Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bejelentése látszólag egy célzott, családokat segítő intézkedés, valójában azonban egy sokkal nagyobb kérdést nyit meg: miből lehet egyszerre finanszírozni a Tisza-kormány szociális ígéreteit, az állam működésének rendbetételét, a költségvetési hiány csökkentését és az euróbevezetéshez szükséges pályát?
A miniszterelnök szerda este jelentette be, hogy a kormány döntött a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról, a támogatás előkészítéséről már május végén kormányhatározat született, a pénzügyminiszternek pedig az oktatási és a szociális tárca bevonásával kellett javaslatot készítenie a finanszírozásra.
Magyar Péter csütörtökön ismertette a részletes feltételeket a támogatást olyan, már meglévő jogosultságokhoz kötik, amelyek esetében az állam korábban már megállapította a rászorultságot. Ennek megfelelően automatikusan jogosultak lesznek a 100 ezer forintos támogatásra azok az iskolás gyermekek, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. A támogatást megkapják az emelt összegű családi pótlékban részesülő, tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő gyermekek, a sajátos nevelési igényű tanulók, valamint a Dobbantó programban és műhelyiskolai képzésben részt vevő fiatalok is. A támogatás emellett az egyszülős családokban nevelkedő gyermekekre is kiterjed, valamint jogosultak lesznek rá a gyermekvédelmi intézményekben vagy nevelőszülőknél élő gyermekek is.
A támogatást két részletben folyósítják. Az első, 50 ezer forintos összeget augusztus 24-ig utalja a Magyar Államkincstár, hogy a családok még a szeptemberi tanévkezdés előtt meg tudják vásárolni a szükséges eszközöket. A második, szintén 50 ezer forintos részlet novemberben érkezik utalvány formájában, amelyet továbbra is a gyermekek iskoláztatásával kapcsolatos kiadásokra lehet felhasználni. A támogatás adómentes lesz, és végrehajtás alá sem vonható. Magyar Péter számításai szerint mintegy 400 ezer magyar gyermek részesülhet az intézkedésből, amely 40 milliárddal forinttal terheli meg a költségvetést.
A Tisza Párt választási programjában is szerepelt a rászoruló családoknak adott támogatás, akkori számításaik körülbelül 700 ezer érintett gyermekkel számoltak.
A kormány szempontjából az első nagy könnyebbséget az jelenti, hogy május végén politikai megállapodás született az Európai Bizottsággal a korábban befagyasztott uniós források felszabadításáról. Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy összesen 16,4 milliárd euró válhat elérhetővé Magyarországnak: ebből 10 milliárd euró a Next Generation EU helyreállítási alapból, 4,2 milliárd euró kohéziós forrásból, további 2,2 milliárd euró pedig reformok teljesítéséhez kötötten.
Ez magyar léptékben óriási összeg, és a kormány is egyértelműen gazdaságélénkítő, közszolgáltatás-fejlesztő és versenyképességi eszközként beszél róla. Magyar Péter a brüsszeli sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a pénzt a gazdaság újraindítására, a közszolgáltatások újjáépítésére, valamint a magyar vállalatok és kkv-k versenyképességének erősítésére használnák fel.
A helyreállítási forrásoknál különösen szoros a határidő: Magyarországnak augusztus 31-ig kell teljesítenie a szükséges feltételeket ahhoz, hogy hozzáférjen a 10,4 milliárd eurós helyreállítási kerethez, amely 6,5 milliárd euró támogatásból és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitelből áll. A régi, Orbán-kormány alatt benyújtott terv a megváltozott határidők és prioritások miatt elavulttá vált, ezért Magyar Péter május végi brüsszeli megállapodásának egyik formális következménye lett a magyar helyreállítási terv teljes átdolgozása. A tervről várhatóan az uniós pénzügyminiszterek döntenek júliusban.
A költségvetés fenyegető árnya
A választás utáni első reakciókban még elsősorban az volt a kérdés, hogyan tér vissza Magyarország az európai fősodorhoz, és milyen gyorsan sikerül helyreállítani a kapcsolatot Brüsszellel. Mostanra azonban a fókusz áthelyeződött a költségvetés állapotára.
Magyar Péter szerint az előző kormány jelentősen alábecsülte, illetve elrejtette a 2026-os hiány tényleges méretét. Az uniós pénzek nélkül a költségvetési hiány 8 százalék fölé is kerülhetett volna, miközben az Orbán-kormány korábban 3,7, majd 5 százalék körüli célszámokkal számolt.
Kármán András pénzügyminiszter szerint a kormány a 2026-os költségvetést „realista alapokra” írja át, és a felülvizsgált büdzsét augusztus végéig vinnék a parlament elé. A miniszter arról is beszélt, hogy az uniós források várhatóan 2026 negyedik negyedévében érkezhetnek, miközben a kormányzás átvételekor 6,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoltak. A tárcavezető nem számol az Orbán-kormány által bevezetett különadók gyors kivezetésével, mert annak túl nagy költségvetési hatása lenne. Ehelyett inkább a vállalati adókedvezmények felülvizsgálatáról beszélt, valamint arról, hogy a kiadási oldalt átláthatóvá kell tenni, és középtávon új költségvetési szabályokra is javaslatok készülhetnek.
Ez a Tisza-kormány első valódi gazdaságpolitikai dilemmája: miközben politikailag kiemelten fontos lenne gyorsan bizonyítani, hogy a kormányváltás kézzelfogható javulást hoz, a költségvetési számok azt üzenik, hogy minden új kiadás mellé meg kell találni a fedezetet. A 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás ezért nemcsak szociális intézkedés, hanem egyben jelzés is: a kormány egyelőre nem akarja elengedni a választási ígéretek teljesítését, de közben kénytelen lesz szelektálni.
Az euró bevezetése egy politikai iránytű, de rövid távon nem megoldás
A másik nagy kormányzati vállalás az euróbevezetés feltételeinek teljesítése a ciklus végére. Magyar Péter a múlt héten arról beszélt, hogy Magyarország 2030-ra teljesítheti az euróövezeti csatlakozás feltételeit, de azt is jelezte, hogy ez nem jelenti automatikusan azt, hogy 2030-ban már euróval fizetnénk. A kormányfő úgy fogalmazott: az eurózóna egy „elitklub”, amelyhez érdemes csatlakozni, de el kell kerülni az elhibázott vagy rosszul időzített bevezetés negatív következményeit.
Az euróbevezetés a Tisza-kormány számára egyszerre jelenthet nyugatos gazdaságpolitikai irányt, befektetői bizalmi horgonyt és szakítást a forintgyengüléssel, inflációval és fiskális fegyelmezetlenséggel azonosított korábbi korszakkal. Magyarország azonban jelenleg egyetlen euróbevezetési kritériumnak sem felel meg, Magyar Péter pedig maga is azt mondta, hogy az államadósság csökkentése lesz a legnehezebb feladat.
Az Európai Központi Bank 2026-os konvergenciajelentése kijózanító képet ad a helyzetről. Az EKB szerint Magyarországon az infláció meghaladta a 2,7 százalékos referenciaértéket, a 2025-ös költségvetési hiány a 3 százalékos maastrichti küszöb felett volt, az államadósság a vizsgált országok közül egyedül Magyarországon haladta meg a 60 százalékos referenciaértéket, a hosszú hozam pedig 6,7 százalékkal szintén a 5,1 százalékos referenciaérték fölött állt. Magyarország ráadásul nem tagja az ERM II árfolyam-mechanizmusnak sem, ami az euróbevezetés előszobája.
Az euróbevezetés akkor lehet valódi gazdaságpolitikai program, ha a kormány a hiányt, az adósságot, az inflációt, az árfolyam-stabilitást és az intézményi környezetet egyszerre képes rendezni. Ha viszont az euró csak politikai üzenet marad, az könnyen visszaüthet, mert a piacok és az uniós intézmények mérhető feltételeket kérnek számon.
A külföldi befektetői reakció egyelőre kedvező. Ahogy arról az ING Bank elemzőjére hivatkozva beszámoltunk, hogy a forint tavaszhoz képesti több mint tízszázalékos erősödése és az állampapírhozamok mintegy 200 bázispontos csökkenése erős bizalmi fordulatot jelez. Azt azonban még nem tudni, hogy ez csak egy „nyári románc” vagy tartós házasság lesz-e a külföldi befektetők és a magyar piac között.
A hitelminősítői logika is hasonló. A S&P úgy látja, hogy az euróövezeti feltételek teljesítése javíthatná Magyarország szuverén hitelminőségét, de a folyamat hosszú lehet. A hitelminősítő arra is emlékeztetett, hogy Magyarország jelenleg nem teljesíti az alacsony inflációra, stabil államháztartásra, stabil árfolyamra és alacsony hosszú kamatokra vonatkozó követelményeket.
Brüsszelben sem csak a régi pénzekről van szó
A Tisza-kormány számára az uniós források kérdése ráadásul nem zárul le a most felszabaduló pénzekkel. A következő hétéves uniós költségvetés tárgyalása legalább ennyire fontos lehet Magyarország számára, mert eldöntheti, milyen logika szerint jut pénzhez az ország 2028 után.
Ahogy arról korábban részletesen írtunk, Ursula von der Leyen költségvetési reformterve alapjaiban alakítaná át a kohéziós források rendszerét. A javaslat a jelenlegi, sok különálló alapból álló szerkezet helyett egyszerűbb, központosítottabb modellt hozna létre, amelyben a források nagyobb része a tagállamok által benyújtott nemzeti és regionális partnerségi terveken keresztül érkezne, teljesítménymutatókhoz és reformokhoz kötve.
Ez Magyarország számára kettős helyzetet teremt. Egyfelől a Tisza-kormány politikailag sokkal jobb pozícióból tárgyalhat Brüsszellel, mint az Orbán-kormány utolsó éveiben, hiszen a jogállamisági és korrupcióellenes reformok teljesítését kormányzati identitása részévé tette. Másfelől azonban az új uniós pénzügyi modellben a források kevésbé automatikusan járnának, és sokkal inkább konkrét reformok, határidők és mérhető eredmények teljesítésétől függnének.
A ciprusi uniós elnökség 2 százalékkal kisebb 2028–2034-es költségvetési keretet javasolt a Bizottság korábbi, nagyjából 2 ezermilliárd eurós tervéhez képest. A kompromisszum valamivel több pénzt adna a gazdáknak és a felzárkóztatási célokra, de továbbra is jelentős átrendeződést tartana fenn a védelmi, versenyképességi és technológiai kiadások irányába. A nettó befizetők mélyebb vágást akarnak, az Európai Parlament viszont 10 százalékos növelést sürget.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország egyszerre két uniós pénzügyi játszmában van benne. Az első a gyors és sürgős: hogyan lehet lehívni a 2026 végéig még megszerezhető helyreállítási forrásokat. A második a hosszú távú: milyen pozícióból tud a Tisza-kormány belépni a 2028 utáni költségvetési ciklusba, ahol a kohéziós pénzekért minden korábbinál keményebb verseny lehet.
Az állam közben napi szinten vizsgázik
A költségvetési és uniós viták mellett az elmúlt napok vízhiánya arra is jó emlékeztető volt, hogy a Tisza-kormánynak nemcsak pénzügyi, hanem államkapacitási problémákkal is szembe kell néznie. Magyar Péter rendkívüli bejelentésben kérte a lakosságot a vezetékes ivóvíz takarékos használatára, miután több térségben kritikussá vált az ellátás, és több településen lajtoskocsikkal, illetve tartálykocsikkal kellett biztosítani a vizet. A Dunamenti Regionális Vízmű teljes ellátási területén, Pest, Nógrád és Komárom-Esztergom megye 120 településén harmadfokú vízkorlátozást kellett elrendelni.
A víziközmű, az iskola, az egészségügy, a vasút, az energetikai hálózat és a közigazgatás ugyanannak a problémának a különböző arcai: sok helyen egyszerre kellene pótolni évek vagy évtizedek beruházási elmaradásait. A Tisza-kormány ezért egyszerre szembesül a választói türelmetlenséggel és az infrastruktúra lassú logikájával. Egy iskolakezdési támogatást gyorsan be lehet jelenteni, de egy víziközmű-rendszert, egy kórházi várólistát vagy egy elöregedett vasúti hálózatot nem lehet egyik napról a másikra rendbe tenni. Az uniós pénzek jelentős része éppen ezeken a területeken hozhat valódi fordulatot, amennyiben nem rövid távú költségvetési tűzoltásra, hanem tartós kapacitásépítésre megy el.
A Tisza-kormánynak így egyszerre kell megfelelnie a magyar választóknak, Brüsszelnek és a piacoknak. A választók gyors, kézzelfogható javulást várnak: több pénzt a családoknak, jobb egészségügyet, működő iskolákat, kiszámíthatóbb államot. Brüsszel reformokat, átlátható közbeszerzést és korrupcióellenes garanciákat vár. A piacok pedig azt figyelik, hogy a kormány képes-e a bizalmi fordulatot tartós pénzügyi stabilitássá alakítani.
A Tisza-kormány első nagy gazdasági próbatétele éppen ebben áll: úgy kell bizonyítania, hogy közben nem ismétli meg azt a mintát, amelyet leváltani ígért. Kulcskérdés lesz, hogy mit tartalmaz majd az augusztusra ígért új költségvetés, milyen ütemben érkeznek az uniós források, és hogyan magyarázza el a kormány, hogy mely ígéretek teljesíthetők azonnal, és melyekhez kell előbb rendbe tenni az ország pénzügyeit.
