Felmérések szerint hazánkban is egyre elterjedtebb ünnepnek számít a Valentin-nap: a magyar szerelmesek mintegy 40 százaléka aktívan ünnepli. Ilyenkor azonban nemcsak a romantikus programok, hanem a szakítások száma is megugorhat – és ilyenkor sokan érzik szó szerint is azt, hogy „fáj a szívük” – írta összefoglalójában a Budai Egészségklinika. Van olyan ritka kardiológiai kórkép, ami erős érzelmi megterhelés hatására következik be, ez a stressz-kardiomiopátia, közismertebb nevén megtört szív szindróma vagy takotsubo-szindróma. A szakorvos szerint megelőzhető a baj rendszeres kardiológiai kontrollal.

A Valentin-nap a statisztikák szerint kritikus időszak a szakítások szempontjából: egy YouGov-kutatás alapján az amerikaiak 7 százaléka szakított már konkrétan Valentin-napon, további 7 százaléka közvetlenül előtte, 5 százaléka pedig nem sokkal utána.

Sokan ilyenkor gondolják át, hogy van-e közös jövőjük, vagy nem akarnak szerelmet hazudni az év legromantikusabb napján, és így akarják elkerülni a nyomást. Egy szakítás, bármikor is történjék, érzelmi megrázkódtatással jár –

Valentin-nap környékén pedig különösen fájdalmasan „törhet össze” a szívünk.

„Stresszhelyzetben a testünk azonnal reagál. A stressz-kardiomiopátia valóban létező jelenség. Ilyenkor a szív egy része átmenetileg rosszul működik és kitágul” – hívja fel a figyelmet dr. Sándor-Menyhárt Orsolya, a Budai Egészségközpont belgyógyász, kardiológus szakorvosa.

A takotsubo-szindróma sokszor megtévesztően hasonlít a szívinfarktusra: mellkasi fájdalom, nehézlégzés, szorítás jelentkezhet, ezért laikusként nem is szabad különbséget tenni. A háttérben gyakran a stresszhormonok hirtelen megugrása áll, ami átmenetileg „kikapcsolhatja” a szívizom egy részének megfelelő összehúzódását – ekkor a „szív nem pumpál jól”. A klasszikus lefolyás esetén erős érzelmi sokk (hirtelen veszteség, gyász, konfliktus) az indító ok, de orvosi megfigyelések szerint fizikai stressz (műtét, súlyos fertőzés, baleset) is kiválthatja. „A legfontosabb, hogy ha valaki erős mellkasi fájdalmat, légszomjat, rosszullétet tapasztal, ne várjon, hívjon mentőt” – hangsúlyozza dr. Sándor-Menyhárt Orsolya.

A megtört szív szindróma az esetek döntő többségében nőknél fordul elő, gyakran az 50-es korosztályban, ugyanakkor az Amerikai Szív Szövetség friss adatai szerint a betegségben szenvedő férfiak kétszer nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint a nők (11,2 százalék vs. 5,5 százalék).

„A sokk lehet érzelmi, de hogy mennyire viseli meg a szívet, azt az is befolyásolja, milyen állapotban van a keringésünk. Ha valakinek magas a vérnyomása, szívritmuszavara/cukorbetegsége/magas koleszterinszintje van, dohányzik, keveset mozog, vagy a családban előfordult szívbetegség, egy erős stresszhelyzet könnyebben billenthet át egy lappangó problémát tünetes állapotba. Ezért is fontos a kardiológiai kivizsgálás az életkori szűrés részeként” – mondja a szakorvos.

Szívizom-eredetű problémák gyanúja esetén (vagy ismert érintettségnél szűrésként) kardiológushoz kell fordulni, ahol többek között labor, EKG, szív CT, terheléses EKG, szívultrahang, szükség esetén Holter-monitorozás és további vizsgálatok segítenek a tisztázásban.

A jó hír, hogy a „megtört szív” sokszor átmeneti állapot, de attól még nem szabad félvállról venni, mert szövődmények is előfordulhatnak.

„A megelőzéshez fontos, hogy vegyük komolyan a tüneteket, és szükség esetén időben kérjünk orvosi segítséget” – teszi hozzá dr. Sándor-Menyhárt Orsolya.

Azonnali segítség kell, ha

  • erős, szorító mellkasi fájdalom,
  • hirtelen nehézlégzés,
  • ájulásérzés,
  • hideg verejtékezés jelentkezik

– mert ezek infarktus jelei is lehetnek, és ezt otthon nem lehet biztonsággal kizárni.

A Budai Egészségközpont szakemberei szerint a zívünk nem csak szimbólum, hanem egy szerv, ami a túl nagy lelki és fizikai terhelést is megsínyli. 

Életveszélyes hólapátolás: kétszer annyi a szívinfarktus, mint máskor

Másfél hete nagyüzem van a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. Rettentően megterheli a szív- és érrendszeri betegeket a hidegben való mozgás.