A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Szinte az egész országban tovább növeli a kínálatot, hogy sok, az elmúlt években döntően hitelből épült szálláshely törlesztőrészletét nem tudja fizetni tulajdonosa, de az is, hogy számos félkész létesítményt források híján nem tudnak befejezni. A piac szinte mindenütt pang, ám az ország egyes térségei között még így is jelentősek az eltérések.

Legcudarabbul az észak-magyarországi és a dél-dunántúli piac áll, Miskolc és Eger környékén, illetve a Tisza-tónál csaknem húsz százalékkal nőtt a kínálat az elmúlt fél év során, s nagyjából az árcsökkenés is ilyen mértékű. Nem sokkal jobb a helyzet Baranyában, Tolnában és Somogy megye déli részén sem, de szaporodnak az eladó vendéglátóhelyek a Balatonnál, a Velencei-tónál és az Őrségben is. A magyar tengernél jelentősek a különbségek az egyes települések, kistérségek között, amit a KSH közelmúltban napvilágot látott adatai is indokolnak: míg 2011 elő 11 hónapjában a zalai partszakasznak több mint 1,5 millió, addig a veszpréminek 879 ezer, a somogyinak pedig csupán 785 ezer vendége volt.

A Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon is egyre több létesítményt hirdetnek meg, ám a gyengélkedő forint miatt, különösen Kőszeg és Sopron környékén, külföldi vásárlók is vannak, a Dél-Alföldön pedig egyre inkább a jelentős tranzitforgalomra alapoznak a vendéglátók. A kínálat persze ezekben a régiókban is bőséges. Az ország számos pontján, többek között az Őrségben az elmúlt hónapokban további árcsökkenést okozott, hogy számos, a falusi turizmus égisze alatt működő családi panzió is tönkrement és eladósorba került. A rendkívül gyenge tavalyi idegenforgalmi szezon a Mátrában, a Bükkben, de a Tisza-tónál is szaporította az eladó panziók számát, több házat immár részletre is árulnak s a korábban is alacsony árak további 10-15 százalékkal csökkentek. Az egyik tiszafüredi, 12 szobás, fürdőmedencés, minden részletét tekintve igényesen kialakított panzióért tavaly januárban még 63, a nyáron 56, jelenleg pedig már csak 52 millió forintot kérnek.

Mosolygó Zoltánné, az egri Erzsébet-M 2000 Ingatlanközvetítő és Befektetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője elmondta, míg a válság kezdetén főleg a régi, drágán fenntartható vagy nem a legjobb helyen lévő ingatlanok kerültek piacra, ma már az egész térségben vadonatúj, korszerű, vízparti vagy épp pazar panorámájú épületeket kínálnak többnyire teljesen berendezve, konyhával és étteremmel olyan áron, amennyiért az adott létesítményt megépíteni sem lehetne. Egyre több a kényszer-értékesítés is, miközben hitellel szinte senki sem vásárol.

Nem rózsás a helyzet a Balaton-parton sem, ahol az elmúlt évek során a legnagyobb mértékű forgalomcsökkenés a panziókban, illetve a két- és háromcsillagos szállodákban volt. Kerepesi Györgyi, a veszprémi Kerepesi Ingatlan Bt. cégvezetője szerint bár az egyes települések és térségek közötti jelentős különbségek dacára a kínálat mindenütt nő s az árak is folyamatosan csökkennek, Siófok, Balatonalmádi, Balatonfüred, Veszprém és Tihany az átlagosnál jobb helyzetben van, ám ezeken a településeken is szinte hetente újabb, közte félkész létesítmények kerülnek piacra, vevő pedig alig van. A befejezetlen létesítmények közül többet korábban olyan építőipari vállalkozásoknak tudtak értékesíteni, amelyek apartmanházzá alakították, de ma már így sincs rájuk kereslet. A négyzetméterenkénti átlagár tavaly 140 ezer forintról 125−130 ezer forintra csökkent, de a hegyekben és a kevésbé frekventált településeken még ennél is olcsóban lehet vásárolni, különösen nagy alapterületű komplexumokban.