Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár az európai uniós fogyasztó bizalom látott már szebb napokat is, ám az egyéni szinten mért magyar fogyasztási mutatóval az EU-s mezőny viszonylatában a sor végén kullogunk – a jólét–szegénység dimenziójában.
Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezve az uniós átlag 73 százaléka és 145 százaléka között mozgott a 27 uniós országban tavaly – derül ki az Eurostat nemrég megjelent adatközléséből, amely uniós összehasonlítást is lehetővé tesz, s ezáltal a friss magyarországi adatokat is kontextusba lehet vele helyezni.
Az EU statisztikai hivatalának 2025 egészére vonatkozó adatai nyomán nyolc uniós országban az egy főre jutó átlagos átlagos fogyasztás az EU-átlag felett állt.
A legmagasabb értékeket
- Luxemburgban (45 százalékkal az uniós átlag felett),
- Németországban (20 százalék) és
- Hollandiában (19 százalék)
mérték tavaly.
Fogyatkozóban Magyarország fogyasztása?
A fennmaradó 19 EU-tagállam az uniós átlag alá esett, a legalacsonyabb szinteket
- Magyarországon és Lettországban (egyaránt 27 százalékkal az uniós átlag alatt), valamint
- Észtországban (26 százalék) mérték.
Ez azt jelenti, hogy ebben a mérőszámban
a tavalyi évben hazánk az utolsó helyre csúszott le az uniós mezőnyben, a lettekkel egyetemben.
Az eurózónában – ahogy azt várni lehetett – az uniós átlaghoz mérten egy parányival magasabb, 103 százalékos mutatószámot látni a tavalyi évre vonatkozóan.
| 2024 | 2025 | |
|---|---|---|
| Luxemburg | 146 | 145 |
| Németország | 119 | 120 |
| Hollandia | 120 | 119 |
| Belgium | 113 | 113 |
| Ausztria | 114 | 113 |
| Dánia | 105 | 106 |
| Franciaország | 105 | 103 |
| Svédország | 104 | 103 |
| euróövezet (2026-tól) | 103 | 103 |
| Írország | 100 | 100 |
| EU (2020-tól) | 100 | 100 |
| Finnország | 101 | 99 |
| Ciprus | 98 | 98 |
| Olaszország | 99 | 97 |
| Spanyolország | 91 | 92 |
| Lengyelország | 85 | 88 |
| Málta | 90 | 88 |
| Litvánia | 88 | 87 |
| Szlovénia | 86 | 86 |
| Portugália | 86 | 86 |
| Románia | 86 | 86 |
| Csehország | 82 | 83 |
| Görögország | 79 | 80 |
| Horvátország | 79 | 79 |
| Bulgária | 73 | 77 |
| Szlovákia | 77 | 77 |
| Észtország | 74 | 74 |
| Lettország | 72 | 73 |
| Magyarország | 72 | 73 |
Egy évvel ezt megelőzően, 2024-ben a tényleges egyéni fogyasztás még drámaibb szinten, az EU-s átlag 72 százalékán állt.
Az elmúlt éveket mérlegre téve azt látni,
a hazai mélypontot 2023-ban értük el 69 százalékkal, miközben még a Covid évében is 70 százalékra rúgott ez a szint az uniós átlagértékhez viszonyítva.
Ami viszont kitűnik még, hogy tavalyelőtt és 2023-ban is a magyar fogyasztási adat volt a sereghajtó, 2022-ben viszont Bulgáriát még előztük ebben a mutatóban.
Az éllovasok 2024-ben is a luxemburgi, holland és német fogyasztók voltak, ám hat évvel ezelőtt még a dánok helyezkedtek el a rangsor harmadik helyén.
Óriási különbségek az egy főre jutó GDP-ben
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), amely a gazdasági aktivitás mérőszáma, szintén jelentős eltéréseket mutatott az EU-n belül. 10 uniós ország egy főre eső GDP-je az uniós átlag felett volt, a legmagasabb értékeket Luxemburgban (139 százalékkal az EU-átlag felett), Írországban (138 százalék) és Hollandiában (33 százalék) dokumentálták 2025-ben. Tavalyelőtt – e mutatót tekintve – még a norvégok álltak a képzeletbeli dobogó harmadik fokán.
Ezzel szemben a hazai összterméket jelző skála másik végén Görögország és Bulgária (32 százalékkal az uniós átlag alatt) foglal helyet, őket követte Lettország (29 százalék) a sorban tavaly. Öt évvel ezelőtt még a bolgárok és a görögök után a horvátok álltak hátulról a harmadik helyen az egy főre számolt GDP tekintetében.
Változó a kép visegrádi összevetésben
A V4 országait nézve kiviláglik, a maga 88 százalékos szintjével Lengyelország bőven lehagy bennünket, de a cseh 83 és a szlovák 77 százalékos arány is jócskán felülmúlja Magyarországét az EU átlagához viszonyítva.
Az egy főre jutó GDP arányában 92 százalékkal Csehország viszi a prímet, maga mögé utasítva a lengyel (81 százalék), a szlovák (75 százalék) és – az utóbbinál kicsit kedvezőbb – 76 százalékos magyarországi szintet, amely egyébként hátulról az ötödik helyre volt elég 2025-ben.
