a hozam, majd a felértékelésből származó értéknövekmény terhére kell elszámolni (ezek osztalékként adóznak). Csak az eredeti szerzési értéknek megfelelő összeg adható ki adómentesen.
- Öröklés: a vagyonrendelő halála esetén történő vagyonkiadás adómentes marad. A kedvezményezett ilyenkor az aktuális piaci értéket viszi tovább szerzési értékként, ami kiemelten vonzóvá teszi a struktúrát örökléstervezési célokra.
Például, ha egy vagyonrendelő beviszi a 3 millió forint törzstőkéjű családi cégét, amely a bevitelkor 500 millió forintot ér.
- Ha a kedvezményezett magát az üzletrészt kapja meg, a tranzakció adómentes (de 3 milliós szerzési értékkel viszi tovább).
- Ha a vagyonkezelő eladja a céget, és a kedvezményezett a pénzt veszi ki, a kivét a hozam és a felértékelés (497 millió forint) erejéig osztalékként adózik.
- Ha a kiadás a vagyonrendelő halála után történik, a teljes kivét adómentes, és a szerzési érték a halálkori piaci érték lesz.
Ingyenes használat
Régi hiányosságot orvosol a jogalkotó az ingyenes használat (például a kezelt vagyonban lévő családi nyaraló használata) rendezésével. A törvény az illetékszabályok logikáját veszi át:
- Köztehermentes: egyenes ági rokonok (szülő, gyermek, unoka), házastárs és testvér ingyenes használata.
- Adóköteles: ezen a körön kívül (például élettárs vagy barátok) a használat után a kezelt vagyont terheli adófizetés. A közteher mértéke az úgynevezett egyes meghatározott juttatások szabályai szerint alakul: a kapcsolódó költségek 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 13 százalék szocho-t kell fizetni.
Három időszak, három eltérő szabályrendszer
A visszamenőleges hatály tilalma miatt a korábban létrehozott struktúrák védelmet élveznek. A jogalkotó három eltérő időszakot határozott meg a szerződések létrejötte alapján:
- 2023. szeptember 12. előtt létrehozott vagyonkezelések:
ezekre a korábbi, legkedvezőbb szabályok maradnak irányadók, vagyis a vagyonkiadás adómentességének nem feltétele az 5 éves várakozási idő. Ugyanakkor a törvény hatálybalépését követően azonnali, kötelező és célzott NAV-ellenőrzésre kell számítani, így a dokumentáció sürgős átvilágítása erősen javasolt. - 2023. szeptember 12. és 2026. augusztus 30. között létrejött struktúrák:
ebben az esetben a jelenlegi átmeneti szabályok az irányadók. A már bevitt és felértékelt vagyonelemekre az 5 éves várakozási idővel elérhető adómentes kiadás alkalmazható marad. Szakértők szerint érdemes vagyonelemenkénti leltárt készíteni a várakozási idők futamidejéről. Fontos tudni, hogy 2028. január 1-jétől a NAV ezt a kört is teljeskörűen ellenőrzi az elévülési időn belül. - 2026. augusztus 31-től induló új vagyonrendelések:
ezekre már teljes egészében az új szabályrendszer vonatkozik. A felértékeléssel és 5 év várakozással elérhető adómentesség az új bevitelekre már nem áll rendelkezésre, kizárólag a formaazonosság elve alapján dől el az adókötelezettség. Ezen felül éves adatszolgáltatási kötelezettség terheli az érintetteket a NAV felé (először 2027. március 31-ig), 2028-tól pedig rájuk is kiterjed az általános ellenőrzés.
Kötelező és mélyreható NAV-ellenőrzések
A Blochamps Capital szakértői felhívják a figyelmet a javaslat leginkább húsbavágó újdonságára: a NAV-nak kötelező ellenőrzést írnak elő, amely első körben a 2023. szeptember 12. előtt alapított vagyonkezeléseket veszi célba.
A hatóság nem csupán a számviteli megfelelést vizsgálja, hanem egy részletes, évekre visszamenő szempontrendszer alapján elemzi a struktúrát:
- Valós célok vizsgálata: kinek a kezdeményezésére, milyen céllal vonták be az ügyvédet és a tanácsadót?
- Dokumentáció mélysége: milyen szövegtervezetek, egyeztetések, megbízási szerződések születtek az adóelőnnyel kapcsolatban?
- Személyi összefonódások: milyen valós viszony van a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett között?
- Időzítés: mennyi idő telt el a vagyonrendelés és a tőkekiadás között, és mi indokolta a kivételt?
A cél egyértelmű: a kizárólag adókikerülési céllal, valós gazdasági tartalom nélkül felhúzott struktúrák felszámolása. Fontos figyelmeztetés, hogy a vagyonkezelés megszüntetése sem jelent menedéket: megszűnt struktúra esetén az ellenőrzést közvetlenül a vagyonrendelővel szemben folytatják le.
Mi a teendő most?
Bár az új adóelőnyök szűkülnek, a Blochamps Capital szakértői szerint a bizalmi vagyonkezelés továbbra is a magyar vagyontervezés csúcseszköze marad. Adózási szempontból nem hátrányosabb, mint a vagyon közvetlen birtoklása, miközben továbbra is páratlan védelmet nyújt a családi vagyon egybentartására és a generációváltás zökkenőmentes menedzselésére.
A legfontosabb teendő jelenleg a felkészülés. A régi struktúrák esetében elengedhetetlen a dokumentáció azonnali, szakértői átvilágítása, hogy a vagyonrendelés gazdasági céljai a NAV előtt is hitelt érdemlően bizonyíthatók legyenek. Azok számára pedig, akik most terveznek vagyonkezelést indítani, az augusztus 31-ig tartó ablak még lehetőséget biztosít a jelenlegi, kedvezőbb szabályok alkalmazására – ám ehhez azonnali lépések és célirányos szakértői támogatás szükséges.
