Program helyett az évértékelőből lehet kiolvasni, milyen gazdasági pályát képzel el a következő évekre a kormány: Orbán Viktor beszéde a foglalkoztatás, a béremelések, a családtámogatások és az energiaárak mentén a központi újraelosztásra épülő modell folytatását ígérte, konkrét számokkal és új célkitűzésekkel. Ezzel szemben Magyar Péter évértékelője inkább intézményi fordulatot, átláthatóbb állami működést és az uniós forrásokhoz való visszatérést helyezte a gazdasági növekedés középpontjába.

A két beszéd így nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is eltérő jövőképet rajzol fel a választók elé.

Orbán Viktor az idei évértékelőben egyszerre adott mérleget és ígért folytatást: a kormányfő az „amit vállaltunk, azt megcsináltuk” logikája mentén felsorolta az elmúlt másfél évtized eddigi gazdasági eredményeit – a családtámogatásoktól és adókedvezményektől az infláció elleni lépéseken át egészen a bérekig és a foglalkoztatásig. A kormányfő azonban vállalásokat is tett a következő ciklusra, új célokat is kijelölt. A beszédben konkrét célok is elhangzottak, például az 5 milliós foglalkoztatás elérése 300 ezer új munkahellyel, az egymillió forintos átlagbér célja, az anyák adómentességének teljes kiépítése 2029-ig, valamint a fix 3 százalékos első lakáshitel és a 14. havi nyugdíj programjának végigvitele.

Mit értünk el?

Az évértékelő egyik fő üzenete az volt, hogy a kormány az elmúlt másfél évtizedben teljesítette legfontosabb gazdasági vállalásait. Orbán Viktor szerint „amit vállaltunk, azt megcsináltuk”: 2010 óta egymillió új munkahely jött létre, ma mintegy 4 millió 700 ezren dolgoznak Magyarországon – az „eredeti” vállalás azonban nem pontosan ez volt, erről keretes írásunkban olvashat.

A KSH adatai alapján valóban történelmi csúcs közelében van a foglalkoztatás, miközben a munkanélküliségi ráta 4 százalék körül alakul, ami uniós összevetésben is kedvező. A miniszterelnök ezt a „munkaalapú gazdaság” modell igazolásaként értékelte.

Meglett az egymillió? Ez lett Orbán Viktor egyik legnagyobb vállalásából

Orbán Viktor 2010-ben egymillió új munkahelyet ígért tíz év alatt – ez lett a kormány egyik leggyakrabban hangoztatott gazdasági sikertörténete. A foglalkoztatottak száma valóban közel egymillióval emelkedett azóta, de a kérdés az, mi áll a számok mögött: közmunka, külföldön dolgozók, demográfiai hatások vagy valódi szerkezeti fordulat? A választások közeledtével az Economx cikksorozatban vizsgálja meg, hogyan teljesültek az elmúlt évek nagy gazdasági vállalásai – ezúttal a foglalkoztatás került a fókuszba.

A bérek alakulását szintén sikersztoriként mutatta be. A beszéde szerint a minimálbér 2010 óta négyszeresére, az átlagbér szintén többszörösére emelkedett, idén pedig 11 százalékos minimálbér-emelés történt. A KSH friss adatai alapján a bruttó átlagkereset az év végén már meghaladta a 750 ezer forintot is, ami nominálisan valóban jelentős felzárkózást jelent az elmúlt évekhez képest. A kormány értelmezésében ez a tartós bérfelzárkózási pálya teszi reálissá az egymillió forintos átlagbér hosszabb távú célját is.

Kiemelt helyet kapott Orbán Viktor évértékelőjében a családpolitika és az adórendszer átalakítása is. A miniszterelnök felidézte a gyermekek után járó adókedvezmény megduplázását, a csed és a gyed teljes személyi jövedelemadó-mentességét, valamint azt, hogy jelenleg mintegy félmillió édesanya részesül élethosszig tartó adómentességben. A kormány narratívája szerint a 2010-ben bevezetett családtámogatási rendszer nélkül ma 200 ezerrel kevesebb gyermek élne Magyarországon. A családi adókedvezmények és támogatások költségvetési súlya évről évre több ezer milliárd forintos tételt jelent, ami a kabinet szerint a demográfiai fordulat és a társadalmi stabilitás záloga.

. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
Kép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály, Kaiser Ákos

Az infláció letörését szintén az elért eredmények között sorolta fel a miniszterelnök. A beszédben elhangzott: januárban 2 százalék volt az infláció, ami a 2022–2023-as két számjegyű drágulás után érdemi visszarendeződést jelez. A kormány az élelmiszerárstopot, az árfigyelő rendszert és a kötelező akciózást nevezte meg a siker eszközeként. A KSH adatai szerint az éves infláció valóban jelentősen mérséklődött az elmúlt másfél évben, bár a fogyasztói árak szintje tartósan magasabb maradt, mint a válság előtti időszakban – tavaly átlagosan 4,4 százalékkal nőttek az árak, a legfrissebb, azaz a januári adat azonban még az elemzői várakozásoknál is jobban alakult, ugyanis 2 százalék közelébe mérséklődött a drágulás üteme. A kormány értékelése szerint a „megfékezett infláció” teremti meg az alapot a béremelések és a családtámogatások reálértékének megőrzéséhez.

Új célok, vállalások – ez lehet a Fidesz „programja”

Nehéz másként értelmezni az évértékelő gazdasági részét, mint a Fidesz kvázi választási programját. A kormánypártnak ugyanis évek óta nincs klasszikus, részletesen kidolgozott programja – a politikai üzenet inkább a „folytatjuk” logikára épül. Így az évértékelő az a fórum, ahol kirajzolódik, kirajzolódhat, mit is tekint a kormány a következő ciklus fő gazdasági céljainak.

Orbán Viktor több konkrét vállalást is megfogalmazott a 2026 utáni időszakra:

  • 5 millió foglalkoztatott – még 300 ezer új munkahely

A miniszterelnök célként jelölte meg az 5 milliós foglalkoztatási szint elérését, ami további 300 ezer új munkahely létrehozását jelentené.

Hol tartunk most? A KSH adatai szerint jelenleg nagyjából 4,7 millió fő dolgozik Magyarországon, míg a munkanélküliségi ráta 4 százalék körül alakul, és az aktivitási ráta történelmi csúcs közelében van. A kérdés itt tehát inkább az, hogy a fennmaradó munkaerő-tartalék honnan érkezhet: inaktívak bevonásából, külföldi vendégmunkásokból, vagy a termelékenység növekedéséből.

  • Egymillió forintos átlagbér

A kormányfő deklarált célja az egymillió forintos bruttó átlagbér elérése. (Lényegében ez váltotta az „Ausztria utolérése” narratívát, amiről bővebben itt olvashat.)

Hol tartunk most? A bruttó átlagkereset jelenleg év végén már meghaladta a 750 ezer forintot. Az egymilliós szint eléréséhez nominálisan további bő 30 százalékos emelkedés szükséges.

  • Anyák teljes szja-mentessége 2029-ig

Orbán Viktor szerint 2029-re teljesen kiépítik a gyermekes édesanyák élethosszig tartó adómentességét.

Hol tartunk most? Jelenleg mintegy félmillió nő részesül ilyen kedvezményben. A következő három évben ez a szám egymillióra nőhet a kormány tervei szerint.

  • A fix 3 százalékos első lakáshitel „végigvitele”

A miniszterelnök azt ígérte, a program addig marad, „amíg minden fiatalnak meglesz a saját otthona”. Orbán Viktor szerint „egész Európában ma Magyarországon juthatnak a fiatalok a legkönnyebben saját otthonhoz”.

Hol tartunk most? A magyar lakáspiacon országos szinten nem történt érdemi árcsökkenés: a KSH lakásárindexe szerint az elmúlt években tovább emelkedtek az árak, éves alapon kétszámjegyű növekedés is előfordult. A 3 százalékos támogatott hitel így inkább keresletélénkítő tényező lehet egy eleve drága piacon.

  • A 14. havi nyugdíj teljes bevezetése

A 13. havi nyugdíj visszaépítése után a kormányfő célként jelölte meg a 14. havi nyugdíj teljes körű bevezetését.

Hol tartunk most? Jelenleg a 13. havi nyugdíj teljes összegben jár, a 14. havi kifizetés első részlete – egy heti – pedig már megkezdődött.

„Halál vámszedői”

A beszéd gazdasági része ugyanakkor erősen politikai keretben jelent meg: Orbán Viktor konkrétan megnevezte a Shellt, az Erste Bankot és „Brüsszelt”, mint olyan szereplőket, amelyek szerinte egy „háborús szövetségben” érdekeltek, és egy esetleges kormányváltás esetén visszaszereznék az elmúlt években tőlük elvont forrásokat. A miniszterelnök azt állította, hogy a Shell a szankciók és a háborús energiaárak révén mintegy 10 milliárd dolláros extra nyereséget ért el, és az a célja, hogy Magyarországot is leválassza az orosz olajról és gázról, ami magasabb árakat eredményezne. A nemzetközi energiacégeket és bankokat ezzel összefüggésben „a halál vámszedőinek” és „a háború kutyáinak” nevezte. 

A kormánynak egyébként pár hónapja még semmi problémája nem volt a Shellel, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanis „új hosszú távú szerződés megkötését” jelentette be a hágai központú multival. 

Orbán Viktor a rezsiköltségekkel is érzékeltette a szerinte fennálló különbséget: elmondása szerint egy magyar háztartás évente átlagosan 250 ezer forintot fizet energiára, míg Lengyelországban 800 ezer, Csehországban pedig mintegy egymillió forint körüli összeget. A kormány értelmezése szerint a nemzeti energiapolitika és a rezsicsökkentés fenntartása védi a családokat a nemzetközi piac és a „nagytőke” árnyomásától, míg egy kormányváltás közvetlenül a háztartások pénztárcáján keresztül lenne érezhető.

Mit mondott Magyar Péter a gazdaságról?

Magyar Péter évértékelője értelemszerűen jóval kevésbé a múlt eredményeinek felsorolására, inkább rendszerkritikára és irányváltásra épült. A Tisza Párt elnöke a gazdasági problémák gyökerét nem elsősorban a külső környezetben, hanem a hazai intézményi működésben, a korrupcióban és az állami forráselosztás torzulásaiban jelölte meg. 

Budapest, 2026. február 15. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (első sor, k) évértékelő beszéde után a párt országgyűlési képviselőjelöltjeivel a Hungexpón 2026. február 15-én
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke évértékelő beszéde után a párt országgyűlési képviselőjelöltjeivel a Hungexpón február 15-én
Kép: MTI, Koszticsák Szilárd

Beszédében hangsúlyos elem volt az EU-források „hazahozása”, a jogállamisági viták rendezése és az uniós pénzek hatékony, átlátható felhasználása. Magyar szerint a befektetői bizalom és a növekedés egyik kulcsa az intézményi stabilitás és a kiszámítható gazdaságpolitika lenne. 

Kiemelte a költségvetési fegyelem és az állami pazarlás visszaszorításának szükségességét is, valamint azt, hogy a jelenlegi rendszerben a közpénzek jelentős része nem versenyképességet, hanem politikai lojalitást finanszíroz. A hangsúly a hatékonyságon, a korrupcióellenességen és a vállalkozói környezet javításán volt.

Gazdaságpolitikai ígéretei között szerepelt a kkv-szektor megerősítése, az oktatás és az egészségügy fejlesztése mint hosszú távú versenyképességi tényező, valamint egy kiszámíthatóbb adó- és szabályozási környezet kialakítása. Konkrét számszerű vállalásból kevesebb hangzott el az évértékelőn, ugyanakkor a Tisza Párt korábban közzétett programja részletesebb gazdasági intézkedéseket is tartalmaz – erről bővebben itt olvashat.

Több száz milliárdos ígéretek: adócsökkentés, nyugdíjemelés, euró – miből fizetné mindezt a Tisza?

Adócsökkentés, áfakulcs-mérséklés, bővülő nyugdíj- és szociális kiadások, miközben a költségvetési hiány 3 százalék alatt maradna, az államadósság csökkenne, és az euró bevezetését is előkészítenék. A Tisza Párt programja ambiciózus vállaláscsomagot rajzol fel – a kulcskérdés az, miből teremthető meg mindennek a fedezete.

Összességében míg Orbán Viktor beszéde az újraelosztási modell folytatását és a szuverenitás védelmét állította középpontba, addig Magyar Péter inkább intézményi és működési fordulatot ígért – a gazdasági növekedés alapját a rendszer átalakításában és az uniós integráció erősítésében látva.

Kapcsolódó