Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fizetések tovább emelkedtek, legalábbis ezt mutatják a legfrissebb statisztikák. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint májusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 764 100 forintra, a nettó átlagkereset pedig 535 900 forintra nőtt. Az átlagbérek pedig éves összevetésben 8,7, illetve 11 százalékkal emelkedtek, miközben a reálkeresetek is 9 százalékos növekedést mutattak. A számok ugyanakkor nemcsak a bérek emelkedéséről árulkodnak, hanem arról is, hogy a nettó keresetek gyorsabban nőttek, mint a bruttó fizetések. Ennek egyik oka
a családi adókedvezmények, valamint az édesanyákat érintő adókedvezmények bővítése, amelyek érdemben növelték a dolgozóknál maradó összeget.
A statisztika egy másik fontos részlete a mediánkereset alakulása. Ez az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, a másik fele kevesebbet keres. Májusban a bruttó mediánkereset 615 600, a nettó pedig 436 200 forint volt, ami egy év alatt 9,5, illetve 11,5 százalékos emelkedést jelent. Az átlag és a medián közötti különbség ugyanakkor arra is rámutat, hogy a keresetek eloszlása továbbra sem egyenletes – vagyis
az átlagfizetésnél jóval kevesebbet keresők továbbra is jelentős csoportot alkotnak.
Nagyon jó hírt kapott Kapitány István
A friss adatokra reagálva az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter kiemelte, hogy májusi kereseti statisztika továbbra is kedvező képet mutat a hazai bérfolyamatokról. Értékelése szerint a bruttó átlagkereset éves alapon mért 8,7 százalékos növekedése ugyan enyhe lassulást jelent az előző hónaphoz képest, ám ez összhangban van a piaci várakozásokkal.
A mediánkereset növekedési üteme továbbra is a minimálbér emelkedéséhez igazodik, azt kis mértékben meghaladva. Az elemző úgy látja, ez arra utalhat, hogy a munkaerőpiacon továbbra is fennáll a bértorlódás jelensége: a minimálbér emelése után a bérek a jövedelmi rangsor alsó-középső részében – elsősorban a második és harmadik jövedelmi ötödben – egymáshoz közel kerültek.
A vállalatok ezt a helyzetet bérrendezésekkel igyekeztek kezelni, hogy megőrizzék a különböző munkakörök közötti bérkülönbségeket.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor szerint a keresetek növekedési üteme várhatóan a jelenlegi szinten marad az év további részében, legfeljebb az elmúlt hónapokban már érzékelhető, enyhe lassulás folytatódhat. Az elemző ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
a bérfolyamatokat még befolyásolhatják az új kormány által erre az évre ígért béremelések.
Ha ezek megvalósulnak, az kisebb mértékben ugyan, de megjelenhet az átlagkereseti statisztikákban is. Továbbra is az a legfontosabb fejlemény, hogy a bérek emelkedése jelentősen meghaladja az infláció ütemét. Májusban a fogyasztói árak mindössze 1,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, így a nettó reálkeresetek 9 százalékkal nőttek.
Ez azt jelenti, hogy a háztartások vásárlóereje érdemben javult, vagyis a fizetések nemcsak nominálisan emelkedtek, hanem ténylegesen is többet érnek. Ennek hatása már a gazdasági adatokban is látszik. A második negyedév eddig ismert fogyasztási mutatói alapján élénkültek a lakossági költések, vagyis a magasabb elkölthető jövedelem fokozatosan megjelenik a belső kereslet növekedésében is. Ez a folyamat továbbra is fontos támasza lehet a magyar gazdaság idei teljesítményének.
A fogyasztás fogja hajtani az idei évi növekedést
Az ágazati adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a béremelkedés korántsem volt egyenletes. Míg egyes szektorokban az országos átlagot meghaladó keresetnövekedés volt tapasztalható, addig más területeken ennél jóval visszafogottabb ütemben emelkedtek a fizetések. Az átlag feletti béremelkedés a kisebb súlyú bányászat és kőfejtés, valamint a vízellátás ágazatában volt a legszembetűnőbb. Utóbbi esetében a folyamat összefüggésben állhat az év elején végrehajtott állami bérrendezésekkel.
Ezzel szemben a feldolgozóiparban továbbra is az országos átlagnál szerényebb keresetnövekedés látható, ami arra utal, hogy az ágazat még nem tudta teljesen ledolgozni az elmúlt időszak gazdasági nehézségeinek hatását. Jelentős, csaknem 14 százalékos béremelkedést mértek ugyanakkor a szállítás és raktározás területén. Virovácz Péter szerint ez részben a munkaerő iránti kereslet élénkülésével, részben pedig azzal magyarázható, hogy az ágazat a korábbi gyengébb időszak után fokozatosan talpra áll.
Az ING elemzője szerint a következő hónapok különösen érdekesek lehetnek az állami szféra béralakulása szempontjából. A közigazgatás több területén ugyanis jelentősen csökkentek az illetmények, így kérdés, hogy ez milyen gyorsan és milyen mértékben jelenik majd meg a KSH éves összevetésű kereseti statisztikáiban.
Egyelőre azonban még az év eleji bérrendezések hatása dominál, májusban a közigazgatásban dolgozók keresete éves alapon 9,4 százalékkal emelkedett.
„A dinamikus keresetemelkedés nem egyetlen tényezőre vezethető vissza: fontos szerepet játszanak benne a közszféra béremelései, de ennél nem sokkal alacsonyabb a versenyszféra 8,5 százalékos béremelése sem. Ez meghaladja a garantált bérminimumemelés mértékét, ami arra utal, hogy sok helyen még mindig az egyébként kevesebb embert érintő minimálbér emelésének mértékét tartják irányadónak. Szintén utal arra is, hogy bár az elmúlt időszakban a munkaerőpiac feszessége enyhült, a jól képzett munkaerőt még mindig meg kell fizetni” – erre már Regős Gábor hívta fel a figyelmet.
Az idei bérfolyamatokat továbbra is alapvetően a januárban végrehajtott minimálbér- és garantált bérminimum-emelések határozzák meg. A minimálbér 11, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal nőtt, és ezek az intézkedések továbbra is érezhetően alakítják a teljes bérdinamikát. Ráadásul a munkaerőpiac továbbra is feszes. Sok vállalat a gazdasági kilátások javulásában bízva inkább megtartja a dolgozóit, mintsem leépítésekbe kezdjen, miközben a kedvezőtlen demográfiai folyamatok a munkaerő-kínálatot is egyre szűkebbé teszik. Ez a kettős hatás továbbra is felfelé hajtja a béreket.
Az ING várakozásai szerint 2026-ban átlagosan 9–10 százalékkal emelkedhetnek a bérek, ami továbbra is a fogyasztást teheti a gazdasági növekedés egyik fő motorjává.
Bár a választások után javult a fogyasztói hangulat, a vállalatok továbbra is óvatosak. Virovácz Péter szerint a munkaerőimport szabályainak változásai, a költségvetési intézkedések körüli bizonytalanság és a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet egyaránt visszafoghatja a cégek beruházási és munkaerő-felvételi kedvét.
