Immár 24. alkalommal adta ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a magyar gazdasággal foglalkozó konjunktúrajelentését. A dokumentum fontosságát az is adja, hogy a válaszadó - Magyarországon működő német - cégek egyértelműen a hazai gazdaság húzómotorjai.

Elég csak arra gondolni, hogyha egy átállás miatt pár hétre leáll az Audi győri vagy a Mercedes kecskeméti gyára, az bizony meglátszik a magyar GDP-adatokon is. A felmérésben végül 205 magyarországi vállalatvezető válaszolt a kérdésekre.

Kapcsolódó

Így állunk most

"A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felméréseinek eddig 24 éves történetében ritkán tapasztaltunk ennyire kedvező megítélést az ország és a saját vállalat gazdasági helyzetének tekintetében." - áll az első, pozitív jelző Magyarországról a jelentés elején. (Mennyivel nőnek a bérek a magyarországi multicégeknél?)

A nemzetgazdasági helyzetet például 60 százalék látta legalább jónak, ilyenre pedig az ezirányú felmérések 2005-ös kezdete óta nem volt példa. A jövőbeli várakozások is pozitívak, igaz itt már csak 43 százalék bizakodó, 51 százalék bizonytalan és mindössze 6 százalék volt pesszimista. Az optimisták ekkora arányára egyébként 2011 óta nem volt példa, amikor a válság után mindenki rózsaszínben látta a jövőt. Azelőtt utoljára 2004-ben mértek ilyen számokat.

Kép: Pexels

Amikor a cégvezetők saját vállalkozásainak helyzetére kérdeztek rá, akkor közel kétharmaduk (63 százalék) nyilatkozott pozitívan, 31 százalék semlegesen. A jövőt firtató kérdésre 49 százalék volt a bizakodók aránya, 45 százalék nem várt változást, míg 6 százalék fél a visszaeséstől.

Ennek fő oka, hogy szinte mindenki (70 százalék) az árbevételének növekedésével számol, alig akad olyan, aki csökkenést vár. Ez részben annak is köszönhető, hogy az elmúlt években fokozatosan nőtt a belpiaci kereslet jelentősége, hiszen saját exportjában 42 százalék vár még javulást - olvasható a jelentésben.

Lesz-e új munkahely?

A fenti számok után talán nem meglepő, hogy a vállalatok többsége  - igaz, épphogy többség, 53 százalék - növelné a dolgozói számát. Ez egyébként egészen kiemelkedő eredmény, 2001 óta nem mértek ilyen magas számot. A mélypontot pedig nem meglepő módon 2009 jelentette a maga 7 (!) százalékával. Érdekesség, hogy onnantól hirtelen nagy növekedést láthatunk (2011-ben ismét 39 százalék nyilatkozott pozitívan), majd egy két éven át tartó visszaesést (2013: 20 százalék), amit ismét egy emelkedés követett.

Amennyiben van feldolgozóipari tapasztalata és német cégnél akar dolgozni, akkor van egy jó hírünk: az itteniek 68 százaléka tervezi a létszámbővítést, szemben a kereskedelemben dolgozó cégek 50 százalékos és a szolgáltatóipari vállalatok 41 százalékos arányával.

Ugyanakkor ezt a folyamatot nehezíti a szakemberhiány, amelyre a felmérésben résztvevő vállalatok 72 százaléka (ezen belül 29 százalék nagyon) panaszkodott. A rossz hír, hogy a legnagyobb nehézségekkel a nagy létszámú, feldolgozóipari és/vagy nagy mértékben exportra termelő cégek küzdenek - azaz azok, akiknek valóban hatása van a magyar gazdaság teljesítményére.

Pixabay

Márpedig a munkaerőhiány számos más területre is hatással van, így ha nem következik be változás, úgy félő, hogy idővel ez fennakadásokat fog okozni a folyó termelésben illetve szolgáltatási tevékenységben, de könnyen befolyásolhatja a jövőbeni beruházásokat is. Ez egyelőre nem látszik a DUIHK szerint, hiszen a beruházási tervekkel kapcsolatban 43 százalék nyilatkozott pozitívan - ilyen eredményre pedig 2001 óta kellett várni. Ugyanakkor ez még mindig elmarad a régiós átlagtól, így itt még bizony van tér a fejlődésre.

Itt kiemelnénk, hogy a szakképzett munkaerőhiány nem magyar sajátosság: Szlovákiában nagyjából a magyar szinttel megegyező a német cégek elégedetlensége, Lengyelországban és Romániában valamelyest jobb a helyzet, de ott is tapasztalható negatív trend, és Csehországban még a magyarnál is súlyosabbnak érzik a hiányt a cégek.

Akiknek viszont van munkájuk, azok némi fizetésemeléssel is számolhatnak: az idei felmérésben a vállalatok átlagosan nyolc százalékos bérköltségemelkedést jósoltak a maguk számára, a medián 8 százalék, a szélsőséges értékektől megtisztított számtani átlag pedig 8,3 százalék. A feldolgozóiparban valamelyest nagyobb, 9 százalékos emelkedést várnak, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban ennél lassúbb, 7 ill. 8 százalékosra lehet számítani. Mivel idén egy újabb, 2,5 százalékos szociális adó-csökkentésre került sor, a jelzett 8 százalékos költségemelkedés mintegy tíz százalékos béremelési szándéknak felel meg.

Milyen környezetben dolgoznak?

Bár az üzleti környezetet összességében megfelelőnek értékelik a befektetők, vannak területek, ahol aggasztó folyamatokat mért a német kamara. Ilyen például az, hogy amíg a korábbi években rendszerint rendkívül elégedettek voltak a munkaerőpiaci körülményekkel, idén nagy romlást mért DUIHK. Az ötös skálán, ahol az ötös a legrosszabb érték, bőven 3 fölé került a mutató oda, ahol a gazdaságpolitika megítélése található.

"Komoly munkaerőpiaci vagy például infrastruktúrával kapcsolatos hiányosságokat nem lehet egyszerűen alacsonyabb adókkal kompenzálni, és fordítva: hiába alacsony a munkaköltség, ha nem megfelelő a gazdaságpolitikai környezet." - kommentálta az adatokat a kamara.

Ez még akkor is igaz, ha az alacsonyabb adóknak bizony örülnek az itt dolgozó német cégek: az adópolitikáról pozitívan nyilatkozók aránya elérte a 35 százalékot, így először fordulhatott elő a felmérés tekintetében, hogy számuk elérte az elégedetlenekét. Igaz, itt is nagy különbségeket láthatunk: míg a nagyvállalatok túlnyomó többsége elégedett az adók mértékével, addig a kis és közepes vállalatoknál még mindig inkább az elégedetlenség jellemző.

Érdekesség, hogy amikor azt kérdezték, hogy "Ma ismét Magyarországot választaná befektetési célországként?" akkor a válaszadók 84 százaléka válaszolt igennel, ilyen magas arányra pedig 2003 óta nem volt példa. Fontos megjegyezni, hogy a maradék 16 százalék sem az ország elhagyására készül, csak ha most kellene döntenie a beruházásról, akkor inkább más ország felé nézne. Mielőtt azonban nagyon örülnék a 84 százalékos aránynak,  több országban is 90 százalék fölötti elkötelezettségi mutatót mért a DUIHK, különösen Szlovéniában, de Csehországban, Lengyelországban vagy Lettországban is igen magas az arány. Mindazonáltal az idei magyarországi eredmény most először jobb a régiós átlagnál.

A 15 országban végzett nemzetközi felmérés szerint ismét Csehország lett a legvonzóbb befektetési helyszín, ezt követi Lengyelország és Észtország. Magyarország mutatója nem változott, a 20 országot tartalmazó rangsorban idén a 10. helyen szerepelt. Hazánk egy 6-os skálán, ahol a 6 jelenti a nem vonzót és az 1 pont a vonzót, Romániával egyetemben 3,4 pontot kapott. A legjobb csehek 2,9 ponttal végeztek az élen, míg a lista végén Albánia található 4,7 ponttal. Hazánk a legjobb helyezést 2006-ban és 2008-ban érte el, amikor is az ötödik helyen végzett a 20 ország között. A 2010-es kormányváltás óta a legjobb helyünk a kilencedig volt, ezt sokáig tartottuk és éppen idén veszítettük el.

Vannak azért gondok is - nem is kicsik

A jogbiztonság, a korrupció elleni fellépés, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, valamint a közbeszerzések átláthatósága régóta meglehetősen negatív értékeléseket kaptak a vállalatvezetőktől - indítja az erről szóló fejezetét a DUIHK. És nagy előrelépés - a kiszámíthatóság kivételével - nincs is.

Kép: Pixabay

Egészen megdöbbentő, de a korrupció elleni küzdelemmel mindössze a válaszadók 7 (!) százaléka volt elégedett, míg 70 százalék felett volt azok aránya, akik szerint itt bizony lenne tennivalója az Orbán-kormánynak. Kiemelnénk azt az adatot is, hogy 43 százalék kifejezetten elégedetlen a visszaélések elleni kormányzati harccal, azaz egy ötös skálán - ahol az 5 a legrosszabb érték - 5-ösre értékelték az állam teljesítményét, 28 százalék nyomott 4-est, 21 százalék 3-ast. Ezen felül mindössze 7 százalék választotta a 2-es értéket, míg az 1-est, azaz a legjobb osztályzatot egyáltalán nem választotta senki.

Sokatmondó adat az is, hogy a jogbiztonsággal mindössze 20 százalék, míg a közbeszerzések átláthatóságával 5 (!) százalék volt elégedett. A gazdaságpolitika kiszámíthatósága ugyanakkor emelkedett, de még így is csak a megkérdezettek negyede nem panaszkodott erre.

Ezek után nem meglepő, hogy a kormány munkájával mindössze 20 százalék az elégedett, 29 százalék pedig "rossz" bizonyítványt osztott ki. Ugyanakkor azt ehhez mindenképpen érdemes hozzátenni, hogy ez a 20 százalék a 2010-óta működő Orbán-kormányok legjobb aránya.

A fotó forrása: Janek Skarzynski/AFP.