Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több mint három és fél ezer milliárd forintnak megfelelő uniós forrás sorsa kerül döntő szakaszba, miután az Európai Bizottság pozitív értékeléssel továbbította Magyarország módosított helyreállítási és ellenállóképességi tervét (RRP) az Európai Tanács elé.
A bizottsági dokumentum szerint az új magyar terv becsült összköltsége 10 milliárd euró, amely a dokumentumban használt árfolyamon 3553 milliárd forintnak felel meg, ebből 6,51 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 3,49 milliárd euró pedig hitel lehet.
Magyar Péter miniszterelnök még május végén állapodott meg Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a korábban befagyasztott uniós források felszabadításának politikai kereteiről, ennek egyik formális eleme lett a magyar RRP teljes átdolgozása.
A tervről az uniós pénzügyminisztereknek kell dönteniük, várhatóan az ECOFIN július 10-én adja rá áldását.
Az RRF szabályai szerint a helyreállítási terv mérföldköveit és céljait 2026 augusztusáig kell teljesíteni. A Bizottság saját értékelése is azt rögzíti, hogy a magyar terv átdolgozásának egyik oka éppen az volt, hogy a korábbi program több eleme objektív körülmények miatt már nem volt megvalósítható a rendelkezésre álló időn belül.
Ezek a területek lettek a legnagyobb nyertesek
A helyreállítási terv átalakításának legnagyobb nyertese a fenntartható zöld közlekedés lett: erre 2,8 milliárd euró jutna. Ebben vasúti fejlesztések, zéró emissziós buszok, villamosok és trolibuszok, vasúti villamosítás, vállalati elektromosjármű-beszerzési támogatás és töltőinfrastruktúra is szerepel.
A közlekedési fejezet része az új gördülőállomány-társaság, a ROSCO is, amely 1,8 milliárd eurós tőkejuttatással új vasúti járművek beszerzését és bérbeadását készítené elő. A bizottsági értékelés szerint a ROSCO célja, hogy katalizálja a magyar vasúti gördülőállomány megújítását, és hatékonyabbá tegye a vasúti közszolgáltatások kezelését.
A konkrét közlekedési tételek között szerepel még a Békéscsaba–Lőkösháza TEN-T vasúti szűk keresztmetszet kiváltása, a Szeged–Röszke–országhatár vasúti villamosítás és deltavágány, a Debrecen–Balmazújváros elővárosi vasúti kapacitásbővítés, 51 CAF villamos, 48 alacsonypadlós trolibusz, valamint elektromos buszos és vállalati e-autós program is.
A terv másik kulcsterülete az energiarendszer. A klasszikus energiafejezet 1,72 milliárd eurós keretet kap, a REPowerEU rész pedig további 704,5 millió eurót. Itt a hangsúly a villamosenergia-hálózatra, az okosmérőkre, az energiatárolásra és a lakossági energiahatékonyságra kerül át.
A Bizottság szerint az új terv klímacélokra fordított aránya 52,9 százalék, digitális célokra pedig 24,1 százalék jutna, mindkét mutató meghaladja az uniós minimumot. A zöld komponensek között
- hálózatfejlesztés,
- megújulóenergia-integráció,
- energiatárolás,
- okosmérés,
- lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési beruházások,
- valamint középületek energiahatékonysági fejlesztései szerepelnek.
A REPowerEU-fejezeten belül 643,2 millió euró a villamosenergia-hálózat fejlesztését támogató programra, 61,3 millió euró pedig lakóépületek energiahatékonysági pénzügyi eszközére menne. A kormány emellett reformokat is vállal: új hálózati tarifamódszertan, szélesebb okosmérési kötelezettségek, aggregátorok szerepének erősítése, dinamikus árképzés, energiaközösségek bővítése, energiatárolási szabályozás és egyszerűsített geotermikus engedélyezés is szerepel a csomagban.
Az MFB lesz az egyik legfontosabb pénzelosztó
Az új terv szerint a Magyar Fejlesztési Bank sokkal nagyobb szerepet kapna az eddigieknél. Az üzleti környezet komponens 1,815 milliárd eurós kerettel szerepel az anyagban, ennek célja az MFB megerősítése és új finanszírozási programok elindítása. A tervek szerint az MFB tőkejuttatást kapna, amelyet három fő irányba csatornáznának: kkv-versenyképességre, megfizethető bérlakás- és diákotthon-fejlesztésre, valamint kockázati és növekedési tőkére. A Bizottság emellett az MFB irányításának reformját is előírja, hogy erősödjön a bank függetlensége, működési kerete és elszámoltathatósága. A terv szerint az MFB-csomag egy része az Európai Beruházási Bankkal közösen kezelt befektetési ágba kerülne.
A digitális innovációs fejezet 1,014 milliárd eurós keretet kapna. Ennek két legnagyobb eleme egy-egy 500 millió eurós hozzájárulás: az egyik az AI Gigafactoryhoz és más EuroHPC számítási infrastruktúrákhoz, a másik az EU biztonságos műholdas kommunikációs rendszeréhez, az IRIS²-höz kapcsolódik.
A bizottsági melléklet szerint az AI Gigafactory nem egy klasszikus gyárat jelent, hanem európai nagy teljesítményű számítástechnikai, mesterségesintelligencia- és kvantumtechnológiai infrastruktúrához való hozzájárulást. A cél az, hogy Magyarország hozzáférést szerezzen olyan uniós számítási kapacitásokhoz, amelyek kutatóknak, startupoknak és vállalkozásoknak is hasznosak lehetnek.
Az IRIS² esetében a pénz az EU biztonságos műholdas kommunikációs programjába menne. Ez egy kormányzati, kritikus infrastruktúrákhoz és válsághelyzeti kommunikációhoz kapcsolódó stratégiai rendszer, amelynek célja az európai függőség csökkentése a nem uniós szolgáltatóktól.
A szociális és humán területek is maradnak, de kisebb súllyal
A demográfia és köznevelés komponens 765,65 millió eurót, a magasan képzett és versenyképes munkaerő fejezet 613 millió eurót, az egészségügy 478,22 millió eurót, a felzárkózó települések programja pedig 65,6 millió eurót kapna.
A köznevelésben továbbra is szerepel a digitális eszközbeszerzés: 579 ezer digitális notebook és 3100 digitális eszköz szállítása az iskoláknak. A pedagógusbérekre vonatkozó vállalás is bent maradt: az átlagos tanári bérnek el kell érnie a diplomás átlagbér legalább 80 százalékát, és ezt a szintet 2031 végéig fenn kell tartani.
Maradt a bölcsődei férőhelyek bővítése is: 110 gyermekellátási létesítmény megépítése szerepel célként. Az egészségügyi részben kórházi infrastruktúra, egészségügyi eszközök, digitális egészségügy, háziorvosi praxisközösségek, krónikusbetegség-menedzsment és helyi egészségügyi-szociális infrastruktúra jelenik meg.
A felzárkózó településeknél a fókusz a 300 legkedvezőtlenebb helyzetű településre kerül: megújuló energiával, helyi foglalkoztatással és közösségorientált pedagógiával próbálna eredményt elérni a kormány.
A Bizottság értékelése összességében kedvező: az új magyar terv szinte minden értékelési szempontnál A minősítést kapott, egyedül a költségbecslések maradtak B kategóriában.
Így juthatunk hozzá a pénzekhez
Összesen 24 olyan mérföldkő van, amely a magyar ellenőrzési rendszerhez és az uniós pénzügyi érdekek védelméhez kapcsolódik, és amelyet még bármilyen kifizetés előtt teljesíteni kell. Ezek között korrupcióellenes, közbeszerzési, igazságszolgáltatási, audit- és kontrollrendszeri feltételek is vannak.
A terv szerint Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, erősíti az Integritás Hatóság jogköreit, szigorít a vagyonnyilatkozati rendszeren, átláthatóbbá teszi a közbeszerzéseket, csökkenti az egyajánlatos eljárások arányát, megerősíti az OLAF-fal való együttműködést, valamint az Arachne kockázatelemző rendszer használatát is.
Magyar Péter egy kőkemény ütközet közepén találta magát Brüsszelben: összecsapott a két tábor, Von der Leyen elvenné a kasszakulcsot
A következő hétéves uniós költségvetésről szóló vita tétje az, hogy az Európai Unió továbbra is főként agrár- és kohéziós pénzeken keresztül működik-e, vagy sokkal inkább védelmi és versenyképességi beruházási eszközzé alakítja a közös büdzsét. A ciprusi kompromisszumos javaslattal egyik nagy tábor sem elégedett: a kohézió barátai több pénzt kérnek a felzárkóztatásra és a mezőgazdaságra, a fukar országok szerint viszont a büdzsé még így is túl nagy. Magyar Péter számára különösen nagy a tét, mert az új kormány egyszerre próbálja feloldani a jelenlegi ciklus befagyasztott forrásait, miközben az Európai Bizottság sokkal erősebben kötné meghatározott reformokhoz az így is csökkenő uniós pénzek kiosztását 2028-tól.
