A világegyetem végtelen, amelyet emberi ésszel fel sem foghatunk, hiszen már a Naprendszert is tartalmazó Galaxis is hihetetlen volumen számunkra, nem beszélve az extragalaxisok végtelenjéről. Azonban ezen belül a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station - ISS) legalább olyan kicsi, mint az emberi civilizáció maga az Univerzumban.

Mikor épült? Kik építették?

A komplexum valójában egy Föld körül keringő laboratórium és űrállomás állandó személyzettel, amely 15 ország együttműködésében jött létre. Elsőként a Zarja orosz energia- és raktármodult bocsátották fel 1998-ban, amely a gépház szerepét is betölti, és ehhez csatlakozott később a többi modul.

A különböző modulokat 42 űrrepülés során juttatták el az űrállomásra amerikai űrrepülőgépekkel és orosz hordozórakétákkal. 2011-ig zajlott a fejlesztése, azóta a különböző tudományos kutatásokra összpontosítanak.

Hol vagyunk mi európaiak?

Az orosz, amerikai és egyéb egységek mellett található a Columbus európai labor, amely az Európai Űrügynökség (ESA - European Space Agency) saját kísérleti modulja, ahol Kapu Tibor is dolgozhat.  A Columbus modul hossza nagyjából 7 méter és átmérője 4,5 méter, míg a térfogata kb. 75 köbméter.

2008 elején bocsátották fel az ESA üzemeltetése mellett, a modult a németországi Oberpfaffenhofenból irányítják. Az európai ügynökséget Párizsban alapították 1975-ben, de nyilvánvalóan átvitt értelemben fényévekre van az amerikai NASA-tól. Magyarország 2015 óta tagja a szervezetnek, ennek is köszönhető most Kapu Tibor utazása.

Kép: Economx

Mekkora?

A Nemzetközi Űrállomás abszolút megfelel a futurisztikus várakozásainknak, amelyet több tucatnyi sci-fi film, regény vagy sorozat elfogyasztása után elképzelünk. Az állomás teljes hossza 73 méter, a szélessége a napelemekkel együtt 109 méter. A tömege pedig eléri a 420 tonnát.

Azonban ez a teljes materiális kiterjedése a térben, hiszen azon belül a lakható tér mindössze egy Boeing 747 repülőgép utaskabinjának felel meg. Vagyis nagyjából 388 légköbméternyi területen él és dolgozik az a 6-7 űrhajós, akik többnyire egyszerre tartózkodnak az űrállomáson. 

Összesen 13 kilométernyi vezeték köti össze az űrállomás elektromos rendszerét, miközben nagyjából 50 számítógép vezérli az egyes alrendszereket, amelyek között számtalan érzékelő figyeli az állomás és a legénység egészségét és biztonságát. Az űrállomás áramellátását a csaknem egy hektárnyi felületű napelemrendszer biztosítja, amely 75-90 kilowatt teljesítménnyel tud szolgálni.

Itt nincs háború?

Míg maga a komplexum egy focipálya méretével vetekszik, addig belülről, ahol az űrhajósok is töltik az idejüket, valójában egy hosszú, szűk metrókocsira emlékeztet. Különféle egységekre van osztva, ráadásul több ország is képviselteti magát.

Szerencsére itt egyáltalán nem érvényesülnek a Földön zajló háborúk és szankciók okozta ellentétek, hiszen az oroszok és amerikaiak vagy éppen japánok ugyanúgy hasznosítják az űrállomást saját céljaikra, illetve természetesen közös projekteket is lebonyolítanak.

Kép: Columbus - európai modul - Getty Images, Dean Mouhtaropoulos

 

Milyen egységek találhatók?

A különböző egységek alapfunkciói természetesen lefedik a homo sapiens sapiens mindennapi tevékenységi körét. Így többek között megemlíthetjük az alvókabinokat, amelyekben hálózsák, laptop, illetve személyes holmik találhatók. Van persze toalett is, illetve konyha, ahol azonban nyilván nem főznek pörköltet, hiszen felmelegített zacskós kaja áll a rendelkezésre.

Illetve a szellemi karbantartás mellett a testi fittség is fontos, nem véletlenül egy kis tornateremben az itt tartózkodók futópadot, biciklit és súlyzót is igénybe vehetnek. Az űrállomás egyik különleges helyszíne pedig az úgynevezett Kupola modul hét panorámaablakkal, amely valójában kilátóként is funkcionál. Innen kiváló látvány tárul a Földre, amely igazán különleges élmény az űrhajósok számára. Ha ingatlanhirdetési portálokon ilyen típusú panorámát kínálnánk, hamarosan milliárdosok lehetnénk.

Kép: Nemzetközi Űrállomás - Cupola - Getty Images - dima-zel

Hogy lehet bírni idegekkel?

Nyilván nehéz elképzelni a mindennapokat az űrállomáson, hiszen a 7 milliárd emberből csak néhány tucatnyian jutnak el ide, azonban némileg érzékelhetővé tehetjük az itteni életet: nyilvánvalóan állandó lebegésben zajlik a 24 óra, miközben rögzítve vannak az űrhajósok. Gépek zaja hallatszik, így ventilátorok, szivattyúk, számítógépek monoton hangja kíséri a mindennapokat. 

A szűk terek, testközelség is okozhatnak klausztrofóbiát, de mivel a kiválasztottak alapos fizikai és mentális kiképzést kapnak, ezért hozzászoknak a megszokott életviteltől gyökeresen eltérő mozgáskultúrához és mentális állapothoz. Ráadásul nem turistaosztályra váltottak jegyet, hiszen szigorú napi protokoll szerint telnek a napjaik, így kemény munka vár rájuk pontos időbeosztással odabent az űrben.