A szerződéskötés folyamata az ajánlat megtételével kezdődik. Éppen ezért, és azért is, mert az ajánlathoz a törvény – mint a későbbiekben látni fogjuk – meghatározott jogkövetkezményeket fűz, fontos kérdés az, hogy a fél nyilatkozatát mikor lehet ajánlatnak tekinteni. Az ajánlatnak mindenekelőtt tartalmaznia kell a megkötendő szerződés lényeges pontjait, vagyis az ajánlatnak olyan tartalmúnak kell lennie, hogy az arra adott „elfogadom" válasz elegendő legyen a szerződés létrehozásához. Ezen túlmenően ahhoz, hogy az így megtett nyilatkozat szerződést hozzon létre, az is szükséges, hogy az ajánlatot megfelelő komolysággal, jogügylet jelleggel tegyék, vagyis az ajánlattevő vállalja a szerződésben foglalt kötelezettségeket. A vélelem az, hogy azt a nyilatkozatot, amely tartalma szerint szerződéskötési ajánlat, kötelező jelleggel tették. Tehát ha a fél ajánlatával nem kíván szerződést létrehozni, ezt célszerű egyúttal közölni a félreértések elkerülése végett. A tréfából megtett ajánlatnak esetleg kellemetlen következményei lehetnek. Gyakoriak az olyan esetek, amikor az ajánlat címzettje az ajánlattól eltérő tartalmú nyilatkozatot tesz. Fontos tudni, hogy az ilyen nyilatkozat nem hozza létre a szerződést, mert ezt új ajánlatnak kell tekinteni. A vállalkozási szerződések körében gyakori, hogy a szerződéskötési folyamat nem az ajánlat megtételével, hanem ajánlat kérésével kezdődik. Az ilyen esetekben szokásos eljárás, hogy a fél közli a másik féllel, milyen feltételek mellett, milyen szolgáltatásra lenne szüksége. (Az ajánlatkérés nem tévesztendő össze az ajánlattal.) Az ajánlatkérést az ajánlat megtétele követi. Az ajánlat elfogadásával pedig létrejön a szerződés. Bonyolult vállalkozási szerződések esetén előfordul, hogy az ajánlat is komoly szellemi tevékenység eredménye, annak önmagában is vagyoni értéke van. Fő szabály az, hogy az ajánlat elkészítésével felmerült költségeket az ajánlattevő viseli akkor is, ha ahhoz számításokat, költségvetést, esetleg terveket kellett adnia. Tehát az ajánlat elkészítésére fordított munka és költség – kivéve, ha a felek eltérően állapodtak meg – mindig a vállalkozó kockázatviselési körébe tartozik. Ennek az a magyarázata, hogy a megrendelőnek lehetőséget kell biztosítani egyrészt arra, hogy több ajánlat közül választhasson, másrészt hogy az ajánlatot adott esetben visszautasíthassa. A megrendelő viszont az ajánlathoz tartozó költségvetést, tervet stb. nem használhatja fel, csak akkor, ha ebben kifejezetten megállapodtak. Azonban ha az ajánlathoz készített árajánlatot, költségvetést vagy tervet a megrendelő szerződéses kikötés hiánya esetén mégis felhasználja, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint tartozik helytállni. Az ajánlat hatályossága Az ajánlat akkor válik hatályossá, amikor arról a másik fél tudomást szerez. Ez az időpont a szóban tett ajánlat esetén a közlés, az írásban (postai levél, fax, távirat, e-mail) tett ajánlat esetén pedig a címzetthez való megérkezés. A postai úton továbbított levelet – az ellenkező bizonyításáig – a postára adást követő második napon kell kézbesítettnek tekinteni. Az ajánlat hatályosulásának kérdése lényeges lehet az ajánlati kötöttség vizsgálatakor, illetve annak a kérdésnek az eldöntésekor, hogy létrejött-e a felek között a szerződés. Vita esetén azt kell bizonyítani, hogy az ajánlatról a másik fél tudomást szerzett, és ezáltal az hatályosult, vagy azt, hogy noha az ajánlatot az ajánlattevő fél például postára adta, de azt a másik fél nem kapta meg, ezáltal az nem hatályosult. A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza lehet vonni. Az ajánlati kötöttség Az ajánlat megtételének jogkövetkezménye, hogy az ajánlattevő nyilatkozatához bizonyos ideig kötve van. Ha az ajánlat a jelenlévők között szóban hangzik el, és a másik fél az ajánlatot nem fogadta el azonnal, az ajánlati kötöttség megszűnik. Ugyanez vonatkozik a távollévők között telefonon tett ajánlatra is. A távollévők esetén az ajánlati kötöttség mindaddig tart, ameddig az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. E körben két szempontot kell figyelembe venni. Az egyik szempont az, hogy az ajánlattevő ugyanolyan módon várhatja a választ, mint ahogy ő az ajánlatát elküldte, tehát például postai levélként feladott ajánlat esetén a választ is ilyen módon feladott küldeményben várhatja. A másik szempont az, hogy figyelembe kell venni a szolgáltatás jellegét. A hosszabb tanulmányozást igénylő ajánlatnál nem várható a válasz postafordultával. Tehát ha az ajánlatot tevő egyszerű, rövid ajánlatot tesz, és azt postai levélként küldi el, az ajánlatára a válasznak postafordultával kell megérkeznie. Ellenben ha az ajánlata bonyolult, nyilvánvalóan a válasz sem érkezik postafordultával. Ebben az esetben az ajánlati kötöttség ideje az áttanulmányozás időtartamával meghosszabbodik. Az ajánlati kötöttség időtartamának meghatározása – vita esetén – bonyolult feladat. Éppen e viták elkerülése végett lehetőség van arra, hogy az ajánlattevő magában az ajánlatban az ajánlati kötöttség idejét meghatározza, ebben az esetben a kötöttség a megjelölt időpontig áll fenn. Az ajánlat elfogadása Abban az esetben, ha az ajánlatot a címzett határidőben elfogadja, a szerződés létrejön. Ebből tehát az következik, hogy nem jön létre a szerződés, ha a fél az ajánlat elfogadásával késlekedik. A szerződések gyakran nem egyszeri levélváltással, hanem levélváltások, esetleg tárgyalássorozatok eredményeként születnek meg. Vitás esetekben a bíróság az eset összes körülményét vizsgálva dönt arról, hogy létrejött-e, és miben jött létre a felek között a szerződés. A pályázat és a versenytárgyalás A pályázat kiírása nem egyéb, mint felhívás ajánlatok benyújtására. A pályázat kiírásának célja az, hogy a megrendelő több ajánlatot kapjon, és a több ajánlatból a számára legkedvezőbbet választhassa ki. Jogszabály kötelezővé teheti a pályázat kiírását. Ilyen például a közbeszerzés, amelynek feltételrendszerét külön jogszabály írja elő. A pályázati kiírásban közölni kell a pályázatok benyújtásának határidejét, a pályázat elkészítéséhez szükséges dokumentáció átvételének feltételeit, az elbírálás és az eredmény kihirdetésének napját és helyét. A pályázatot a kiírásban közölt szempontok figyelembevételével kell elbírálni, azt azonban tudni kell, hogy végső soron az ajánlatot kérő döntési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy melyik pályázatot fogadja el. Pályázat kiírása esetén a szerződés a pályázat elfogadásával jön létre. Mit jelent ez és mi ennek a jelentősége? Ez azt jelenti, hogy a pályázati kiírásban lévő feltételek a pályázat elfogadását követően nem módosíthatók, mert a szerződés létrejött, vagy – ha a jogszabály a szerződés létrejöttét bizonyos feltételekhez, például meghatározott alakszerűségekhez köti – a pályázati kiírásban szereplő tartalommal a felek között előszerződés jött létre. Mindkét esetben a pályázatot elnyerő teljesítést követelhet. Előszerződés esetén tehát azt, hogy vele a pályázati kiírásban foglalt feltételekkel kössön szerződést a pályázatot kiíró. E kérdések tisztázása azért szükséges, mert helytelen az a gyakorlat, amikor a felek – azt követően, hogy a pályázatot kiíró elfogadta a pályázatot – újabb szerződést kötnek egymással. Ennek csak akkor lehet helye, ha a felek olyan feltételekben állapodnak meg utóbb, amelyekre a pályázati kiírás nem terjedt ki, mert ebben az esetben a szerződést kiegészítik. Probléma akkor van, amikor a felek a pályázati felhívásban közöltektől eltérő feltételekkel kötnek újabb szerződést. Ilyen esetekben a sérelmet szenvedett fél általában tévedésre, esetleg megtévesztésre hivatkozással támadja meg a szerződést. E jogilag hibás lépés a bíróságok előtti eljárásban nem sok sikerrel korrigálható. Az újabb szerződés ugyanis szerződésmódosításként fogható fel, és annak a bizonyítása, hogy ennek megkötésekor a fél tévedésben volt vagy éppen megtévesztették, szinte lehetetlen. Az egyik peres ügyben a felperes azért támadta meg az általa a pályázat elnyerését követően megkötött szerződést tévedésre hivatkozással, mert a pályázati kiírás mást tartalmazott, mint amire a szerződést megkötötték. A másodfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a fél alapos okkal tévedésre azért nem hivatkozhat, mert az írásban megkötött szerződésben pontosan rögzítették a felek a szerződés konkrét tartalmát, tévedésben nem lehettek. A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a pályázat elfogadásával a felek között előszerződés jött létre, amelynek alapján a felperes a bíróságtól azt kérhette volna, hogy az előszerződés szerinti végleges szerződést hozza létre. Ilyen kereseti kérelme azonban a felperesnek nem volt, ezért keresetét el kellett utasítani. A versenytárgyalást hasonló elvek szerint kell előkészíteni, mint a pályázati kiírást. A különbség mégis az, hogy a versenytárgyalás során a versenytárgyalást kiíró nincs kötve a saját ajánlatához, attól a tárgyalások eredményéhez képest szabadon eltérhet, és a versenytárgyaláson részt vevő bármelyik féllel szerződhet. A képviselet Szerződést nemcsak személyesen eljárva lehet kötni, hanem azzal más személyt is meg lehet bízni. Ennek a gazdasági életben azért van kiemelkedő jelentősége, mert a gazdasági társaságok kizárólag képviselők útján képesek szerződéses vagy más jognyilatkozatok megtételére. Ez nemcsak a gazdasági társaságokra, hanem minden jogi személyre vonatkozik. Ezért van jelentősége annak, hogy az adott jogi személy képviseletére ki vagy kik jogosultak. A képviselet lehet törvényen alapuló, ebben az esetben jogszabály határozza meg a képviselők körét. Ilyen jogi szabályozáson alapul például a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek képviseleti jogosultsága. A képviseleti jogosultság jogügyleten is alapulhat. Jogi személy vagy magánszemély szerződésben megbízhat mást a képviseletével. A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté. A megbízottnak a képviseletre való jogosultságot meghatalmazással kell igazolnia. Az közismert, hogy a gazdasági társaságot a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A vezető tisztségviselők képviseleti jogát a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) korlátozhatja, illetve több vezető tisztségviselő között megoszthatja. A képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben nem hatályos. Mit jelent ez a szabályozás? Azt jelenti, hogy a társasági szerződésben a szerződő felek rendelkezhetnek akként, hogy például az egyik vezető tisztségviselő csupán meghatározott összegű szerződéseket köthet, meghatározott összegben vállalhat kötelezettségeket. Ha a vezető tisztségviselő mégis ezt meghaladó kötelezettséget vállal – például olyan szerződést köt, amelyben a gazdasági társaságnak ezt jóval meghaladó összeget kell teljesítenie –, a gazdasági társaság nem hivatkozhat arra, hogy a vezető tisztségviselőnek nem volt jogosultsága a kérdéses jognyilatkozatot megtenni vagy a szerződést megkötni. Harmadik személyekkel szemben ugyanis ez a korlátozás nem hatályos. A szerződés ebben az esetben is létrejön a gazdasági társaság és a harmadik személy között, és a gazdasági társaságot terhelik a vezető tisztségviselő által vállalt kötelezettségek. E korlátozásnak kizárólag a gazdasági társaság tagjai és képviselői egymás közötti viszonyában van jelentősége. A képviselet szempontjából fontos kérdés az álképviselet problémaköre. Kit nevezünk álképviselőnek, és mi ennek a jelentősége? Általánosságban azt mondhatjuk, hogy álképviselő az, aki képviseleti jogkörét túllépi, vagy anélkül hogy képviseleti joga volna, más nevében szerződést köt, és eljárását az, akinek a nevében eljárt, utóbb nem hagyja jóvá. A jelentősége pedig az, hogy a harmadik személy nem támaszthat igényt azzal szemben, akinek a nevében az álképviselő szerződött, ugyanis nem jött létre érvényesen a szerződés. Kizárólag az álképviselővel szemben támaszthat kártérítési igényt. Tanulságos az a jogerősen befejezett peres ügy, amelyben a felperes keresetében vállalkozói díj megfizetésére kérte az alperest kötelezni azzal az indoklással, hogy a felperes tulajdonát képező étteremben felújítási munkálatokat végzett. Az alperes védekezése szerint a peres felek között nem jött létre szerződés, mert a felperest a felújítási munkák elvégzésével nem bízta meg. A bizonyítási eljárás során a bíróság azt állapította meg, hogy a peres felek között vállalkozási szerződés nem jött létre, mert a megrendelést az alperes szerződéskötési jogosultsággal nem rendelkező üzletvezetője adta a felperesnek. Az alperes nevében eljáró üzletvezetőnek sem törvényen, sem jogügyleten, sem alapszabályon vagy szervezeti szabályzaton alapuló képviseleti joga vállalkozói szerződés megkötésére nem volt, és azt az alperes utóbb nem hagyta jóvá. Az alperes csupán azt a vagyoni előnyt köteles a felperesnek megtéríteni, amivel megállapíthatóan gazdagodott. Ez az összeg azonban nem azonos a vállalkozói díj összegével. A jogalap nélküli gazdagodásnál az adott esetben azt kell vizsgálni, hogy a felperes tevékenységével összefüggésben az alperes ingatlana értékesebbé vált-e vagy sem. Ha ugyanis nem vált értékesebbé, az alperesnek nincs térítési kötelezettsége. Ennek kimunkálása szakértő feladata. A perbeli esetben a felperes a bírói felhívás ellenére nem helyezte letétbe a szakértői díjat, ezért a keresetét – e vonatkozásban is – el kellett utasítani. Praktikusak azok a szabályok, amelyek bizonyos személyek képviseleti jogosultságát tevékenységükkel összefüggésben rögzítik. Például a gazdasági társaság cégvezetője általános képviseleti jogosultsággal bír, a telep a fiókvezető, a szervezeti egység vezetője e hely képviseleti jogosultságával rendelkező munkavállalója. A munkavállaló képviseleti jogának speciális esete, amikor az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben kötik meg a jogügyletet. Ebben az esetben az áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben dolgozó alkalmazottját és tagját – amennyiben a körülményekből más nem következik – az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni. Érdekes volt az a jogeset, amelyben a felperes az alperes szerződésszegésével okozati összefüggésben keletkezett kára megtérítésére kérte az alperest azzal az indoklással kötelezni, hogy az alperesnek a hirdetésfelvételre rendszeresített irodájában adta fel a székhelyének megváltoztatását tartalmazó hirdetését, amelyet az alperes – vállalása ellenére – nem jelentetett meg az újságban. Az alperesnek azt a védekezését, hogy a hirdetést szerződés megkötésére nem jogosult személy vette fel, a bíróság elutasította. Rámutatott arra, hogy az alperes irodájában adta fel a felperes a hirdetést, ahol többen hirdetésfelvétellel foglalkoztak. A felperes nem tudhatta – és adott esetben nem is volt elvárható tőle körültekintőbb magatartás –, hogy az ugyancsak íróasztal mögött ülőnek nem volt joga a felperes megrendelését felvenni. Mindezek miatt a bíróság a peres felek között a szerződés létrejöttét megállapította, és az alperest a felperesnek a szerződésszegéssel okozott kára megfizetésére kötelezte. Az általános szerződési feltételek A tömeges méretű szolgáltatások megjelenése miatt vált szükségessé az általános szerződési feltételek, az úgynevezett blankettaszerződések jogi szabályozása. A feltételeket az egyik fél előre meghatározza, és ez a felek által megkötött szerződés részévé válik. Gyakori az a megoldás, hogy a megrendelőnek csupán a nevet és a szerződés tárgyát kell a blankettába beleírnia. Az ilyen szerződési feltételek csak abban az esetben válhatnak a konkrét szerződés részévé, ha azok tartalmát a másik fél megismerte, és azokat kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Annak a megítélése, hogy ráutaló magatartással a fél elfogadta-e a szerződési feltételeket, nehezebb kérdés. Adott esetben ilyenkor azt is vizsgálnia kell a bíróságnak, hogy azok megfelelnek-e az adott szakmában kialakult üzleti szokásoknak. Az általános szerződési feltételek megtámadását lehetővé teszi a törvény akkor is, ha a jogi személy a szerződéskötéskor olyan egyoldalúan meghatározott általános szerződési feltételeket használ, amelyek részére indokolatlan egyoldalú előnyt biztosítanak. A megtámadásra a jogszabályban meghatározott állami vagy társadalmi szervezetek jogosultak, illetve maga a sérelmet szenvedett fél. Az első esetben a bíróság az adott szerződési feltétel érvénytelenségét mindenkire, a második esetben csak az adott szerződésre kiterjedő hatállyal állapítja meg. A szerződés értelmezése Mint láttuk, a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel, a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ebből az következik, hogy abból kell kiindulni, hogy a másik fél hogyan érthette a hozzá intézett jognyilatkozatot vagy a megkötött szerződést (nyilatkozati elv), adott esetekben azonban vizsgálni kell hogy a felek akarata (akarati elv) mire irányult. A bírói gyakorlat kialakított bizonyos szempontokat a szerződések értelmezésére. Ezekből néhány érdekesebb a következő: – téves jogi terminológia használata esetén a bíróság a kapcsolat lényege szerint minősíti a jogviszonyt; – ha a szerződésben olyan kikötés van, amely az adott szerződéstípusra irányadó szabályoktól eltér, értelmezési vita esetén az irányadó jogi szabályozást kell alkalmazni; – a vállalkozási szerződéseket – szakmai nyelv használata esetén – a szakmai előírásoknak és szakmai szokásoknak megfelelően kell értelmezni; – a szavak általánosan elfogadott jelentése értelmezésénél jelentősége lehet annak, hogy a felek viszonylatában mit kell ilyenként értelmezni. Például ha az adott szerződéses témában az egyik fél szakember, a másik fél pedig laikus, akkor a laikusra kedvezőbb értelmezés az irányadó. Az ilyen jellegű jogi viták a szerződések pontos, egyértelmű és szakszerű megfogalmazásával elkerülhetőek. (Az eddigiekben a szerződések megkötésének, létrejöttének kérdéseivel foglalkoztunk. A következőkben arról lesz szó, hogy a megkötött szerződés alapján a szerződés sikeres teljesítése érdekében mire jogosult, illetve köteles a megrendelő és a vállalkozó. Szó lesz továbbá a teljesítés módjáról, helyéről és idejéről is.) Dr. Décsy Györgyi Összefoglaló A szerződés létrejöttének folyamata: az ajánlat, az ajánlati kötöttség, az ajánlat elfogadása. A pályázat mint a szerződési ajánlatkérés különös formája. A képviselő által kötött szerződések problémái. Az általános szerződési feltételek. A szerződés értelmezésének kérdései. fotó és aláírás az áprilisi számban!!!!!!!!!!!!!!!!!