Most összegyűjtöttünk öt alapvető tényezőt, amelyek segítenek abban, hogy az irodák döbbenetesen átalakuló világában megőrizzük a homo sapiens sapiens identitását.
1. Közösségépítés
Mindenhonnan azt halljuk, hogy a közösség a jolly joker, a gyógyír az elmagányosodásra és a kiégésre. A közösség pedig egyénekből áll, hús-vér emberekből, vagyis az irodában előtérbe került a szürke irodistával szemben az egyén és az egyéniség. De itt említhetjük meg a kreativitást vagy éppen az inspirációt, hiszen az egyének tudnak egymásra hatni. Innen már egyenes út vezet a közösséghez: az egyének teljesítménye összeadódva hatványozódhat, egymást inspirálják a kollégák, amely növeli a kreativitást, és ez a folyamat oda-vissza hat. Olyan tereket kell létrehozni, amelyek jobb teljesítményre ösztönöznek, vagyis legyenek változatosak, sokszínűek, hatékonyak, rugalmasak.
A közösség tereiben előtérbe kerül a kommunikáció, az ötletelés, az interakció, ahol többféle tevékenységet is lehet végezni, ahol egyszerre lehet dolgozni és kikapcsolódni. A multifunkcionális terek megvalósítják az átmenetet az otthon és a munkahely között. Ha a dolgozó a munkahelyén otthon érzi magát, akkor az már a közösség csírája, hiszen az emberek a szabadidejüket a barátaikkal és a családjukkal töltik, amelyek kisebb-nagyobb közösséget jelentenek. Ilyen értelemben a munkahelyek is közösségekké válnak, ahol a közös cél a siker, a vállalat sikere, amely az egyének sikereinek összessége. Az egyén és a közösség itt válik eggyé.
2. Humanoid irodaházak
Az előzőkből következik, hogy már nem a személytelen vállalat, mint bérlő áll az irodaházak fókuszában, hanem a bérlő cég dolgozói, vagyis a bérlők munkaszervezetének minden egyes tagja megszemélyesült, hogy ilyen csúnya szóval éljünk. Az üzemeltetők és tulajdonosok rájöttek, hogy a bérlő nem egy személytelen cégnév, hanem dolgozók összessége, és a kollektíva munkatársakból áll, akik mind-mind önálló személyiségek eltérő igényekkel, tulajdonságokkal és vágyakkal.
Az irodaházak a növekvő versenyben már az embereket célozzák meg, és rajtuk keresztül a cégeket, hogy irodát béreljenek. Itt egyfajta evolúcióról és árukapcsolásról is beszélhetünk, hiszen korábban a növekvő szakemberhiányt vagy a távmunka iránti „olthatatlan vágyat” a cégek az irodájuk komfortosabbá tételével próbálták elérni, majd közben az irodaházak is rájöttek, hogy a munkaerő-megtartásban nekik is szerepük van, partnerséget kell vállalniuk. Tipikus win-win szituáció: ha a cég megtartja a dolgozóit, akkor az irodaház megtartja a bérlőit, hiszen, ha szeretik a dolgozók a munkahelyüket, akkor a cég is jól érzi magát az irodaházban.
3. Ergonómia
A dolgozói harmónia egyik fontos alapeleme maga az ergonómia. Ez az irodai egészségmegőrzés alappillére, amely a dolgozó és a munkakörnyezet közötti kapcsolat tanulmányozásával foglalkozik. Az ergonómia tudományába tartozik számos tényező a fizikai környezettől (világítás, zaj, berendezés, helyes testtartás) a munkaszervezésen át a szociális környezetig. Az ergonómia legfontosabb alapelve, hogy a munkakörnyezetet az ott dolgozó alkalmazottak igényei alapján kell megtervezni. Említsünk meg néhány szempontot, amely jellemzi a 21. század irodai dolgozóját!
A képernyő előtti tevékenység megszokottá vált, probléma a tartós, szünet nélküli munka, jelentős a zaj, a munkaidő jelentős részét ülve töltik a dolgozók. Az egészségkárosodás kiküszöbölésére kialakított ergonomikus irodákban a legfontosabb szempontok egyike a szem egészsége, amelyet meghatároz az ablak elhelyezkedése, a természetes fény és a mesterséges világítás aránya, illetve a számítógépes munka. A másik nagyon fontos tényező a pszichés komfort, ami múlik a színeken, a fal és a padló árnyalatain, de a terek méretén és a zaj mértékén is, vagyis itt a stresszről beszélünk. Szintén lényeges elem még, hogy megfelelő székkel és asztallal megelőzzük a mozgásszervi bajokat, itt pedig a megfelelő testtartás kerül előtérbe, amely egy sokszínű, otthonos térben gyógyír lehet minden bajra.
4. Wellbeing
Terjesszük ki az ergonómiát a dolgozói jóllétre általánosságban, amely maga a wellbeing! Hangsúlyos szerepet kap az ember fizikai és lelki egészsége. A fizikai aspektushoz sorolhatjuk az ergonómiát, amely az emberi testet óvja az irodabútorok, asztalok és székek segítségével. Csökkenthető a fluktuáció, és csökkenthető a beteg napok száma, a sokszínű és humánus környezet pedig kihat a lelki dimenziókra is. Többféle munkaterületet hoznak létre, így a testhelyzetünket folyamatosan változtathatjuk, nomád munkaállomás mellett akár állva is dolgozhatunk, majd belesüppedhetünk egy kényelmes szófába.
5. Zöld és fenntarthatóság
Az újabb generációs irodaházakban a korábbi krízisek tapasztalataira alapozva a költséghatékonyság lett az úr, és ennek következtében a környezettudatosság az energiahatékonysággal együtt előtérbe került, illetve erősödik a klímavédelem is a globális közbeszédben. Ilyen értelemben egyfajta divat lett a fenntarthatóság és tágabb értelemben az ESG-kritériumoknak való megfelelés, de ez nem csupán hóbort, hanem tényleg szükséges trend a 21. században. Az ingatlanfejlesztők és a tulajdonosok mellett az irodaházakban dolgozók is tehetnek lépéseket a környezettudatosság érdekében.
Az energiatakarékos izzók, a víztakarékos csapok és WC-k, valamint az alacsonyabb fogyasztású gépek mellett ahhoz, hogy egy iroda igazán fenntartható legyen, elengedhetetlen a dolgozók együttműködése. Rengeteg tényező összességéről beszélünk, így többek között ide értendő a szobanövény vagy a növényfal, az organikus formák és tárgyak, a zöld tető, a szellektív hulladékgyűjtés, a hőszivattyús berendezések, az intelligens épület- és irodaüzemeltetés (világítás, fűtés-hűtés, páratartalom, szellőztetés), illetve még ezernyi dolog. Ma már minden új épület zöld minősítéssel rendelkezik, legyen az LEED vagy BREEAM, illetve kiegészülhet WELL és Access4you jólléti minősítésekkel.
