Nyomós oka van a választás gyors kiírásának, de az ellenzék is kijátszotta az ütőkártyát

Japán belpolitikája az elmúlt másfél évben látványosan instabilabbá vált: a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) több választáson is gyengébben szerepelt a megszokottnál, így a parlamenti pozíciói jelentősen meggyengültek. Bár az LDP koalícióban továbbra is kormányon van, a törvényhozásban már csak rendkívül szűk mozgástérrel rendelkezik.

A belpolitikai feszültségek abban az időszakban törtek a felszínre, amikor a társadalom számára kulcskérdéssé vált a megélhetési költségek emelkedése és az infláció letörése, ami a közbeszéd központi témájává tette a gazdaságpolitikát.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Eközben Japán külpolitikai környezete is élesedik: Tokió és Peking viszonya rendkívül feszültté vált a Tajvannal kapcsolatos nyilatkozatok következtében. Ebben a helyzetben került elő a parlament feloszlatásának és egy rendkívül rövid kampányt követő előrehozott választásnak a lehetősége, amelynek a tétje nemcsak az, hogy milyen felhatalmazással folytathatja a kormány a gazdasági és védelmi irányváltást, hanem az is, milyen mozgástere marad Japánnak a régiós erőviszonyok gyors átrendeződésében.

A politikai játszma ráadásul nemcsak a kormánypárton belül zajlik: az ellenzéki térfélen is átrendeződés látszik, a CDP és a Komeito centrista összefogása a választási verseny új szereplőjeként jelenik meg. Hogy mindez valódi fenyegetést jelent-e az LDP számára, illetve milyen bel- és külpolitikai következményekkel járhat az előrehozott választás, arról Nagy Angelina Zsófiát, a Magyar Külügyi Intézet kutatóját kérdeztük.

Elfogyott a többség az "örök" kormánypárt alól

Az elemző szerint a parlament feloszlatása és az előrehozott választás kikényszerítése mögött elsősorban az áll, hogy Takaicsi Szanae pártja az elmúlt másfél évben rosszul szerepelt a választásokon, emiatt pedig jelentős pozíciókat veszített a parlamentben. A kormánypárt még a Japán Innováció Párttal (JIP) való koalíciója ellenére is csak egyetlen mandátummal haladja meg az abszolút többséget a parlament alsóházában, a felsőházban pedig mindössze relatív többséggel rendelkezik.

Ez jelentősen megnehezíti a kormányzást, állandó kompromisszumkötésre kényszeríti a kormányt és friss, ezért kevésbé bejáratott koalíciós partnerének a kényelmesnél jobban kiszolgáltatja az LDP-t, hiszen rajtuk múlik a kormánykoalíció abszolút többsége az alsóházban. Emiatt borítékolható volt, hogy Takaicsi az első megfelelő pillanatban változtatni kíván a kényelmetlen, akadályoztatott helyzetén.

Emlékeztetett, hogy Takaicsi kabinetjének népszerűsége jelenleg kiugróan magas, a felmérések szerint stabilan 70 százalék felett van, a választók pedig pozitívan viszonyulnak eddigi és tervezett gazdasági intézkedéseihez, ezért véleménye szerint észszerű a miniszterelnök részéről kihasználni ezt a kedvező helyzetet pozíciójának megerősítéséhez. Az időzítés emellett azért is megfelelő, mert a Kínával való viszony megromlása idővel akár rá is éghetne Takaicsire, amennyiben annak gazdasági hatásai a választók számára is érezhető szintre gyűrűznek, a konfliktus ugyanakkor még nem tart itt. A társadalom jelenleg inkább pozitívan viszonyul a miniszterelnök határozott retorikájához.

Összeállt az ellenzék

A CDP és a Komeito új centrista tömbjének esetleges választási veszélyéről Nagy Angelina úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi népszerűségi mutatók és a japán belpolitika eddigi precedense alapján a két párt összefogása kevésbé reális fenyegetés, sokkal inkább túlélési stratégia. Az „újramárkázásra” egyrészt azért is szüksége van a két pártnak, mert az újabban feltörő politikai erőkhöz képest is térvesztésben vannak, a Komeito jövője pedig megingott, mióta felmondta a kormánykoalíciót az LDP-vel Takaicsi miniszterelnök-jelöltté választása miatt.

Másrészt felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzó LDP nem véletlenül dominálja 70 éve a japán belpolitikát: jobboldali gyűjtőpártként ügyesen alkalmazkodik, és rugalmasan tud centristább vagy konzervatívabb miniszterelnököket kiállítani attól függően, hogy az adott helyzetben mi előnyösebb, miközben fenntartja azt a történelem által is alátámasztott képet, hogy ők jelentik az egyetlen igazi kormányzóképes erőt.

Rámutatott, hogy az ellenzéki japán pártok számára ennek fényében bevett stratégia, hogy egyrészt megpróbálják összefogással növelni összeerejüket, másrészt próbálják jellemzően inkább balról előzni az LDP-t. Most, hogy Takaicsi Szanae személyében az LDP keményvonalasabb irányt képvisel, adja magát: a Komeito és a CDP a kormánypárt mérsékeltebb szavazóit igyekszik elhódítani. A centrista szövetség különösen az eleve billegő körzetekben okozhat fejfájást az LDP-nek, illetve azokban, ahol korábban a Komeito támogatása kulcsfontosságú volt az LDP-s jelöltek győzelméhez. Összességében ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a japán választások fő kérdése nem az szokott lenni, melyik párt nyeri meg azokat, hanem az, hogy milyen mértékű győzelmet arat az LDP. Véleménye szerint a helyzet most is ez, a Takaicsi-kabinet támogatottsága ráadásul jelenleg kimondottan magas.

A japán parlament alsóházának plenáris ülése 2025. október 21-én Tokióban

Kép: Getty Images, Tomohiro Ohsumi

Az MKI kutatója szerint kérdéses ugyanakkor, hogy a bevallottan csak kezdetlegesen és pragmatikusan összeállt, laza társulás mennyire tudja meggyőzni a választókat arról, hogy összefogásuk nem csupán taktikai húzás a választásokra. Az sem egyértelmű, hogy a pártok felül tudnak-e kerekedni az egyébként jelentős politikai különbségeiken, és valóban kormányképes egységet tudnak-e képviselni, mindezt ráadásul az eddigi legrövidebb várható kampányidőszak alatt. A pragmatikus szövetség természetéből ráadásul az is következik, hogy egy rosszabb választási szereplés után nem biztos, hogy sokáig megéri fenntartaniuk az együttműködést.

Ettől lesz hangos a kampány

A várhatóan rendkívül rövid kampány fő témáiról Nagy Angelina azt mondta, hogy a társadalom számára leginkább a gazdasági kérdések központiak, elsősorban a növekvő megélhetési költségek és az infláció letörése. A pártok így várhatóan elsősorban arról igyekeznek majd meggyőzni a választókat, hogy az ő politikáik könnyítenék meg leginkább az „átlagemberek” életét. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az LDP és Takaicsi abból a szempontból is kedvező helyzetben van, hogy a japánok egyelőre pozitívan és optimistán viszonyulnak a novemberben bevezetett, átfogó gazdasági csomagjához, így a kormány konkrét eredményeket tud felmutatni a választók felé.

A kutató szerint ugyanakkor a védelem is fontos téma lehet. Az ellenzéki pártok valószínűleg igyekeznek majd kihasználni, hogy Takaicsi Tajvant illető megszólalása miatt – miszerint egy Tajvant érintő támadás Japánra nézve is egzisztenciális veszélyt jelenthet – mélypontra került Tokió és Peking kapcsolata. Takaicsi viszont éppen Kína-ellenségességével és a kiélezett regionális környezettel indokolhatja keményvonalas védelempolitikája és a japán haderőfejlesztés szükségességét.

A régióban is árgus szemmel figyelik az eredményeket

A belpolitikai instabilitás külső mozgástérre gyakorolt hatására vonatkozó kérdésre az elemző úgy válaszolt, hogy amennyiben Takaicsinek sikerül megerősítenie pozícióját, az növelné Japán külpolitikai mozgásterét, és lehetővé tenné a miniszterelnök elképzeléseinek hathatós végrehajtását, például a haderőfejlesztés és az aktívabb regionális védelmi fellépés terén. Rámutatott, hogy a gyenge japán kormányoknak rendszerint kevés a politikai tőkéje nagyobb külpolitikai lépések megvalósításához, míg egy szilárd felhatalmazással rendelkező kabinetnek több ereje van látványosabb külpolitikai lépések eszközöléséhez.

Ezzel szemben, ha a kormánypárt meggyengülne a választások hatására, az Japán régiós fellépését és proaktív erőkivetítését is jócskán visszavetné, valamint Kínával szembeni pozícióját is jelentősen gyengítené.

Pekingben minden bizonnyal árgus szemekkel figyelik majd a japán választásokat, és azt is biztosra vehetjük, hogy a Takaicsi-kabinet megerősödése ellen fognak szorítani.