Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke közérdekű bejelentést tett a tőzsdei cégek felügyeletét ellátó jegybanknál, azt kérve, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálja ki, megsértette-e a Mol rendkívüli közzétételi kötelezettségét, illetve ezzel összefüggésben történt-e bennfentes kereskedés.

Hetekig titokban maradt a vezetékleállás

Az elnök ugyanis a nyilvános információkat és a sajtóközléseket összevetve úgy véli, a Barátság kőolajvezetéken történő szállítás leállását rendkívüli közzétételben kellett volna nyilvánosságra hozni, mégpedig haladéktalanul, ám ennek nem találta a nyomát - írta a 24.hu. A tőkepiacról szóló törvény előírja az értékpapír-kibocsátók számára, hogy „rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatni kell a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról.”

Kapcsolódó

A Barátság vezeték január 27-én rongálódott meg, ám erről két és fél hétig nem volt hír. Dióslaki szerint az alapanyagellátásban bekövetkezett fennakadás lényeges információ, ehhez képest a Mol rendkívüli közzétételei között csak február közepén jelent meg annyi, hogy a cég a magyar államhoz fordult a stratégiai olajtartalékok felszabadításáért.

Másfél milliárd forintot kaszált néhány Mol-vezető, amikor leállt a Barátság kőolajvezeték

A TEBÉSZ azt valószínűsít, hogy a Mol Nyrt. néhány vezetője jogszerűtlenül kereshetett az olajrészvények eladásán, miközben hallgattak arról, hogy leállt az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken.

Négy Mol-vezető összesen mintegy másfél milliárd forintért adott el Mol-részvényeket január vége óta. Az olajtársaság az egyenként százmilliós nagyságrendű üzleteket a tőzsdei cégek vezető állású személyekre vonatkozó előírásainak megfelelően januárban és februárban közzétette a tőzsde honlapján.

  • Január 27-én Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes 29 852 darab Mol-részvényt adott el 3978 forint/darab átlagáron, ebből 118 751 256 forint bevétele származott.
  • Január 26-án Ratatics Péter, a fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatója 52 795 darab részvényt adott el 3820 forint/darab átlagáron, ebből 201 676 900 forint bevételre tett szert.
  • Február 5-én Anthony Radev, a Mol Nyrt. igazgatósági tagja 160 072 darab Mol-részvényt adott el 4013 forintos átlagáron, amiből 642 368 936 forint bevétele lett.
  • Február 6-án Járai Zsigmond igazgatósági tag 150 620 darab Mol-részvényt értékesített 4016 forint/darab átlagáron, ez 604 889 920 forint bevételt hozott neki.

A részvényárfolyam az előző öt évben alig ment 3000 forint fölé, az idén januárban azonban kilőttek a Mol-papírok, és február 4-én 4128 forinttal történelmi csúcsra értek. A négy Mol-vezető közül a legalacsonyabb átlagáron eladó is 3820 forintot kasszírozott részvényenként, a legügyesebb, Járai Zsigmond és Anthony Radev pedig 4000 forint felett, a csúcs közelében tudott kiszállni.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!