Magyarország a régióban a negyedik legnagyobb gyógyszerpiaccal rendelkezik, Lengyelország, Románia és Csehország mögött. A legnagyobb négy piaci értékkel rendelkező ország a régió teljes értékének 63 százalékát adja, míg a lakosságot tekintve a 49 százalékot.
Magyarországon az egy főre jutó gyógyszerforgalom 348 euró, ezzel az ötödik helyen állunk, csak Csehországban, Bulgáriában, Szlovákiában és Horvátországban magasabb ez a mutató.
Ebben a tekintetben hazánk egy szinten van Lengyelországgal – sorolta az adatokat Berkovics Beáta, az IQVIA Hungary tanácsadója a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) által szervezett sajtótájékoztatón.
Egy főre jutó gyógyszerforgalom a régió más országaiban:
- Csehország: 430 euró;
- Horvátország: 413 euró;
- Bulgária: 408 euró;
- Szlovákia: 383 euró;
- Magyarország: 348 euró;
Már nem rohanunk minden pillanatban a patikába
2025-ben a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban a nyugtaszám alapján 114,7 millió vásárlás történt, ami 700 ezer darabbal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vényköteles és az OTC, vagyis a nem vényköteles készítmények a patikai vásárlások 90 százalékát teszik ki, a magisztrális készítmények aránya elenyésző, mint ahogy az étrend-kiegészítőké is, mondta a szakértő. A kiváltott receptek száma tavaly meghaladta a 206 milliót, azt tapasztalják, hogy 2022 óta évente jellemezően egy százalékkal nő a kiváltott vényköteles gyógyszerforgalom.
Az IQVIA elemzése szerint a magyarok mostanában kevesebbszer vásárolnak a gyógyszertárakban, és a vásárlások is inkább vényköteles készítményeket tartalmaznak.
Berkovics Beáta hozzátette: az elmúlt két évben az OTC (nem vényköteles) termékek forgalma nyugtaszámot tekintve enyhén csökkent, ezzel szemben a vényköteles készítmények forgalma pedig enyhén nőtt.
A stagnáló gazdasági környezetben kevesebbet költenek a magyarok prevenciós egészségügyi termékre, jellemzően a legfontosabb vényköteles gyógyszereiket váltják ki.
A magyar gyógyszerpiac átlagosan 9,1 százalékkal nőtt 2020 óta, elsősorban az áremelkedések miatt. A vény nélkül kiváltható készítmények piaca pedig 10,1 százalékkal emelkedett, ez magasabb mint a vényforgalmas piac emelkedése. A generikus piac 7,8 százalékkal, az originális piac pedig 9,4 százalékkal nőtt az elmúlt 5 év mindegyikében átlagosan. Berkovics Beáta úgy fogalmazott 2023 és 2025 között a teljes gyógyszerpiac belassult, de továbbra is a vényköteles készítmények adják a patikai forgalom 60 százalékát. A vényköteles gyógyszerek kiváltása 2024 és 2025 között 9 százalékkal nőtt, a vény nélküli pedig öt százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban.
Kiemelte azt is Berkovics Beáta, hogy a régióban Magyarország az egyedüli, ahol a vény nélküli piac volumene csökkent, egy százalékos visszaesést mértek 2023 és 2024 között.
Az IQVIA Hungary betegségcsoportok szerint is megvizsgálta a gyógyszerfogyasztást, a top vény nélküli piacon a legtöbb terméket köhögés és megfázás miatt vásárolta a lakosság, ez a forgalom 23 százalékát tette ki. A fájdalomcsillapítók az OTC patikai forgalom 19 százalékát jelentik. A vitaminok a forgalom 17 százalékát, az emésztést segítő gyógyszerek pedig a forgalom 13 százalékát adják. A bőrápolási termékek egy jóval kisebb szeletet 7 százalék képviselnek, az egyéb kategória pedig 21 százalékot jelent.
A receptköteles gyógyszerek között az onkológiai és immunológiai gyógyszerek a forgalom 18 százalékát fedik le. Az emésztőrendszer és anyagcsere gondokra felírt készítmények a vényköteles forgalom 20 százalékát jelentik, a kardiovaszkuláris készítmények pedig 16 százalékot tesznek ki a top vényköteles forgalomban – mondta Berkovics Beáta.
Beszélt arról is, hogy a tényleges gyógyszerkassza az elmúlt hét évben minden évben meghaladta a tervezett összeget. Példaként említette Berkovics Beáta, hogy 2024-ben 14 százalékkal haladta meg kassza a tervezett 500 milliárd forintot, de 2023-ban is több mint 11 százalékkal lépték túl a költségvetésben tervezett 472 milliárd forintot.
Sikerült megállítani a patikák számának csökkenését
Stabilizálódott a gyógyszertárak száma, 2025-ben összesen 2907 patika működött Magyarországon, ami két gyógyszertárral több mint 2024-ben – erről Zlinszky János, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) elnöke beszélt. Úgy fogalmazott a HGYSZ elnöke, hogy a tavalyi év nyugodtabb volt, mint a korábbiak és több olyan lépés is történt, amelyek jelentősen befolyásolhatják a szektor működését.
Szakmapolitikai szempontból fontos mérföldkőnek nevezte, hogy a Belügyminisztériumban tavaly megalakult egy gyógyszerészeti munkacsoportot, amelynek működésében az állami szervek mellett a gyógyszerellátásban működő szakmai és érdekvédelmi szervezetek is részt vesznek. Fontos, hogy lefektették a gyógyszerészi vényírás alapjait is, most már csak a rendeleti szabályozásra várnak.
Kérdésre válaszolva azt mondta, ez akár már a nyár folyamán megtörténhet. Ez a kompetenciabővítés a betegek és a gyógyszerészek számára is pozitív változást hoz. Ez azért is fontos lépés, mert az első jelentős változást jelenti a gyógyszertárak szolgáltatásainak bővítése területén.
A gyógyszertári vakcináció bevezetésének lehetősége évek óta az ágazat egyik legfontosabb kérdése. Az ősz folyamán tett kormányzati állásfoglalások alapján várhatóan a közeljövőben ez is elindulhat Magyarországon, méghozzá önkéntes alapon.
Jobban ki lehetne használni a gyógyszerészek tudását
Évente 110 millió beteg-szakember találkozó történik a gyógyszertárakban. Zlinszky János kiemelte, a patikák jelenleg szűkös szolgáltatásokkal állnak a betegek és a lakosság rendelkezésére, ezek között említette a gyógyszerkiadást, a tanácsadást és a gyógyszerészi gondozást. Ugyanakkor a gyógyszerészek az egyetemi végzettségük és a továbbképzések alapján képesek lennének arra, hogy több területen is segítsék a lakosságot az egészségügy területén.
A patikai szolgáltatások bővítésének lehetséges irányai között említette, hogy a patikák részt vehetnének egyes szűrővizsgálatok elvégzésében, emellett nagyon várják, hogy a gyógyszerészi vényírás lehetősége életbe lépjen. A patikai vakcinációban a HGYSZ egy korábbi kutatása szerint a megkérdezett gyógyszerészek 70 százaléka részt venne – mondta a HGYSZ elnöke.
Beszélt arról is, hogy szükség lenne a degresszív árrésmodell és a gyógyszertári ügyeleti rendszer átalakítására is.
Kiemelte, hogy a gyógyszertárakra vonatkozó degresszív árrésszabályozás gazdaságilag hosszútávon nem fenntartható – a forgalom növekedése mellett az árrés százalék folyamatosan csökken, ami azt eredményezi, hogy a magas árkategóriába tartozó készítmények esetében a gyógyszertár költségeit sem fedezi a jelenlegi árrés, így ezeket a készítményeket a patika veszteséggel kénytelen kiadni.
A gyógyszertári ügyeleti rendszer újragondolása évtizedek óta megoldatlan probléma. A HGYSZ szerint a már több mint egy éve működő új alapellátási ügyeleti rendszerhez kellene igazítani a gyógyszertári ügyeleti rendszert is.