Segélykérő levelet kaptak egy kelet-magyarországi szakközépiskola tanárai egy szakkörvezetőként is dolgozó kollégájuktól januárban. A feladó tanár arról írt, a szakkörébe járó tíz diákkal le kell gyártania ezer kokárdát február közepéig, amit teljesen reménytelennek lát, emiatt a kollégák segítségét kéri, hogy aki tud, szálljon be a munkába. 

Erről az egyik címzett „kokárdavarró tanárnő” számolt be a Telexnek, jelezve, kiderült, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) még a szeptemberi eligazításon tájékoztatta a szakkörvezetőket a jövőbeni feladatról. Ám csupán januárban kapták meg a szükséges alapanyagokat, így

mindössze egy hónap maradt a feladat kivitelezésére.

A nagyüzemben gyártott trikolór ruhadísz összerántotta a közösségeket, „mindenki túlórában vagy a szabadidejében varrja a kokárdákat: gyerek, szülő, pedagógus, a pedagógus családja, otthon és az órákon, vagy szakmai gyakorlatokon”. Bár a gyerekek, csak néhány darabot tudtak megalkotni egy-egy szakkör alkalmával, jól halad az ügy; igaz, a kötelező mennyiségnek több mint a negyede még így is hátravan.

Azt maga a névtelenül beszámoló tanár is elismeri, ez akár szép kezdeményezés is lehetne, de a fejenkénti száz, összesen ezer darab legyártása aránytalanul nagy munka. Elmondta, az NMI-nek kötelezően beszolgáltatják a felét, a másik felének kiosztásáról pedig az iskolájuknak kell gondoskodni.

Az azonban számára is homályos, hogyan fogják tudni felhasználni ezt az „iszonyatos mennyiségű” kokárdát az országban. 

Szintén érdekes elképzelés, hogy a feladatot tematikától függetlenül kell teljesíteni a szakköröknek, így most kokárdát varrnak a natúrkozmetikumosok és a mézeskalácsosok is.

Tudjuk, hogy mindenkinek kevés a szabadideje. De ha többen csináljuk tévénézés, beszélgetés közben, akkor hamar megleszünk vele

– írta a feladvány kapcsán a Máriahalom Kultúrház – Közösségi Színtér közművelődési szervezője, aki szintén a közösség támogatását kérte. A Derűs Alkony Nyugdíjas Egyesület szakkörének tagjai ugyancsak beszálltak a kokárdagyártásba.

A kollektív kokárdakészítésről egyébként más egyesületek, önkormányzatok is beszámoltak a közösségi médiában. Arról viszont nem tudni, pontosan milyen következményekkel járhat, ha a szakkörök nem teljesítik a kokárdakészítést. Az NMI ügyvezetője úgy reagált erre, hogy részben helyi, részben országos kulturális eseményekhez kapcsolódóan fogják felhasználni a kokárdákat.

A fellelhető adatok alapján, ha minden egyes szakkört megbíztak a feladattal, akkor

ez ötezer híján 1,4 millió legyártott kokárdát jelent.

A textilkokárdák amúgy a magyar piacon nagyjából 100-150 forint darabáron kaphatók.