Ugyanakkor az sem biztos, hogy érdemes beárazni a hitelekbe és a kamatokba a múlt heti döntést, a jelenlegi kamatszint ugyanis lehet, hogy nem sokáig fog fennmaradni. Ezt ugyanis az infláció alakulása egyáltalán nem teszi szükségessé, így amint helyreáll a bizalom az ország iránt, nem lesz szükség a jelenlegi kamatszintre.
A bizalom visszatérése pedig egyértelműen jót tesz majd a hazai bankoknak is, amelyek végül így közvetett módon járhatnak jól a múlt heti döntéssel - véli Herczenik.
Mindenképpen az országgal szembeni bizalom helyreállítása a kulcskérdés a jelenlegi helyzetben - nyilatkozta lapunknak több, a neve elhallgatását kérő elemző. Szinte egyöntetű a vélemény abban, hogy az IMF által nyújtott segítség jól jön a jelenlegi helyzet megoldására, igazán komoly bizalmat azonban az kelthet, ha az elkövetkező fél évben nem kell hozzányúlni a felajánlott hitelkerethez.
A helyzet normalizálásához azonban egyértelműen szigorúbb költségvetést várnak az elemzők, jelentős kiadás, és ennek következtében hiánycsökkentéssel. A szakértők szerint az sem elég már, ha csupán csak tűzoltás lenne az elkövetkező időszakban, átfogó reformokra van ugyanis szükség szerintük.
Mindezt egyébként Török Zoltán, a Raiffeisen makró elemzője már szerdán a kamatemelést követő kommentárjában leszögezte, hogy a helyzet megoldásához szükség van a szigorúbb költségvetésre. Márpedig, ha az ukránok képesek a nullszaldó elérése, akkor itthon is van mit tenni- tette hozzá. Hasonló véleményt fogalmazott meg vasárnap este Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, aki szintén az egyensúlyi költségvetés mellett tette le a garast.