Az Európai Bizottság a múlt hónapban azt javasolta, hogy Ukrajnával és Moldovával kezdjenek hivatalos csatlakozási tárgyalásokat. Az EU 27 kormányfője a héten tartandó brüsszeli csúcstalálkozón vitatja meg a javaslatot, bár Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke többször is kijelentette, hogy ellenzi a Kijevvel való tárgyalások megkezdését – írja a The Guardian.
A régóta háttérbe szorult bővítés azóta vált az EU sürgős prioritásává, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn úgy nyilatkozott, hogy „pusztító” lenne Kijev és az EU számára, ha a csúcstalálkozó nem támogatná a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) által hat uniós tagállam körében végzett felmérés szerint Ukrajna, valamint kisebb mértékben Moldova és Montenegró tagjelöltsége jelentős támogatást élvez, ugyanakkor mély gazdasági és biztonsági aggályok is felmerültek.
Míg az e heti csúcstalálkozón Ukrajna és mások tagságához vezető utakra összpontosítanának, a vita arról, hogy pontosan hogyan lehet ezt elérni, még alig kezdődött el
– mondta Piotr Buras, az ECFR vezető politikai munkatársa, aki a csatlakozás „konkrét ütemtervét” szorgalmazta. Engjellushe Morina, az ECFR egy másik vezető munkatársa szerint a csúcstalálkozó „az EU közelmúltbeli történetének legkövetkezetesebb eseménye” lehet.
A dánok és a lengyelek a leglelkesebbek
A közvélemény-kutatás szerint Ukrajna csatlakozását a legtöbben Dániában (50 százalék) és Lengyelországban (47 százalék) támogatják, míg Romániában (32 százalék mellette, 29 százalék ellene), Németországban (37 százalék mellette, 39 százalék ellene) és Franciaországban (29 százalék mellette, 35 százalék ellene) nagyjából megoszlanak a vélemények. Ausztriában 52 százalék volt az ellenzők aránya.
A megkérdezettek 45 százaléka ugyanakkor úgy vélte, hogy Ukrajna csatlakozása negatív hatással lenne az EU biztonságára, míg csupán 25 százalékuk szerint javítaná azt a csatlakozást. A válaszadók 39 százaléka szerint Kijev csatlakozása negatívan befolyásolná országuk biztonságát.
Sok európai nem lát gazdasági hasznot az ukrán tagságban. Míg Lengyelországban a válaszadók 43 százaléka, Romániában pedig 37 százaléka látott pozitív hatást az EU gazdaságára, addig Dániában a megkérdezettek 54 százaléka, Ausztriában pedig 46 százalék látott költséget.
Tartanak a bővítés az EU politikai hatalmára gyakorolt hatásától
Lengyelország és Dánia volt a legoptimistább ezzel kapcsolatban, ahol a polgárok 43 százaléka és 35 százaléka úgy vélte, hogy Ukrajna csatlakozásának pozitív hatása lesz. Ausztriában (42 százalék) és Németországban (32 százalék) azonban a többség szerint az ukrán csatlakozás csökkentené az EU politikai hatalmát a világban, míg a franciaországi és romániai válaszadók véleménye egyenletesebben oszlott meg.
Az ECFR egyértelmű megosztottságot állapított meg a „régi” és az „új” EU-tagállamok között a bővítés általánosabb elvét illetően. Az osztrák, a német és a francia válaszadók voltak a legtöbben azon a véleményen, hogy az EU-nak nem kellene új tagokat felvennie. Ezzel szemben Romániában és Lengyelországban a többség úgy vélte, hogy az EU-nak bővülnie kellene. Dánia némileg kilógott a sorból a „régi” tagállamok közül, ahol jóval kisebb arányban ellenezték a bővítést.
