Az NGM szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára Lille-ben, a szakmák Európa-bajnokságán, a EuroSkills versenyen beszélt erről. Elmondta: nagy feladat lesz, hogy a vállalkozói szféra szakember-igényének megfelelően alakítsák át a szakképzési intézményrendszert, akár megyénként átgondolva, hogy milyen szakemberekre van szükség.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter augusztus végén, a szak- és felnőttképzési intézmények országos tanévnyitóján jelentette be, hogy 2015-től az NGM lesz a szakképző iskolák fenntartója, és létrejött egy munkacsoport is, amely az átvételt készíti elő. Czomba Sándor elmondta, hogy most az ütemezésen dolgoznak, ami még az idén a kormány elé kerülhet.

Még nem látszanak az eredmények

Emlékeztetett arra, hogy a 2013/2014-es tanévtől már a korábbiaknál jóval több szakmában lehetett duális képzés keretében tanulni, ugyanis az új szakképzési törvény szerint már nemcsak vállalatok, hanem például kórházak, illetve szociális otthonok is részt vehetnek a duális képzésben, s a tárca tovább bővítené azon szakmák számát, amelyek bevonhatóak ebbe a képzési formába. Idén összesen mintegy 48 000 diák kezdte meg így tanulmányait - fűzte hozzá az államtitkár.

2016-ban végez az első duális évfolyam, de az átállás első eredményei hosszabb távon látszanak majd - vélekedett Czomba Sándor. A képzés alapjai már rendben vannak, ugyanakkor a tanulóképzésben még mindig csak a vállalkozások 3-4 százaléka vesz részt - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a cégeket egyrészt a normatív támogatás emelésével próbálják ösztönözni, másrészt azonban szemléletváltásra is szükség van részükről.

Az egy tanuló után igénybe vehető normatív támogatás 2014-től az előző évi átlag 440 ezer forintról 453 ezer forintra nőtt, és a költségvetési lehetőségek függvényében a következő években is szeretnék tovább emelni ezt az összeget - jelezte Czomba Sándor.

A duális képzés felsőoktatásra való kiterjesztésével kapcsolatban kifejtette: fontos, hogy a szakképzés rendszere alulról és felülről is átjárható legyen, tehát egyrészt ne legyenek "kallódó", általános iskolát végzett, de állás nélküli fiatalok - őket be kell kapcsolni a szakképzésbe. Másrészt a felsőoktatásból "kihullók" is tanulhassanak olyan szakmát, amiből meg tudnak élni.

Ápolók a szakiskolákból

A kormány szeretné vonzóvá tenni az egészségügyi pályát a fiatalok előtt, és ebben a béremelés mellett az is nagy előrelépés, hogy az ápolók gyakorló ápolóként hamarabb beléphetnek a munkaerő-piacra - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára. Páva Hanna kifejtette: Magyarországon az egészségügyben egyfajta humánerőforrás-krízis van: kevés az utánpótlás, a szakma elöregedik. Különösen igaz ez a szakápolóknál, ahol az 50 év felé közelít az átlagéletkor.
Elmondta, hogy a duális képzés bevezetése előtt csak érettségi után lehetett ápolói, ápolói asszisztensi, valamint gyermekápolói végzettséget szerezni, de a 2013-2014-es tanévtől ezek a képzések visszakerültek a középiskolába, és mintegy 900-an már ilyen keretek között kezdték meg tanulmányaikat. Aki érettségi után még egy évet tanul, gyakorló ápoló lehet, ami azonnali elhelyezkedési lehetőséget jelent, vagyis a korábbiakhoz képest előbb tudnak belépni a munkaerő-piacra - hangsúlyozta a helyettes államtitkára. A tanulószerződés bevezetése szintén segítség a pálya népszerűsítésében, mivel a kórházakat is érdekeltté tette a tanulók foglalkoztatásában.

Nem tetszik a többéves bérmegállapodás

Czomba Sándor a hamarosan kezdődő, a 2015-ös béreket megállapító tárgyalásokról kifejtette: átgondolják a Magyar Szakszervezeti Szövetség által javasolt többéves bérmegállapodást, de szerinte célszerűbb évről-évre megállapodni. A minimálbérnek mindenképpen emelkednie kell jövőre, a kérdés az, milyen mértékben - mondta az államtitkár. Hozzáfűzte: a kormány továbbra is azt az alapelvet követi, hogy csak a gazdasági növekedés által lehetővé tett mértékben lehet a béreket emelni, mert hitelből nem lehet növekedést finanszírozni.

Az államtitkár kitért arra is, hogy most már látszanak a 2012 júliusa óta hatályban lévő új munka törvénykönyve (Mt.) alkalmazásának tapasztalatai, ezért a tárca kész arra, hogy idén ősszel megvitassa az eddigi alkalmazás tapasztalatait a munkaadókkal és munkavállalókkal, és ha szükséges, jövő tavasszal kisebb módosításokat hajtsanak végre a törvénykönyvön. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nincs strukturális probléma az Mt.-vel, de apróbb változtatásokra készek, ha szükség van rá.