Az ápolók helyzete idén sem ígér fordulatot, sem a közelgő választások, sem a súlyos munkaerőhiány nem készteti a kormányt arra, hogy érdemben csökkentse az egészségügyi szakdolgozók bérlemaradását – írja a Népszava.

A helyzetet jól tükrözi Takács Péter egészségügyi államtitkár és a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) hónapok óta tartó levelezése, amelyből az derül ki: valódi tárgyalások gyakorlatilag nem zajlanak.

A szakdolgozók – köztük az ápolók – legutóbb 2023-ban és 2024-ben kaptak béremelést. Ez a két év együttvéve nagyjából 5 százalékos reálbér-növekedést jelentett, amely azonban azóta teljes egészében elinflálódott. Újabb bérkorrekció sem 2025-ben, sem a 2026-os költségvetésben nem szerepel. Ez késztette arra a FESZ-t, hogy tavaly szeptemberben kezdeményezze a sztrájktárgyalásokat, amelyre Orbán Viktor miniszterelnök Takács Pétert jelölte ki tárgyalófélnek.

Soós Adrianna, a FESZ elnöke szerint az egyeztetések „gyakorlatilag sehol” nem tartanak. Bár az államtitkár decemberben levélben reagált, abban a szakszervezet szerint téves jogértelmezéssel és formai kifogásokkal hárította az érdemi párbeszédet. A vita egyik kulcspontja éppen az, hogy sztrájkfelhívás csak a kötelező előzetes tárgyalások után tehető közzé – vagyis a patthelyzet jogi értelemben is önfenntartó.

A bérhelyzet következményei a mindennapokban jelentkeznek. A szakszervezet szerint ma sok ápoló csak úgy tud megélni, ha két állást vállal, nem ritka a havi 300 ledolgozott munkaóra sem.

Kapcsolódó

Takács Péter gyakran emlegetett, mintegy 800 ezer forintos „átlagjövedelme” az ápolóknak nem alapbér, hanem túlórákkal és pótlékokkal felduzzasztott kereset.

Az idei kötelező minimálbér-emelés sem hoz könnyebbséget: az egészségügyi bértábla alsó kategóriái már elérték ezt a szintet, így ott automatikus béremelés sem történik.

A rendszerből közben tovább szivárog a munkaerő. Becslések szerint körülbelül 14 ezer ápoló hiányzik a betegágyak mellől. 2024-ben – az utolsó béremelés évében – 526 ápoló kért hatósági igazolást külföldi munkavállaláshoz. Nem véletlenül: a szomszédos Ausztriában egy ápolónő kezdő bére meghaladja a 3 ezer eurót, ami nagyjából 1,1 millió forintnak felel meg – erről itt írtunk bővebben.

Az egészségügyben ma ugyanazok a strukturális problémák feszülnek, mint egy évtizede: alulfizetettség, munkaerőhiány, elöregedő állomány és kényszermegoldások az ellátásban.