Idén az eddig vártnál erőteljesebb, jövőre pedig jelentősen lassuló növekedés várható a világgazdaságban, de az Egyesült Államok elkerüli a recessziót a Fitch Ratings friss negyedéves globális előrejelzése szerint. A nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett átfogó tanulmányában közölte: 2023 egészére az eddigi prognózisában szereplő 2,5 százalék helyett 2,9 százalékos globális növekedést valószínűsít.

A Fitch elemzői szerint a pozitív korrekciót mindenekelőtt az indokolja, hogy Kínában a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére elrendelt korlátozások feloldása óta normalizálódott a fogyasztás, emellett az amerikai gazdaság növekedési üteme is gyorsul, és e tényezők ellensúlyozták az európai gazdaság növekedésének meredek lassulását.

A csehek is jó hírt kaptak: a nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint novemberben az éves infláció 7,3 százalékra mérséklődött az októberi 8,5 százalékról az országban. Elsősorban az élelmiszeráruk és a villanyáram árának növekedési üteme mérséklődött, míg az üzemanyagok ára csökkent. Ugyanakkor a novemberi infláció továbbra is igen messze van a cseh jegybank által preferált 2 százaléktól.

A szerbek pedig újfent előrehozott választásokat tartottak vasárnap. A kampány kulcsfigurája annak ellenére is Aleksandar Vučić volt, hogy az államfő ezúttal nem is indult a választáson. Ez némi zavart keltett a lakosság jelentős részében: sokan arra számítottak, hogy Vučić nevével is találkozhatnak a szavazólapokon. „Az emberek 60 százaléka azt hiszi, Vučić jelölt – legyen szó akár a parlamenti, akár a regionális választásokról” – mondta a BBC-nek Rasa Nedeljkov, a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (Centre for Research, Transparency and Accountability, CRTA) programigazgatója.

Működhet a Milei-féle sokkterápia?

Meglehetősen radikális mentőcsomaggal állt elő a közelmúltban beiktatott argentin elnök, Javier Milei. A kormány több mint 50 százalékkal gyengíti a nemzeti valuta értékét az amerikai dollárral szemben. Luis Caputo gazdasági miniszter bejelentette az állami kiadások mélyreható csökkentését is. Ezek közé tartozik az üzemanyag- és közlekedési támogatások csökkentése, valamint a kiadások befagyasztása egyes nagyobb kormányzati szerződések és reklámok esetében. A miniszter azt is elmondta, hogy Argentína történetének legrosszabb gazdasági örökségét vette át az új kormány, és lépéseket tesznek a hiperinfláció elkerülése érdekében.

Ezek a lépések a választási ígéretek gyakorlatba való átültetése. Mindezek átmeneti áremelkedéssel fognak járni, viszont elengedhetetlen intézkedések, tekintettel az ürességtől kongó államkasszára. Ugyanakkor az „átlag argentin” élete még nehezebb, megélhetése még drágább lesz ezáltal. A legfrissebb – év eleji – adatok alapján a lakosság 40 százaléka az ENSZ szegénységi küszöbe alatt él, ez pedig a jövő évben még biztosan tovább fog nőni. Véleményem szerint, ha következetesen végigviszi a gazdasági programját a Milei-adminisztráció, akkor négy év múlva az emberek egy „másik” országban találják majd magukat – egy hatékonyabban és kevesebb korrupcióval működő Argentínában, mely akár tartós növekedési pályára is állhat ezáltal

– nyilatkozta az Economxnak Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

Közben úgy tűnik, egy másik latin-amerikai állam visszavonulót fújt. Venezuela úgy döntött, mégsem rohanja le olajban gazdag szomszédját. A guyanai elnökkel megállapodtak abban, hogy nem alkalmaznak erőszakot a határvitájuk rendezése során.

Orbán dupla vétóra készült, egy lett belőle

A héten zajlott uniós csúcstalálkozótól sokan már előre féltek, két kulcskérdésben akartak ugyanis szavazni, és Orbán Viktor magyar kormányfő mindkét esetben vétót ígért. Nem akarta támogatni

  • sem az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós mentőövet;
  • sem azt, hogy az EU megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat a háború sújtotta országgal.

Utóbbi esetben viszont végül engedett a többség akaratának, és a szavazás idejére kivonult a teremből. Az Európai Tanács döntése értelmében megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával. Az 50 milliárd eurós mentőövet azonban – ígéretéhez híven – megvétózta a magyar miniszterelnök.

Megszavazták ellenben az Európai Unió tagországai a 12. szankciócsomagot Oroszországgal szemben. Ez tiltja többek között az orosz drágakövek importját, de olyan lépéseket is tartalmaz, amelyek megakadályozzák, hogy Oroszország megszerezze a kettős felhasználású technológiákat.