„Ahogy az országok egyre több pénzt különítenek el erre a célra, egyre több pénz fog jutni a közlekedési, logisztikai, energetikai és katonai mobilitási infrastruktúrára. Sőt, a polgári projektek prioritása is megváltozhat, vagy a biztonságot és ellenálló képességet biztosító követelményeknek való megfelelés érdekében pontosabb meghatározásra kerülhet, támogatva az infrastrukturális munkákat Európa-szerte. Az építőipar számára ez azt jelenti, hogy a gyengébben teljesítő lakó- és nem lakóépületekkel szemben a mélyépítés továbbra is a legerősebb szegmens lehet az Euroconstruct-országokban”, magyarázta a finn szakértő.

Oroszország ukrajnai háborúja és az Egyesült Államok azon felhívása, hogy az európai országok vállaljanak nagyobb felelősséget saját védelmükért, új követelményeket és új lehetőségeket teremtett Európának. Ez magasabb védelmi kiadásokat és ezen keresztül a védelemmel kapcsolatos infrastruktúra kiépítését és a védelmi ipar megerősítését jelenti. A NATO előzetes becslése szerint a tagállamok 2024-ben összesen mintegy 1336 milliárd eurót költöttek védelemre, melyből az uniós országok 343 milliárd eurót tettek ki.

Kapcsolódó

A NATO azon irányelve, hogy a védelmi kiadásokat 2035-re a GDP 5 százalékára növeljék, szintén jelentős az európai építőipar szempontjából. Ennek 1,5 százalékát a védelemmel kapcsolatos kiadásokra, 3,5 százalékát pedig az alapvető védelmi kiadásokra fordítanák.

Ez az 1,5 százalék önmagában jelentős lökést adhatna Európa mélyépítési beruházásainak: az európai NATO-országokban ez évi több mint 200 milliárd eurót jelentene. Bár az még nem tiszta, hogy mi fog beleszámítani ebbe az 1,5 százalékba, és hogy mekkora részt fognak mélyépítésre fordítani. Az időzítés is nyitott: a NATO kiadási kerete tíz évre előre, 2035-ig tervez.

Számos beruházás valósulhat meg

Az 1,5 százalékos keret tartalmáról folytatott nyilvános vita többek között a kiberbiztonságot, az ellátásbiztonságot, az egészségügyi szolgáltatásokat, a védelmi ipar támogatását, valamint a katonai mobilitás javítását célzó intézkedések beépítését említette és számos jelenlegi infrastrukturális projekt beleillik ebbe. Európa közel 300 milliárd eurós éves közlekedési infrastruktúra-építési költségvetésének állami részesedése már most is fedezi az 1,5 százalékos kerethez szükséges összeg nagy részét, de további beruházásokra is sor kerül majd.

Még ha számos, elsősorban polgári célú közinfrastrukturális beruházás beleszámítható is a NATO 1,5 százalékos keretébe, a hatás valószínűleg a mélyépítési projektek rangsorolásában és ütemezésében lesz látható. A katonai mobilitás és a hibrid fenyegetések szempontjának figyelembevétele a közúti, vasúti, repülőtéri, kikötői, távközlési és energetikai beruházásoknál magukra a beruházásokra és azok végrehajtásának módjára is hatással lehet.

Számos ország költ repülőterekre, úthálózat-kapacitásra és hidakra. Az EU ösztönzi és támogatja a tagállamokat a védelmi kiadások növelésében, például az EU Védelmi Alapja és a ReArm Europe terv révén.

A NATO 2025 augusztusi statisztikái szerint minden tagország eléri a 2 százalékos célt 2025-ben, de még messze vannak az új, magasabb védelmi kiadási céltól. A korábbi, a GDP 2 százalékát kitevő célt 2014-ben tűzték ki, és 2025 lehet az első év amikor ezt elérik. Amint a NATO, az EU és a tagállamok új céljait és irányelveit konkrét beruházási döntésekké alakítják, Európában valószínűleg a 20. század utolsó évtizedei óta a legerősebb mélyépítési beruházási fellendülés várható.