A kormány nem nyúl a szent tehenéhez

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Az Európai Bizottság friss felmérése szerint 2013-ban Magyarország alkalmazza a legalacsonyabb személyijövedelemadó (szja)-kulcsot: a 16 százaléknál csak a bolgár és a litván kulcs kisebb − 10, illetve 15 százalék −, emellett Romániában alkalmaznak még 16 százalékot. A listán jócskán találni ötven százalék feletti értékeket is − ennek oka, hogy a progresszív rendszereknél a legmagasabbat vették figyelembe. A 27 tagállam átlaga 38,7 százalék, ehhez képest a magyar 16 százalék még akkor is sokkal kisebb, ha a progresszív kulcsokat alkalmazó államokban jellemzően nullás kulcs is van, vagyis a legalacsonyabb béreket valószínűleg kisebb adó terheli több államban.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Hasonlóan átlag alatti a terhelés a társaságokat terhelő adóknál. Itt a magyarországi terhelés 20,6 százalék. Nem egyértelmű, mit számolt még ide a bizottság: vagy az iparűzési adót vagy pedig az egyes különadókat − a korábbi évek adatai nem adnak támpontot az összehasonlításhoz, hiszen a társasági adó kulcsa is változott, vagyis nincs igazán mihez viszonyítani. Mivel azonban nem szokás az ilyen összevetésekben önkormányzati adókat figyelembe venni, valószínűleg a különadók nyomták fel a társaságok adóterhelését. Itt az átlag az idén 23 százalék, vagyis Magyarország még így is jobban áll − az más kérdés, hogy szektorokra bontva már más lenne a helyzet. A csúcsadóztatók közé e szempontból Málta, Franciaország és Belgium tartozik 36,1, 35,0, illetve 34,0 százalékkal.

**Egyes adónemek terhelése (a GDP arányában, százalék)**

	Bért terhelő	Fogyasztást terhelő	Teljes elvonás
Magyarország	38,4	26,8	37,0
Szlovákia	31,9	18,7	28,5
Csehország	39	21,4	34,4
Románia	31,4	21,6	28,2
Ausztria	40,8	21,2	42,0
Németország	38,1	21,1	37,7
Lengyelország	32,2	20,8	32,4
Bulgária	24,6	22,4	27,2
Franciaország	38,6	19,9	43,9
EU−27	35,8	20,1	38,8

Forrás: Európai Bizottság

Ezzel véget is ért azonban a magyar gazdaság átlag alatti adóztatási szabályozása: az áfa 21 százalékos átlagos unióbeli kulcsával szemben 27 százalék a terhelés. Magas, vagyis 24-25 százalékos kulcsot alkalmaz Dánia, Finnország, Svédország és Románia is. Kifejezetten alacsony kulcs nem igazán jellemző − itt a normál, vagyis a legmagasabb kulcsok vannak felsorolva −, egyedül Luxemburg alkalmaz 15 százalékos normál kulcsot.

A fogyasztást terhelő adóknál is átlag feletti mutatókkal rendelkezik Magyarország − holott ezt a tranzakciós illeték tovább növelte 2013-ben. A GDP-arányos terhelés e szegmensben a 27-ek átlagában 20,1 százalék − ebben valamennyi áfakulcs és egyéb adónemek is benne van −, Magyarországon pedig 26,8.

Nem sokkal jobb a helyzet a munkát terhelő adóknál sem. Ezeknél a GDP-arányos elvonás 35,8 százalék a 27-ek átlagában, míg 38,4 százalék Magyarországon − a 2011-es adatok szerint. Ez sajnos azt mutatja, hogy a 16 százalékos szja nem tudja érdemben kompenzálni az egyéb bérterheket: az egyéni járulék 18,5, a szociális hozzájárulási adó pedig 27 százalék, vagyis egyenként is jóval magasabb az szja kulcsánál. Ez azt is jelenti, hogy még ha például tíz százalékra süllyedne az szja 2014−2015-ben, akkor sem tudna a bérterhelés GDP-arányos mutatója az uniós átlag alá kerülni.

**Főbb adónemek kulcsa 2013-ban (százalék)**
	Szja	Vállalatokat terhelő adó	Áfa
Magyarország	16	20,6	27
Szlovákia	25	23	20
Csehország	22	19	21
Románia	16	16	24
Ausztria	50	25	20
Németország	47,5	29,8	19
Lengyelország	32	19	23
Bulgária	10	10	20
Franciaország	50,2	36,1	19,6
EU−27	38,7	23	21,3

Forrás: Európai Bizottság