Az MNB alapkamata a 100 bázispontos csökkentés után 9 százalék lett. A döntés azt jelzi, hogy a jegybank kevésbé fél a piaci turbulenciáktól, melyek miatt az előző két alkalommal csak 75 pontos lett a vágás.

 

„A lazább monetáris politikához új kihívások társulhatnak, tartós enyhülést a külső környezet javulása hozhat”

Az Monetáris Tanács a nagyobb kamatvágások mellett szóló érveket - mint például a vártnál jobb inflációs adatok – fogadta el. A döntéshozó ezzel gyengítette azt a többekben élő képzetet, hogy árfolyamcélt is követ, ám ha a forint tovább gyengülne a jelenlegi szintekről, az újabb kihívásokat jelentene. „Mivel a piaci várakozás is 100 bázispontos vágás volt, hirtelen elmozdulás nem várható az árfolyamokban, de a kamatdöntést kiegészítő sajtónyilatkozat bármilyen irányban változtathat ezen” - mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

A 100 bázispontos ütemre való áttérés után nagy kérdés, hogy a forint is egy gyengébb pályára áll-e - teszi hozzá az Amundi. A monetáris politikai intézkedések egyelőre nem támogatóak az erősebb forint szempontjából, így egyre inkább a külső hatások fogják meghatározni a hazai eszközök kockázati felárát. Ezek ugyanakkor az MNB hatáskörén kívüli tényezők, mint például a dollár erősödése, a geopolitikai tényezők és a fejlett piaci kamatvárakozások alakulása.