A Financial Fraud Summit konferencián a kkv-k helyzete nem technológiai trendként, hanem versenyképességi és kockázatkezelési kérdésként került fókuszba. Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára előadását azzal a felütéssel indította: a termelékenység ma nem egyetlen mutató, hanem három, egymást erősítő tényező – a munkatermelékenység, az innovációs aktivitás és a digitalizációs kultúra – eredője.

Termelékenységi csapda: miért maradnak le a mikrovállalkozások?

Az államtitkár szerint a magyar kkv-szektor egyik legnagyobb strukturális problémája, hogy a mikrovállalkozások termelékenysége tartósan leszakad a nagyvállalati benchmarkoktól.

A kkv-kat visszafogó fő fékek között a szakképzett munkaerő hiányát, a képzésekbe és technológiai fejlesztésekbe irányuló alacsony beruházási hajlandóságot, valamint az innováció „nagyvállalati játszótérként” való kezelését emelte ki.

Míg a nagyvállalatoknál a kutatás-fejlesztés és az adatvezérelt döntéshozatal a napi működés része, a kisebb cégeknél ezek sokszor nem épülnek be a vezetői gyakorlatba.

A digitalizáció versenyképességi minimum, nem technológiai luxus

Innen vezetett át a digitalizáció kérdéséhez, amelyet nem infrastrukturális, hanem szemléleti kihívásként írt le. Magyarország lefedettségben és alapvető digitális eszközökben nem áll rosszul, ugyanakkor a technológia ritkán válik stratégiai eszközzé a kkv-k irányításában. Az IT-szakemberek gyakran projektalapon jelennek meg a cégeknél, de a döntéshozatalba nem épülnek be, így a digitalizáció nem termelékenységi ugrást, hanem elszigetelt fejlesztéseket eredményez.

Több elérhető program áll a kkv-k rendelkezésére, a digitális fejelsztésekre uniós források (GINOP és DIMOP pénzek) is rendelkezésre állnak

– hangsúlyozta az államtitkár. Ezek mellett az államtitkár kiemelte a Demján Sándor Program „Minden vállalkozásnak legyen honlapja” programját, ami a belépési szintet célozza. Szabados Richárd emlékeztetett: több tízezer magyar vállalkozás számára még mindig az alapvető online jelenlét megteremtése az első lépés a digitális gazdaságba. Az utalványos rendszerben működő programelemen keresztül minősített szolgáltatók építenek webes és közösségimédia-felületeket a kkv-knak, a következő, február elején megnyíló új pályázati  ütem pedig már a fejlettebb – akár mesterséges intelligenciára és biztonsági funkciókra épülő – megoldások felé is nyit. Az üzenet egyértelmű volt: a versenyképességi minimum ma már a digitális jelenlét és a digitális védelem együttese.

E ponton kapcsolódott be Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, aki a kibertér biztonságát a gazdasági működés alapfeltételeként írta le. Szerinte

a kiberbűnözés mára globális, szervezett és rendkívül jövedelmező „iparággá” vált, amely elsősorban a legvédtelenebb szereplőket – a magánszemélyeket és a kisebb vállalkozásokat – célozza.

 A közelmúltbeli spanyolországi áramszünet példáján keresztül mutatta be a digitális függőség mélységét: a leállás idején nemcsak a bankkártyás fizetés, hanem a készpénz használata is ellehetetlenült, mert a kereskedelmi és elszámolási rendszerek nem működtek. A tanulság szerinte világos: a pénzügyi infrastruktúra, a vállalati működés és a mindennapi gazdaság egyetlen digitális ökoszisztémában él, amelynek sérülékenysége közvetlen üzleti kockázat.

Mit fognak meg a banki szűrők, és kié a kár

A védekezés hatékonyságát alátámasztó adatok is elhangzottak.

Az átutalásos csalásoknál – a kiszűrt esetekkel együtt számolva – a csalásokban érintett tranzakcióknak mindössze 38 százaléka végződik tényleges ügyfélkárral. 

Értékoldalon a csalásokkal érintett teljes összegnek 46 százaléka az, ami végül az ügyfeleknél csapódik le, a többit a banki és központi szűrőrendszerek még a kifizetés előtt megfogják – a megvalósult károkon belül ugyanakkor az ügyfelek kára a darabszám tekintetében 80, értékben 64 százalék volt – köszönhetően annak, hogy a csalók a legtöbbször a számlatulajdonossal végeztetik el a piszkos munkát – azaz zsarolás, megtévesztés, sürgetés miatt ők maguk indítják el a csalárd utalásokat, adják meg hozzáférési adataikat.

A megállított átutalási csalások terén további javulást hoz a Giro Zrt. által működtetett Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), amelynek tavaly júliusi bevezetése óta a kiszűrt esetek száma hónapról hónapra emelkedik.

A bankkártyás területen a szűrés még erősebb:

az évek óta zajló banki és kártyatársasági fejlesztések eredményeként a becslések szerint a teljes, csalásokkal érintett értékhez képest az ügyfelek által ténylegesen viselt kár aránya már 14 százalék körül alakul.

Kovács Levente ehhez a tételhez még hozzátette, hogy a bűnüldöző szervek hüvelykujj-szabály szerint az elvitt pénzek 10 százalékát visszaszerzik, így a teljes ügyfélkár 12-13 százalék lehet.

Ugyanakkor a kkv-szektor kitettsége továbbra is kiugró. Egyetlen sikeres vállalati átutalási csalásnál átlagosan mintegy ötször akkora összeg – nagyjából 4 millió forint – tűnik el, mint a lakossági ügyfeleknél, a 2025. III. negyedévi adatok alapján számolt 750 ezer forint – ami egy kisebb cég működését ellehetetlenítheti.

Mindkét előadó hangsúlyozta: a támadások többsége nem technológiai „feltörés”, hanem emberi manipuláció eredménye. Sürgető utalási kérések, a vezető vagy beszállító nevében érkező üzenetek, megváltoztatott bankszámlaszámok – a módszerek egyszerűek, de hatékonyak. A legfontosabb védekezési eszköz ezért sokszor nem egy szoftver, hanem a visszakérdezés, a kétlépcsős jóváhagyás és az előre rögzített belső eljárásrend.

Fizetési forradalom és kockázati térkép: kártyától a Qvikig

Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalomért, készpénzlogisztikáért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója a fizetési infrastruktúra átalakulását és annak kockázati oldalát helyezte fókuszba. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar fizetési ökoszisztéma gyors ütemben alakul át: a cél az, hogy 2030-ra a tranzakciók mintegy kétharmada digitális csatornákon bonyolódjon.

Előadásában kiemelte, hogy Magyarországon és Európában továbbra is a bankkártya a domináns fizetési eszköz. A kis összegű tranzakciók közel kétharmada a két nagy nemzetközi kártyatársaság (a Mastercard és a VISA)  rendszerein keresztül fut, a forgalom pedig évről évre rekordokat dönt. 2024-ben közel kétmilliárd kártyás tranzakció zajlott le Magyarországon, miközben a növekedési trend 2025-ben sem tört meg.

A kártyás világ mellett párhuzamosan épül az azonnali átutalásra épülő Qvik fizetési ökoszisztéma. A megoldás QR-kóddal, linkkel vagy fizetési kérelemmel is használható, és elsősorban ott kínál alternatívát, ahol a kártyaelfogadás költsége a kisebb kereskedők számára aránytalanul magas. A jegybanki mérések szerint a nagy kereskedőknek a kártyaelfogadás viszonylag olcsó, a kisebbeknél viszont jelentős költségtétel, míg az átutalásalapú megoldások kedvezőbb struktúrát kínálnak.

A Qvik egyik üzleti előnye, hogy a tranzakció összege alapértelmezetten azonnal jóváíródik a kereskedő számláján, ami likviditási szempontból érdemi könnyebbséget jelenthet a kkv-knak.

Jelenleg közel 30 ezer kereskedőnél érhető el a Qvik-fizetés, a jegybank várakozása szerint a lefedettség a következő években tovább bővül.

Rajna Gábor, a Raiffeisen Bank lakossági vezérigazgató-helyettese szerint azt, hogy végül melyik fizetési módot választják a kereskedők és az ügyfelek, a helyzet fogja eldönteni - a szolgáltatóknak épp ezért párhuzamosan kell fejleszteni a szolgáltatásaikat. 

Bartha Lajos szerint a digitalizációval párhuzamosan a visszaélések kockázata is nő. Jegybanki adatok alapján

2024-ben mintegy 42 milliárd forint értékben történt sikeres pénzügyi visszaélés Magyarországon. Darabszám szerint a lakossági, főként bankkártyás tranzakciók dominálnak, érték szerint ugyanakkor az átutalásos csalások adják a nagyobb kockázati súlyt.

A vállalati szektor részesedése darabszámban alacsonyabb, de az egy esetre jutó kár lényegesen magasabb – hangsúlyozta a jegybanki szakértő is.

A jegybanki védekezés középpontjában a valós idejű monitoring és a központi szűrés áll. A Giro Zrt. által működtetett KVR 2024 júliusi indulása óta a teljes bankszektor tranzakcióit képes elemezni, miközben a bankszektori ajánlások, a tranzakciós limitek és az erős ügyfélhitelesítés mérhetően csökkentik a sikeres visszaélések arányát. Bartha Lajos hangsúlyozta: ahol valós idejű csalásmegelőző rendszerek működnek, ott a kárarány és a sikerességi ráta látványosan alacsonyabb.

A visszaélések értéke 2025 első három negyedévében a 2024 eleji csúcsról mérséklődött, miközben a tranzakciószám továbbra is magas szinten maradt. A jegybanki értékelés szerint ez azt jelzi, hogy a megelőző intézkedések működnek, ugyanakkor a probléma abszolút nagyságrendje továbbra is indokolja a folyamatos fejlesztést.

Lépéskényszerben vagyunk

A szabályozási kerettel kapcsolatban Hornung Ágnes, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős kormánybiztos arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország az FATF elvárások alapján végzett MONEYVAL országvizsgálatának keretében gyakorlatilag 2027-ig folyamatos értékelés alatt áll. Egy esetleges „szürkelistára” kerülés nemcsak a pénzügyi szektort, hanem a teljes gazdaságot, akár GDP-ben mérhető módon sújtaná azzal, hogy a tőkebeáramlást és a vállalkozások nemzetközi kapcsolatait is érdemben megnehezítheti -  hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: a kormányzat, a felügyeletek, a bankok és a piaci szereplők közötti összehangolt, „egy nyelvet beszélő” együttműködés éppen ezért nem adminisztratív teher, hanem közös gazdasági érdek. A fő cél az, hogy a szabályozás ne csak formálisan, hanem a gyakorlatban is hatékonyan működjön – jelezte a kormánybiztos.

A Financial Fraud Summit így a termelékenységtől a fizetési infrastruktúrán át a kiberbiztonságig összefüggő kockázati térképet rajzolt fel. A digitalizáció egyszerre növeli a hatékonyságot, javítja a likviditást és tágítja a piacot a kkv-k számára, ugyanakkor új támadási felületeket is nyit. A közös szakpolitikai és banki üzenet ebben a keretben vált egyértelművé: a versenyképesség minimuma ma már nemcsak az online jelenlét és az elektronikus fizetés elfogadása, hanem a szervezeti szintre emelt, tudatos kiber- és csalásmegelőzési kultúra is.

A magyar kkv-k számára a versenyképességi minimum ma már nemcsak az online láthatóság, hanem a tudatos, szervezeti szintű kiberbiztonság is – mert a növekvő digitális forgalommal együtt a kockázat is ipari léptékűvé vált.