BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A NER után a külföld most „szerelembe esett” a magyar piaccal, az euró sincs távol

Szakértő fejtette ki, mi is vár ránk a magyar gazdaság NER-mentesítése után a GDP, a kamatkörnyezet, illetőleg az euróbevezetés törekvésének tükrében.

2026. június 28. vasárnap, 19:33

Fotó: Getty Images / Thanasis - Euróérmék
Euróérme, pénz
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mind a forint tavaszhoz képesti több mint tízszázalékos erősödése, mind az állampapírok hozamainak 200 bázispontos csökkenése egy irányba mutat: jelenleg nagyon erős a bizalom a magyar gazdaság iránt. Az ING Bank vezető elemzője szerint mindez akár olyan környezetet is teremthet, amivel reális, hogy 2030-ra végre 3 százalék alá essen a költségvetési deficit.

Virovácz Péter heti tájékoztatóján felvázolta a GDP, az infláció és az alapkamat prognózisait is. Az elemző úgy fogalmazott:

a külföld most valóban „szerelembe esett” a magyar piaccal, de az majd eldől még, hogy ez csak egy nyári románc lesz, vagy egy tartós házasság.

Szerinte azért nagyon sok a negatív adottság és a külső, illetve belső kockázat is a gazdaságunkban.

A Telex értékelése szerint az biztos, hogy a kormányváltással új fejezet nyílt politikailag és gazdaságilag is, és mindenképp optimizmusra ad okot, hogy egy 3,5 éves stagnálás után a gazdaság elindult felfelé, még ha első körben átmeneti költségvetési intézkedések is történtek.

A folyamatos válságra reflektálva Virovácz kifejtette, meg kellene változtatni a magyar gazdaság szerkezetét is. Ehhez pedig

nem lesz elég egy négyéves politikai ciklus, inkább két-három ilyen kellene egymás után.

A demográfia és a munkalehetőségek összefüggésében megállapította, a magyar munkaerőpiac feszes, valójában nincs is már munkaerő-tartalék. Rámutatott, 2022 óta 160 ezren tűntek el a munkaerőpiacról, miközben 1,21 a reprodukciós rátánk, ezzel pedig kezdeni kell valamit. Úgy véli, jó jel, hogy bár a Tisza-kormány hozott ugyan egy vendégmunkásstoppal járó intézkedést, egyelőre azt felfüggesztette, azaz nem rohant fejjel a falnak.

A vezető elemző szerint a korábbi bérmegállapodás 2027-ben semmiképpen nem tartható, vagy legalábbis a bruttó bérek szintjén nem. A nettó béreknél van esély rá, ha a sávos adórendszer szerinti adócsökkentés életbe lép.

Nagyon érdekesnek nevezte, hogy az új politikai vezetés által bevezetett azonnali változások sora hogyan hathat az idei GDP-re. Szerinte vitán felül áll, hogy szükség van a túlárazott szerződések, a bizalmi cégek (pl. a Balásy-csoport) alatt felépülő láncok megbolygatására, a beruházások felülvizsgálatára, de ezek rövid távon csökkentik a gazdasági teljesítményt. Felidézte, a fideszes médiabirodalomban azonnal nagy mennyiségben kezdtek embereket elbocsátani, tehát itt is erős a hatás.

A túlárazások korának vége előbb ideiglenes visszaesést, majd hosszabb távon tartós nyereséget hozhat. A feloldott uniós források érkezése javíthatja a számokat, a NER-telenítésből következő átmeneti csökkenés és ennek hatása részben kiegyenlítheti egymást Virovácz meglátása alapján. Az idei negyedik negyedévre várható EU-s forrásokból azonban majd a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítése után, 2027-2030-ban jöhet ki pozitív változás.

A szakember szerint nagyon kedvező jel, hogy a magyar fogyasztói bizalom emelkedik, 1993 februárja óta ez a mutató összesen is csak 14 hónapban volt pozitív tartományban, de most esély nyílhat erre újra.

A forinterősödésről szólva azt mondta, az olyan mértékű volt, hogy meg tudta cáfolni azt a közkeletű vélekedést, hogy ha gyengül a valutánk, akkor nőnek a forintban kimutatott árak, ha erősödik, abból nem éreznek semmit a fogyasztók, mert a kereskedők lenyelik azt. Az üzemanyagáraknál láthattuk is.

Virovácz Péter szerint

a magyar költségvetési hiány csökkentése, az euróbevezetéshez szükséges 3 százalékos GDP-arányos hiány nem reménytelen cél.

Minden 100 bázispontos hozamcsökkenés 2030-ra a GDP 0,5 százalékával tolja le önmagában a hiányt, miközben az is pozitív hatású, ha a politika beleáll az euró bevezetésébe. Úgy látja, a 2028-as 4 százalék alatti és a 2030-as 3 százalék alatti hiány is reális lehet.

Az ING vezető elemzője kiemelte, a költségvetés rendbe tehető, ha pedig majd hirtelen az inflációval is szeretnénk valamit kezdeni, hogy 2 százalékra olvadjon, akkor ki kell valamit találni, például a 27 százalékos, rekordmagas áfa apasztható 25 százalékra. Ez pedig átmeneti ármérséklődéssel járhat, egyúttal az éves átlagot is mederbe tereli értékelése alapján.

Ez is érdekelhet