Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyar Péter, miniszterelnök egy hete már tárgyalt a görög miniszterelnökkel Brüsszelben, ezek az egyeztetések pénteken a pénzügyminiszterükkel Magyarországon folytatódtak.
A kormányfő kitért arra, örömteli, hogy a Pénzügyminisztérium épületének privatizációját sikerült megállítani. Az itt megrendezett sajtótájékoztatón jelezte azt is, hogy Magyarországon 75 százalékos az euróbevezetés támogatottsága a lakosság körében, a nem tagországok közt nálunk a legmagasabb.
Magyar Péter szerint Görögország mára mintaállammá vált, holott 2008 után több mentőcsomagra szorultak rá. Azóta viszont a főbb gazdasági mutatóik rengeteget javultak, a görög tőzsdeindex pedig az elmúlt 10 évben ötszöröződött.
Az euróövezeti csatlakozás feltételeit Magyarország 2030-ra teljesítheti – ez most a magyar kormány álláspontja, a feladat azonban nem egyszerű, mert a kritériumok egyikénél sem üti meg a mércét jelen pillanatban a magyar gazdaság.
Magyar Péter szerint szomorú, hogy az EU-ba való belépésünk évében jobb mutatókkal rendelkeztünk mint most, azaz közelebb álltunk akkor az euróövezethez. A piacok, a külföldi befektetők bizalma jelenleg viszont egyértelműen megvan a magyar gazdaság felé – véli a kormányfő, kiemelve ennek egyértelmű jeleit, a forinterősödést, vagy a kötvényhozamok jelentős süllyedését.
Az eurozóna elitklub, amihez egyértelműen érdemes csatlakozni
– fogalmazott Magyar Péter.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy 2030-ban már lesz nálunk euró, ez az év csak az a határidő, amikorra a Maastricht-i kritériumokat teljesíteni tudjuk – tette hozzá a miniszterelnök. Aki szerint kiemelt a jelentősége, hogy elkerülhessük azokat az eseteket, ahol negatív hatásokkal (például inflációs sokk) járt a saját deviza lecserélése.
Kármán András pénzügyminiszter megerősítette, a görög költségvetés egész Európát tekintve az egyik legstabilabb, többletes büdzsével, a kamatkiadások nélkül számolt elsődleges egyenleg többlete pedig a GDP 4 százaléka.
Olyan pályán van a görög gazdaság, amely jó példát mutat arra, milyen eredmények érhetők el költségvetési pazarlás nélkül – utalva az előző magyar kormány hibás gazdaságpolitikájára. A tárcavezető kitért arra is, hogy a kisebb magyar vállalatok számára a nem-banki (azaz tőkepiaci) forrásbevonás meglehetősen limitált, amin mindenképp javítani kell.
Kérdésre válaszolva elhangzott, hogy szakítanak az előző kormány azon gyakorlatával, hogy már tavasszal költségvetést készítenek. A tárcavezető szerint az ERM II-höz való csatlakozással sem kell sietni, a kérdést akkor érdemes megvitatni, amikor a költségvetés mutatói azt lehetővé teszik.
Az euróbevezetési feltételek közül a legnehezebbnek most az államadósság leszorítása tűnik – jelezte egy kérdésre válaszolva a kormányfő. Megszorításokra viszont – az euróbevezetés érdekében – biztosan nincs szükség.
