Különleges bíróságok ítélkeztek többek között a nemzetközi visszhangot kiváltó, hírhedt Ergenekon-perben is, amelynek keretében számos katonára és sok más gyanúsítottra hosszú börtönbüntetéseket szabtak ki. Az elítéltek a vád szerint 2003-ban összeesküvést szőttek arra, hogy megdöntik a Recep Tayyip Erdogan vezette török kormányt. Az ellenzék szerint a pert koholt vádak alapján indították azért, hogy leszámoljanak a kormány ellenfeleivel. A hatóságok az Ergenekon elnevezéssel az állítólagos összeesküvők hálózatát illették.

Bár az említett bíróságok eltörlése megfelel a nemzetközi kívánalmaknak, az Erdogan-kormányzat más törvények miatt továbbra is bírálatok kereszttüzében áll.

A Human Rights Watch (HRW) pénteken felszólította Abdullah Gül török államfőt arra, hogy ne írja alá a bírák és ügyészek legfőbb tanácsára (HSYK) vonatkozó jogszabályt, amelynek célja a nemzetközi jogvédő szervezet szerint kizárólag az, hogy a kormány ellenőrzése alá vonja az igazságszolgáltatást.

Vitatott továbbá az a török kormány által szerdán benyújtott törvényjavaslat is, amely szélesítené a titkosszolgálat (MIT) hatáskörét. A tervezet szerint 12 éves börtönbüntetéssel sújthatnák azokat az újságírókat, akik titkos MIT-dokumentumokat tennének közzé.

Az ellenzék szombatra tüntetéseket hirdetett Isztambulban és más városokban is a világháló ellenőrzését szigorító törvény elleni tiltakozásul. A török elnök kedden írta alá azt a jogszabályt, amely a hatóságoknak előzetes bírói határozat nélkül engedélyezi a magánéletet veszélyeztető, illetve "diszkriminatívnak vagy sértőnek ítélt" tartalmakat közzétevő internetes oldalak blokkolását.