Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) adatai szerint 2024-ben 901 olyan orvos volt, akinek OKFŐ külföldi munkavégzéshez hatósági bizonyítványt állított ki, egy évvel korábban 962-en kértek engedélyt külföldi gyógyításhoz. Első alkalommal 2024-ben 292 orvos kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges papírokat, 2023-ban első alkalommal 338 orvos igényelt ilyen igazolást, 2022-ben pedig 252-en. 

A top tíz célország 2024-ben az orvosok körében, ahova gyógyítani mennek:

  • 199-en az Egyesült Királyságba;
  • 154-en Németországba;
  • 130-an Norvégiába;
  • 86-an Ausztriába;
  • 73-an Svájcba;
  • 58-an Írországba;
  • 23-an Svédországba;
  • 18-an az USA-ba;
  • 15-en Spanyolországba;
  • 13-an pedig Dániába kértek külföldi gyógyításhoz engedélyt.

Pedig a külföldön munkát vállaló orvosokra, gyógyszerészekre és a szakápolókra is nagy szükség lenne Magyarországon is.  Az OKFŐ béradatai szerint 2024-ben egy orvos vagy fogorvos bruttó havi keresete 2,1 millió forint volt, a szakdolgozóké bruttó 740 ezer forint.

Ausztriában egy ápolónő fizetése 3 ezer eurónál kezdődik (1,1 millió forint), a kezdő orvosok havi bére Nagy-Britanniában 3 millió forint körül van, de a tapasztaltabbak akár 8-10 millió forintnak megfelelő összeget is kereshetnek. 

Már Franciaország is a top háromban

2024-ben összesen 526 ápoló kért külföldi munkavégzéshez igazolást. A szakdolgozók körében a legkeresettebb célországok Ausztria, Franciaország és Svájc volt. Németország a korábbi top háromból kiesett és a negyedik legnépszerűbb ország lett az ápolók között. 

Az egészségügyben a humánerőforrás helyzete továbbra is kritikus. Több mint 14 ezer ápoló hiányzik a betegellátásból, az úgynevezett HR-krízis lett az egészségügy krónikus betegsége.

Kapcsolódó

Az OECD adatok szerint Magyarországon 3,6 orvos jut ezer lakosra, ami majdnem megegyezik az OECD-átlaggal, ahol 3,9 orvos gyógyít ezer embert. Viszont az ápolók száma rendkívül alacsony, az OECD szerint ezer magyar lakosra 5,5 ápoló jut, míg az OECD-átlag 9,2 ápoló.

Az OKFŐ HR-beszámolója szerint 2013 és 2020 között a külföldi munkavállalási hajlandóság mérséklődött. A hatósági bizonyítványt igénylők éves átlagos száma a szakvizsga nélküli orvosok esetében több mint 30 százalékkal csökkent, 261 főre, míg a szakvizsgázott orvosok körében több mint 40 százalékos visszaesés volt tapasztalható, átlagosan 306 főre.

2024-ben  – a 2023. évi emelkedést követően – mindkét orvoscsoportban vagyis a szakvizsgával rendelkező és a szakvizsga nélküli orvosok között is kis mértékben csökkent a hatósági bizonyítványt igénylők száma.

Az OKFŐ – illetve jogelődjei – 2004 óta gyűjtenek adatokat azokról, akik egészségügyi szakképesítésük külföldön történő elismeréséhez, vagyis külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt igényelnek. A főigazgatóság azonban azt hangsúlyozta, hogy a kiadott hatósági bizonyítványok száma nem tükrözi közvetlenül a tényleges migrációt. A nyilvántartás nem tartalmaz információt arról, hogy az érintett szakemberek valóban külföldön helyezkedtek-e el, így az adatok nem értelmezhetők automatikusan elvándorlásként – tették hozzá a HR-jelentésben.

A hatósági bizonyítványt kérők között szerepelnek például:

  • olyan külföldi hallgatók, akik Magyarországon szerezték diplomájukat, majd visszatérnek hazájukba;
  • olyan egészségügyi dolgozók, akik előzetesen érdeklődnek a külföldi munkavállalás iránt, de végül itthon maradnak;
  • valamint olyan szakemberek, akik magyarországi állásukat megtartva vállalnak rövid távú vagy részmunkaidős tevékenységet külföldön.

Ez azt jelenti, hogy egy személy  – legyen az orvos vagy szakdolgozó – akár több év adatsorban is megjelenhet, anélkül, hogy ténylegesen elhagyta volna a hazai egészségügyi rendszert.

Az OKFŐ nyilvánosan elérhető adatai szerint 2024-ben aneszteziológia és intenzív terápia (36 fő), háziorvostan (32 fő), belgyógyászat (19 fő) és  sebészet (18 fő) szakvizsgával rendelkeznek a legtöbben a szakképesítésüket külföldön elismertetni kívánó orvosok közül. A hatósági bizonyítványt igénylők által megjelölt célországok között az első két ország továbbra sem változott, így 2024-ben is az Egyesült Királyság és Németország voltak a legnépszerűbbek. 

A hatósági bizonyítványon a legtöbb fogorvos első két helyen az Egyesült Királyságot és Svájcot jelölte meg. A harmadik legnépszerűbb  célország pedig Németország volt. Utóbbi három országba 150 fogorvos kért engedélyt külföldi munkához. 

A hatósági bizonyítványt kikérő gyógyszerészek száma stagnál. Közülük 2024-ben legtöbben az Egyesült Királyságot, Írországot és Svájcot jelölték meg célországként. Utóbbi három országban összesen 75-en vállaltak munkát, de összesen 130 gyógyszerész választott külföldi munkát.

A 2024-es HR adatok alapján az egészségügyi dolgozók utánpótlása összességében erősödött, de az orvosi és gyógyszerészi csoportokban nem mutatkozott növekedés. A fogorvosok körében a belépők száma 62 fővel (21,3 százalékkal) nőtt, a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozóknál 9 fővel (5,7 százalékkal), míg a szakdolgozóknál 184 fővel (3,9 százalékkal) emelkedett az új regisztrációk száma.